Itthon tanulunk

Pótolni szeretném kicsit a tavaszi nagy hallgatásokat és inkább emlékként néhány képet és sort megosztani.

Fiunk nagy öröme a bábok, lepkék, rovarok. Fényképezőgépem nem működött mindig, amikor nekem szükségem lett volna rá, de néhány képet sikerült készítenem.

Áttelelt bábból februárban kikelt lepke.


Márciusban talált hernyó.


Pávaszem szabadon engedése, március.


Cserebogár, április.


Bábból a lepke, sárga bagolylepke.


Se szeri se száma a megfogott, megnézett s szabadon engedett lepkének, rovarnak. S ha a lányok szólnak, mert láttak egy pókot, bogarat, lepkét a házban, a fiú azonnal megy s intézkedik, mert a lányok közt van, aki a lepkét is csak messziről szereti nézni.

A napokban egy szarvasbogár lakott a kertünkben, épp esti sétánkról érkeztünk haza, mikor mellettünk elrepült s megpihent nálunk.

Idén volt a kertünkben fehér tulipán. A gyerekek kérték, hogy amit olvastak, ki is próbálhassák. Így hát kék tintás vízbe tettek egy fehér tulipánt.

Az elmúlt héten két gyönyörű bogarat is megcsodálhattunk közelről.

Egy bőrfutrinkát talált Balázs az utcán. Azt hiszem, elmondhatom, hogy sose láttam. Emlékszem gyerekkoromban, ha bogarat láttam, azt eltapostam. Miért? Nem tudom. Talán mert féltem, csúnyának találtam. Most, mióta Balázs ilyen nagy érdeklődést mutat a bogarak iránt, már sokat tanultam, sokkal többet, mint sulis éveim alatt a bogarakról. Pedig most nem tanulok úgy, mint a suliban, egyszerűen csak rákeresek információkra s egy részük megmarad, mert érdekes, s mert érdekel.
Íme ez a szép bogár, a bőrfutrinka:


Miután megcsodáltuk, beazonosítottuk, visszavitte a fiam oda, ahol találta és szabadon engedte, hogy tovább egye a csigákat, hernyókat.


Véletlenül egy hangyabolyra is rábukkantunk, láttuk a járataikat, el is rontottuk, hogy tanulmányozhassuk, láttuk a petéket, lárvákat, amiket gyorsan el is költöztettek, másnapra csak az üres járatokat találtuk. Erről is elmondhatom, hogy most láttam először.

Másik nagy bogarunk egy nőstény szarvasbogár, ami valahogy a teraszunkon landolt.


Őt is szabadon engedtük, a kerten kívül.



Este újra a kerítésen belül volt, de reggelre elment.

S akkor most pár szót milyen eszközöket használunk lepkézéshez, bogarászáshoz.

Lepkeháló.


Először a kalapjával próbálta a parkban a káposzta és boglárka lepkéket elkapni a fiam. Aztán anyukám vett neki egy lepkehálót. Aztán mi is találtunk a Kauflandban. Nekünk ilyen van. De épp tagnap láttam az Auchanban hosszabb nyelű lányosabbat. Ügyes anyukák, nagymamák saját kezűleg is tudnak lepkehálót készíteni. A kislány, akitől lepkefogást tanult a fiam, nagymama készítette lepkehálóval szaladt a lepkék után- régi himzőkeretre varrt hálója volt.

Rovaros doboz.


Ez együtt volt a hálóval a csomagban. Nekünk van vagy három, mert már tört el hálónk (hugica közreműködésével), kellett pótolni. Doboz még nem tört el. A doboz teteje lyukacsos, a dobozon van egy nagyító is. Van még egy kerek dobozunk is, az a rovarfogó ollóval volt egy csomagban.

Végül a rovarfogó olló.


Ezzel fogott a fiam cserebogarat, szúnyogot, fátyolkát.


S talán még nem tettem ki ide, még áprilisban találtunk egy este egy nőstény szentjános bogarat.


Talán ennyi elég is most a bogarakról. Május második felében vagyunk. Ilyenkor már többször gondolunk a tanév végi megmérettetésre.

Mióta itt a jó idő, nagyon sokat vannak kint a gyerekek és minden nap hálás vagyok azért, hogy ide költözhettünk. Amikor hideg szél fújt, a gyerekek akkor inkább felvették a téli kabátot, csak hogy kint lehessenek. Itt sokkal erősebb a szél, mint a városban és mintha hidegebb is lenne. De azért jó itt nekünk.


A gyerekek arcszínén is látszik, hogy sokat vannak kint, öröm rájuk nézni.


Nagyon sok megfigyelni való van kint. A növények fejlődése: vetettem paradicsomot, paprikát, egy részüket már ki a palántoltam. Láttuk, hogyan bomlanak a rügyek. Sokszor elhangzott: "anya ez milyen növény?" Aztán rovart, hernyót, lepkét láttunk, némelyiket közelebbről is megnéztük s néha eszünkbe jutott lefotózni. Találtunk áttelelő bábot, amiből dobozban lett lepke, s fiunk hűségesen táplálta árvacsalánnal a hernyót, míg olyan kövér lett, hogy mozdulni sem bír, bebábozódni készül.

Itt tücsöklesen. Sokáig, kitartóan vártak, míg a tücsök előbújt.


S itt az eredmény, szép.


Találtunk még nőstény szentjános bogarat,


cserebogarat, nem is egyet,


katicabogarat, amit a levéltetvek által megtámadott rózsára tettünk. Pár napig ott is maradt a rózsán. Jó munkát végzett.


Ettünk a kertünkből zöldhagymát és retket, sóskát.


Gyönyörködünk a virágzó eperben. A gyerekek jelentették az első kis zöld eper megjelenését. S számoltak az új epreket egy darabig. S várják az idei első kóstolót.

Van vagy hat facsemeténk hátul. Többször végigkérdezték, melyiknek mi a neve. Most már megtanulták s látják, hogy más a levele.

Ez a fajta környezetismeret a legérdekesebb. S a megismerés nem is okoz nehézséget, hisz látható, tapintható napról napra.

Kaptunk vasárnap egy szép nagy hernyót, így most már három hernyót gondozunk itthon. Ez utóbbi a legnagyobb.


A másik két hernyót külön üvegbe tettük.
A szőrös hernyónk már kevesebbet eszik, reméljük hamarosan bebábozódik.


A múlt heti zöld hernyónk pedig már egyáltalán nem eszik, lefogyott, eltűnt az oldaláról a szép fehér csík, hátsó felét már nem is tudja mozgatni, csak a fejét, szinte egészen bebábozódott.

Örömünkre újra vannak lepkék és hernyók és mindenféle bogarak (brrr).

Van már doboz a lepkéknek, mert a közönséges (nem védett) lepkékből szeretnénk egy kis lepke gyűjteményt készíteni.

Jelenleg (pár napja) pedig két hernyóval gazdagodtunk. Egy befőttes üvegben szelídítjük őket, minden nap friss leveleket szedünk nekik onnan, ahol találtuk őket. Remek étvágyuk van. Fiam pedig rendszeresen ellenőrzi, hogy esznek-e. Reméli, hogy bebábozódnak s majd megláthatja milyen lepkék kelnek ki belőlük.

A hernyószelidítés Apa elvadításával jár együtt, mivel Apa keveset van itthon, főleg vacsoránál s hát ilyenkor jön elő a lelkes hernyós beszámoló s van akinek finomabb a falat ha nem kell hernyókra gondolnia.
:D

Az évek múlása okozza, hogy úgy érzem rohan az idő. Már javában benne vagyunk a májusban. Tehát közeledik a tanév vége, tehát a vizsga is.
Készülünk.
Van anyag amit már rég befejeztünk, de van, amit lazábban vettünk, azon most kicsit többet dolgozunk. Az elsőssel igazán laza volt ez az év, ami a tanulást illeti. Van azért az életnek árnyékos oldala is, de úgy látom ott is helyt áll. Hatodikban több az anyag, többet kell tanulni. Nem is gondoltunk arra, hogy hamarabb végzünk az anyaggal, bár van amivel már végzett, de lesz még tanulnivaló júniusban is. A fiú elég jól olvas, azt mondanám elsős szinten, nem épp folyékonyan, de azért jól. Az önkéntes olvasás természetes része a napnak, minden nap olvas magának. Tanulunk románt, angolt, rajzolunk, énekelünk, játszunk. Élvezzük a két két évest, aki szintén sokat tanul játszva, mikor kitől, s csak csodálkozunk, hogy "már ezt is tudja" s mindenben utánozza a nagyokat, semmiből sem akar kimaradni. Ma egy hete egy kicsi kint felejtett legó darabot nyomott fel az orrába s már azt hittem a sűrgőségire kell menjünk... Felér két fiúval, mászik úgy, ahogy a fiúnak eszébe sem jutott és tudom, hogy angyalok vigyáznak rá és ránk. Izgalmas és mozgalmas az életünk.
S mivel van. hogy az élet hoz nem várt, nem remélt változást is, mostanában elég foglalt vagyok, olvasok, gondolkozom.

A fényképezőgépem lencséje megsérült valahogy, így mostanában kevesebb képet készítettem s amit készítettem nehezebben tudom összeszedni, feltölteni a gépre. Pedig beindult a lepkefogás is.

A fiú első lepkéje idén.

Technikából készülünk bemutatni az egyik lány varrományát:

Közben újra lebetegedtünk sorban mind (azt hiszem erről már írtam, de olyan hosszan elhúzódik míg valami nyavalya átmegy itt hat emberen), torokgyulladás, orrcsorgás, köhögés, szemgyulladás. Már húsvét előtt elkezdtük, remélem most már lassan végére érünk ennek. Így csendesen ünnepeltünk. De azért volt játék itthon. Jó kis csapat vagyunk, jókat lehet játszani. Mostanában a tenzi, a marokkó és a bla-bla-bla a kedvenc. S nemrég kaptunk egy micimackós gyerekeknek készült uno-t, csak 36 kártyája van, ezt a két évessel együtt is játszuk, segít neki a színek megtanulásában. Megunhatatlan a lego. Előkerült még az actvity, malom, sakk, abalone s a sperktro áramkörkészítős játék. S most már kint is jókat lehet sétálni, játszani (csak nem lenne anyának bent dolga!).

Gyönyörű napsütéses nap van.
A napokban leszedtük a papírhópelyheket az ablakból. Valami tavaszi ablakdíszt kerestem.
Guth Krisztina blogján akadtam rá egy egyszerű és szép virágdíszre. Ki is próbáltuk. Mindenki az asztal körül szorgoskodott, Jó volt együtt dolgozni.