HU226760B1 - Hard floor panels, floor covering and method for manufacturing such floor panels - Google Patents

Description

A találmány tárgya egyrészt egy kemény padlólap, négyszögletes, azaz téglalap vagy négyzet alakkal, amelyeknek első, valamint második átellenes oldalakból párja van, és legalább egyik átellenes oldalainak párja oldalain összekötő elemekkel van ellátva, ahol legalább a második átellenes oldalainak párjának egymással együttműködő, lényegében nyelvként és horonyként kiképzett összekötő elemei vannak, amelyek az oldalak hosszanti irányában húzódó reteszelőelemeket tartalmazó, a padlólap magrészével egy darabból kialakított reteszelőeszközökkel vannak ellátva, és ahol két padlólap összekapcsolt helyzetében az összekötő elemek a reteszelőeszközökkel együtt a padlólapok síkjára merőleges irányban, továbbá az összekapcsoltoldalakra merőleges irányban és a padlólapok síkjával párhuzamosan reteszelést biztosítanak. A padlólap alapanyaga, azaz magrésze anyaga vagy lényegében nagy sűrűségű vagy közepes sűrűségű farostlemez (HDF vagy MDF), vagy pedig lényegében faalapú, előnyösen kötőanyaggal vegyített őrölt fa termék, és/vagy finom forgácsú faforgácslemezből készül.

A találmány tárgya másrészt kemény padlólap, amely laminált padlólapként van kialakítva, magrésze nagy sűrűségű vagy közepes sűrűségű farostlemezből készül és felső oldalán legalább egy, adott esetben műgyantával impregnált réteg helyezkedik el, ahol több réteg esetén legalább egy réteg dekoratív rétegként van kialakítva, továbbá a padlólap alsó oldalán a felső oldal egy vagy több rétegét ellentételező alapréteg van kiképezve.

A találmány tárgya továbbá a fenti padlólapokból létrehozott padlóburkolat, valamint padlólapok előállítására vonatkozó eljárás.

Találmányunk elsősorban úgynevezett laminált padlóburkolatokhoz való, de általánosságban más típusú padlóburkolatokhoz is használható, amelyek valamilyen kemény padlólapból, például előre gyártott parkettából, hagyományos parkettából, vagy más, a rétegelt padlóburkolatokkal összehasonlítható padlólapokból készülnek.

Az ilyen jellegű padlóburkolatok előállítására számos módszer ismert. Egy első módszer szerint a padlólapokat vagy ragasztással, vagy szögeléssel a padlólapok alatti, azokat hordozó aljzathoz erősítik. Ennek a módszernek az a hátránya, hogy igen munkaigényes, és későbbi módosítások, javítások csak a padlólapok megsértésével hajthatók végre.

Egy másik lehetséges módszernél a padlólapokat lazán, szabadon helyezik el egymás mellett az aljzaton, a padlólapok csaphornyos kötéssel kapcsolódnak egymáshoz, és a csaphornyos kötés mellett a kapcsolódási tartományban igen gyakran ragasztóanyagot is használnak. Az így készített padlóburkolat előnye, hogy könnyen szerelhető, és a teljes padlóburkolat együtt mozog, miáltal a tágulási és zsugorodási jelenségek kényelmesen karbantarthatok.

Ennek a padlóburkolat-kialakításnak azonban hátrányai is vannak: mindenekelőtt az, hogy ha az egyes padlólapokat szabadon, lazán helyezik el az aljzaton, a padlóburkolat tágulása, majd azt követő zsugorodása hatására az egyes padlólapok elválnak egymástól, és például a ragasztóanyag széttöredezése esetén ezek a kapcsolódások nem is állnak vissza eredeti alakjukra.

Ennek a hátránynak a kiküszöbölése érdekében különböző módszereket javasoltak, melyek közül az egyik megoldásnál az egyes padlólapok közé fém kapcsolóelemeket helyeznek a padlólapok összetartása céljából. Ezeknek az összekötő elemeknek a gyártása azonban költséges, és a padlóburkolat kialakítása során beépítésük is jelentős időt vesz igénybe.

Ilyen fém összekötő elemek használatára ad útmutatást többek között a WO 94/26999 és a WO 93/13280 számú szabadalmi leírás.

Olyan összekötő elemeket is ismerünk, amelyek lehetővé teszik az egyes padlólapok egymásba pattintását, ezt a szakterületen „billenő klikk” rendszerként is nevezik.

Ilyen megoldást ismerhetünk meg például a WO 94/01628, WO 96/27719 és WO 96/27721 számú szabadalmi leírásokból. Az egymásba pattanást az elemek alakja révén érik el, azonban ezek az elemek sem garantálnak 100%-os védelmet az egyes padlólapok közötti rések kialakulása ellen, elsősorban azért, mert az egymásba pattanás biztosításához pontosan meghatározottjátékot kell a gyakorlatban biztosítani.

A GB 424 057 számú szabadalmi leírás olyan parkettaburkolatot alkotó részek összekapcsolására alkalmas megoldást ismertet, amely az összekapcsolás természetéből fakadóan kizárólag keményfa parketták összeerősítésére használható.

A GB 2 117 813, GB 2 256 023 és DE 3 544 845 számú szabadalmi leírások különböző lapok összekapcsolására javasolnak megoldásokat, ezeket az összekapcsolási módokat azonban padlóburkolatot alkotó padlólapoknál nem használhatjuk.

A találmánnyal célunk javított tulajdonságú padlóburkolat létrehozása, pontosabban olyan padlóburkolat kialakítása, amelynél a burkolatot alkotó padlólapok optimális módon kapcsolhatók egymáshoz, és/vagy egyszerűen gyárthatók, és természetesen az ismert megoldások előbb felsorolt hiányosságaival sem rendelkezik. Célunk továbbá olyan padlóburkolat kialakítása, amely biztosítja, hogy lerakása során nem vagy nemigen lehet később résekként vagy egyéb módon jelentkező hibákat elkövetni. Célunk továbbá a találmánnyal olyan padlóburkolat megvalósítása, amelynél kizárjuk vagy minimálisra csökkentjük az egyes padlólapok közötti rések későbbi kialakulását, megakadályozva ezzel a szennyeződés, nedvesség stb., tehát a nem kívánt anyagok bejutását a padlólapok közé vagy a padlóburkolat alá.

A kitűzött feladat során egyrészt olyan kemény padlólapot vettünk alapul, amely négyszögletes, azaz téglalap vagy négyzet alakú, amelynek első, valamint második átellenes oldalakból párja van, és legalább egyik átellenes oldalainak párja oldalain összekötő elemekkel van ellátva, ahol legalább a második átellenes oldalainak párjának egymással együttműködő, lényegében nyelvként és horonyként kiképzett összekötő elemei vannak, amelyek az oldalak hosszanti irányában húzó2

HU 226 760 Β1 dó reteszelőelemeket tartalmazó, a padlólap magrészével egy darabból kialakított reteszelőeszközökkel vannak ellátva, és ahol két padlólap összekapcsolt helyzetében az összekötő elemek a reteszelőeszközökkel együtt a padlólapok síkjára merőleges irányban, továbbá az összekapcsolt oldalakra merőleges irányban és a padlólapok síkjával párhuzamosan reteszelést biztosítanak. A padlólap alapanyaga, azaz magrésze anyaga vagy lényegében nagy sűrűségű, vagy közepes sűrűségű farostlemez (HDF vagy MDF). Egy másik találmány esetében a mag alapanyaga lényegében faalapú, előnyösen kötőanyaggal vegyített őrölt fa termék, és/vagy finom forgácsú faforgácslemezből készül. Ezt a találmány értelmében úgy fejlesztettük tovább, hogy az összekötő elemek és mechanikus reteszelőeszközök a padlólap magrészéből vannak kialakítva, az összekötő elemek és mechanikus reteszelőeszközök két padlólap összekapcsolását a két padlólap lényegében saját síkjában történő összetolása révén megvalósító összepattintó kapcsolatot létesítő módon vannak kialakítva, ahol az összekapcsolt padlólapok mechanikus reteszelőeszközei rugalmas deformáció révén egymásba kapaszkodnak. Ezáltal a kapcsolódó részeket oly módon optimalizáljuk, hogy megakadályozzuk, előnyösen kizárjuk bármilyen játék kialakulását.

A találmány szerinti padlólap egy előnyös kiviteli alakja értelmében az összekötő elemek és a reteszelőeszközök két padlólap összekapcsolását vagy szétválasztását a két padlólap egymáshoz viszonyított elfordítása révén is megvalósító módon vannak kialakítva.

A találmány szerinti padlólap egy további előnyös kiviteli alakja értelmében első átellenes oldalainak párja is lényegében csaphornyos kötést alkotó nyelvként és horonyként kiképzett összekötő elemeket tartalmaz, ahol ezek az összekötő elemek is a padlólap magrészével egy darabból kialakított reteszelőeszközökkel vannak ellátva, és az összekötő elemek két padlólap összekapcsolt helyzetében azokat a reteszelőeszközökkel együtt a padlólapok síkjára merőleges irányban, továbbá az összekapcsolt oldalakra merőleges és a padlólapokat síkjával párhuzamos irányban reteszelő összekötő elemek.

Ugyancsak előnyös a találmány értelmében, ha legalább átellenes oldalainak egyik párja összekötő elemei és reteszelőeszközei két padlólap összekapcsolását vagy szétválasztását a két padlólap egymáshoz viszonyított elfordítása révén is megvalósító módon vannak kialakítva.

Előnyös az továbbá, ha legalább az első átellenes oldalainak párja összekötő elemei és reteszelőeszközei két padlólap összekapcsolását vagy szétválasztását a két padlólap egymáshoz viszonyított elfordítása révén is megvalósító módon vannak kialakítva.

Fentieken túlmenően előnyös, ha az első átellenes oldalainak párja összekötő elemei és reteszelőeszközei két padlólap összekapcsolását vagy szétválasztását kizárólag a két padlólap saját síkjában történő összetolása révén megvalósító módon vannak kialakítva.

Annak köszönhetően, hogy az összekötő elemek játékmentes egymáshoz kapcsolódást biztosítanak, továbbá, hogy a padlólapokkal egy darabból készülnek, tökéletes kapcsolatot tudunk a szomszédos padlólapok között létrehozni, a teljes padlóburkolat akár többszöri tágulása és visszazsugorodása után is.

Ezek az előnyök más kiviteli alakok egyéb előnyeivel kombinálva biztosíthatják, hogy az egyes összekötő elemek az összes többi összekötő elemre feszítőerőt fognak kifejteni.

A találmány szerinti padlólap egy további előnyös kiviteli alakja értelmében az első átellenes oldalainak párja összekötő elemei és reteszelőeszközei két padlólap összekapcsolását vagy szétválasztását kizárólag a két padlólap egymáshoz viszonyított elfordítása révén megvalósító módon vannak kialakítva.

A fenti alapanyagú padlólapok használata azzal az előnnyel jár, hogy az anyag feldolgozása során rendkívül sima felületeket nyerhetünk, ami önmagában is nagy pontosságú kapcsolatokat enged, ami elsősorban az egymásba pattanó és/vagy a játékmentesen összefordító kapcsolatoknál játszik szerepet. További előny, hogy különleges alakú összekötő elemeket igen egyszerűen tudunk előállítani, hiszen az említett anyagok igen egyszerűen megmunkálhatok.

A nagy sűrűségű farostlemezzel és a közepes sűrűségű farostlemezzel létrehozott felületek további előnye, hogy az egyes padlólapok az összerakást követően is simán el tudnak csúszni egymáson, még abban az esetben is, ha jelentős erő szorítja össze őket.

Kísérleteink azt mutatták, hogy a fent említett anyagok, elsősorban a közepes sűrűségű és a nagy sűrűségű farostlemez ideális tulajdonságokkal rendelkezik padlólapok közötti kapcsolat biztosítására, mivel megfelelő módon reagál az összekapcsolódás megvalósításához szükséges rugalmas deformációra, továbbá a tágulási és zsugorodási erőket is rugalmasan képes felvenni, miáltal elkerülhető, hogy az egyes padlólapok elváljanak egymástól, vagy más módon, helyrehozhatatlanul károsodjanak.

A találmány szerinti padlólap egy további előnyös kiviteli alakja értelmében mindkét átellenes oldalainak párja összekötő elemei és reteszelőeszközei két padlólap összekapcsolását vagy szétválasztását a két padlólap egymáshoz viszonyított elfordítása révén is megvalósító módon vannak kialakítva.

Ugyancsak előnyös a találmány értelmében, ha a padlólapok hosszúkás padlólapként vannak kiképezve, amelynél az első átellenes oldalainak párja a padlólap hosszabb oldalait, a második átellenes oldalainak párja a padlólap rövidebb oldalait képezi.

Előnyös továbbá, ha legalább átellenes oldalainak egyik párja reteszelőeszköze egy, a nyelv alsó oldalán kiképzett kiemelkedésként megvalósított reteszelőelemet, és egy, mélyedésként és/vagy a horony alsó oldalát szegélyező nyúlvány felfelé néző részeként megvalósított reteszelőelemet tartalmaz.

Fentieken túlmenően előnyös, ha mindkét átellenes oldalainak párja reteszelőeszköze egy, a nyelv alsó oldalán kiképzett kiemelkedésként megvalósított rete3

HU 226 760 Β1 szelőelemet, és egy, mélyedésként és/vagy a horony alsó oldalát szegélyező nyúlvány felfelé néző részeként megvalósított reteszelőelemet tartalmaz.

Ugyancsak előnyös a találmány értelmében, ha legalább átellenes oldalainak egyik párja olyan összekötő elemeket tartalmaz, amelyek egy nyelvként és egy horonyként vannak kiképezve, és a horony alsó oldalát határoló nyúlvány a horony felső oldalát határoló nyúlványon túlnyúlóan van kialakítva.

A találmány szerinti padlólap egy további előnyös kiviteli alakja értelmében a nyelv és a horony reteszelőeszköze legalább részben az alsó nyúlványnak a horony felső oldalát szegélyező nyúlványon túlnyúló részében elhelyezkedő reteszelőelemeket tartalmaz.

Előnyös továbbá, ha legalább átellenes oldalainak egyik párjánál az összekötő elemek teljesen a horony belsejében elhelyezkedő érintkezőfelületekkel rendelkező reteszelőeszközökkel és reteszelőelemekkel vannak ellátva.

Ugyancsak előnyös a találmány értelmében, ha az oldalak párjainak hornyait szegélyező, teljesen a horony belsejében elhelyezkedő érintkezőfelületű felső és alsó nyúlványok azonos hosszúságúak.

Fentieken túlmenően előnyös, ha csupán az egyik átellenes oldalainak párja van teljesen a horony belsejében elhelyezkedő érintkezőfelületekkel rendelkező reteszelőeszközökkel és reteszelőelemekkel ellátva, míg a másik átellenes oldalainak párja egyrészt olyan összekötő elemeket tartalmaz, amelyek egy nyelvként és egy horonyként vannak kiképezve, ahol a horony alsó oldalát határoló nyúlvány a horony felső oldalát határoló nyúlványon túlnyúlóan van kialakítva, másrészt egy, a nyelv alsó oldalán kiképzett kiemelkedésként megvalósított reteszelőelemet, és egy, mélyedésként és/vagy a horony alsó oldalát szegélyező nyúlvány felfelé irányuló része alakjában megvalósított reteszelőelemet tartalmaz.

Ugyancsak előnyös a találmány értelmében, ha a padlólap hosszúkás padlólapként van kiképezve, és a padlólap rövidebb oldalain kiképzett, teljesen a horony belsejében elhelyezkedő érintkezőfelületekkel rendelkező reteszelőeszközökkel és reteszelőelemekkel van ellátva.

Előnyös továbbá, ha mindkét átellenes oldalainak párja olyan összekötő elemeket tartalmaz, amelyek egy nyelvként és egy horonyként vannak kiképezve, ahol a horony alsó oldalát határoló nyúlvány a horony felső oldalát határoló nyúlványon túlnyúlóan van kialakítva, és amelyek egy, a nyelv alsó oldalán kiképzett kiemelkedésként megvalósított reteszelőelemet, és egy, mélyedésként és/vagy a horony alsó oldalát szegélyező nyúlvány felfelé irányuló része alakjában megvalósított reteszelőelemet tartalmaznak.

Ugyancsak előnyös a találmány értelmében, ha legalább átellenes oldalainak egyik párja olyan horonnyal van ellátva, amelyet alsó oldalán és felső oldalán nyúlványok szegélyeznek; továbbá a horony alsó oldalát határoló nyúlvány a horony felső oldalát határoló nyúlványig nyúlóan vagy azon túlnyúlóan van kialakítva, ahol az alsó nyúlvány és a felső nyúlvány kinyúlása közötti különbség kisebb, mint egy padlólap vastagsága.

Előnyös továbbá, ha az összekapcsolt padlólapok szomszédos oldalait játékmentesen összekapcsoló összekötő elemei és reteszelőeszközei vannak.

Előnyös továbbá, ha teljes vastagsága 5-15 mm tartományba esően, még előnyösebben 8 mm értékűre van megválasztva.

Ugyancsak előnyös a találmány értelmében, ha az akár összetolással, akár összetörd ítással összeköthető padlólap legalább két szemközti oldalának a padlólapok összekapcsolásához alkalmazott összetolás során az egy összefordítás során fellépő hajlító igénybevételt meghaladó hajlító igénybevétellel terhelhető összekötő elemei vannak.

Fentieken túlmenően előnyös, ha legalább átellenes oldalainak egyik párjánál a reteszelőeszköz a padlólap síkjára merőleges érintkezőfelületekkel rendelkező reteszelőelemekkel van ellátva.

Ugyancsak előnyös a találmány értelmében, ha az első átellenes oldalainak párja és/vagy második átellenes oldalainak párja összekötő elemeinek a hornyát alsó oldalán egy szerkezetileg teljes vastagságában a padlólap saját anyagából készült alsó nyúlvány szegélyezi.

Előnyös továbbá egy olyan padlóburkolat, amelynél a padlólapok szétszerelést és újrafelhasználást biztosító ragasztásmentes módon vannak egymással összekapcsolva.

Ugyancsak előnyös a találmány értelmében egy olyan padlólap, amelynél legalább átellenes oldalainak egyik párja reteszelőeszköze a horony alsó oldalát szegélyező alsó nyúlvány felső oldalában kiképzett mélyedést tartalmaz, amelyet a horony alsó oldalához kapcsolódó, ferdén húzódó felület határol.

Előnyös továbbá, ha a padlólap legalább átellenes oldalainak egyik párjánál a horony alsó oldalát egy alsó nyúlvány szegélyezi, amelynek vastagsága kisebb, mint a horony felső oldalát szegélyező nyúlvány vastagsága.

Előnyös továbbá, ha a padlólap legalább átellenes oldalainak egyik párja reteszelőeszköze a horony alsó oldalát szegélyező alsó nyúlvány felső oldalában kiképzett mélyedést tartalmaz, ahol az alsó nyúlvány vastagsága a mélyedés legmélyebb pontjától a horony belseje felé fokozatosan növekszik.

Ugyancsak előnyös a találmány értelmében, ha a padlólap legalább átellenes oldalainak egyik párja reteszelőeszköze a horony alsó oldalát szegélyező alsó nyúlvány felső oldalában kiképzett mélyedést, valamint a nyelv alsó oldalán kiképzett kiemelkedést tartalmaz, továbbá az alsó nyúlvány külső végén az egy másik padlólap irányába tolt első padlólapot a nyelv alsó oldalán kiképzett kiemelkedésnél fogva megvezető ferde felület van kialakítva.

Fentieken túlmenően előnyös, ha a padlólap legalább átellenes oldalainak egyik párja reteszelőeszköze a horony alsó oldalát szegélyező alsó nyúlvány felső oldalában kiképzett mélyedést tartalmaz, amelynek belső vége a padlólap síkja mentén a horony fenekétől távközzel elválasztva húzódik.

HU 226 760 Β1

Ugyancsak előnyös a találmány értelmében, ha a padlólap összekötő elemei két vagy több padlólap összekapcsolt helyzetében egymásra feszítőerőt kifejtő és ezen keresztül a padlólapokat egymás irányába feszítő reteszelőeszközöket tartalmaznak.

Előnyös továbbá, ha legalább az egyik összekötő elemnek a padlólapok összekapcsolt helyzetében legalább részben meghajolva feszítőerőt kifejtő rugalmasan hajlékony része van.

Ugyancsak előnyös a találmány értelmében, ha a rugalmasan hajlékony rész a horony alsó oldalát határoló nyúlvány.

Ugyancsak előnyös a találmány értelmében, ha a hajlékony résznek befelé és ferdén lefelé húzódó érintkezőfelülete van.

Ugyancsak előnyös a találmány értelmében egy olyan padlóburkolat, amelynél a padlólapok a horony alsó oldalát határoló nyúlványt rugalmasan meghajlító összepattintással vannak egymással összekapcsolva.

A kitűzött feladat során továbbá padlóburkolathoz való olyan kemény padlólapot vettünk alapul, amely padlólap laminált padlólapként van kialakítva, magrésze nagy sűrűségű vagy közepes sűrűségű farostlemezből készül és felső oldalán legalább egy réteg helyezkedik el, ahol több réteg esetén legalább egy réteg dekoratív rétegként van kialakítva, továbbá a padlólap alsó oldalán alapréteg van kiképezve. A továbbfejlesztés értelmében

- a padlólap téglalap alakú;

- vastagsága 5-15 mm tartományba esően van megválasztva;

- első átellenes oldalainak párja egymással együttműködő, nyelvként és horonyként kiképzett összekötő elemekkel van ellátva;

- az első átellenes oldalainak párja összekötő elemei a padlólap magrészével egy darabból kialakított mechanikus reteszelőeszközökkel vannak ellátva, és az összekötő elemek két padlólap összekapcsolt helyzetében azokat a reteszelőeszközökkel együtt a padlólapok síkjára merőleges irányban, továbbá az összekapcsolt oldalakra merőleges és a padlólapok síkjával párhuzamos irányban reteszelő összekötő elemek;

- legalább átellenes oldalainak egyik párja két padlólapot ezen oldalak mentén egymáshoz viszonyított elfordítás révén is összekapcsoló összekötő elemeket tartalmaz;

- második átellenes oldalainak párja is egymással együttműködő, nyelvként és horonyként kiképzett összekötő elemekkel van ellátva;

- a második átellenes oldalainak párja összekötő elemei a padlólap magrészével egy darabból kialakított mechanikus reteszelőeszközökkel vannak ellátva, és az összekötő elemek két padlólap összekapcsolt helyzetében azokat a reteszelőeszközökkel együtt a padlólapok síkjára merőleges irányban, továbbá az összekapcsolt oldalakra merőleges és a padlólapokat síkjával párhuzamos irányban reteszelő összekötő elemek;

- az összekötő elemek hornyainak alsó oldalát szerkezetileg teljes vastagságában a padlólap saját anyagából, azaz magrészéből és, amennyiben van, alaprétegéből készült alsó nyúlvány szegélyezi.

A kitűzött feladat során továbbá padlóburkolathoz való olyan kemény padlólapot vettünk alapul, amely padlólap laminált padlólapként van kialakítva, magrésze nagy sűrűségű vagy közepes sűrűségű farostlemezből készül és felső oldalán legalább egy műgyantával impregnált réteg helyezkedik el, ahol több réteg esetén legalább egy réteg dekoratív rétegként van kialakítva, továbbá a padlólap alsó oldalán a felső oldal egy vagy több rétegét ellentételező alapréteg van kiképezve. Javaslatunk szerint

- legalább átellenes oldalainak egyik párja egymással együttműködő, nyelvként és horonyként kiképzett összekötő elemekkel van ellátva;

- az összekötő elemek a padlólap magrészével egy darabból kialakított mechanikus reteszelőeszközökkel vannak ellátva, és az összekötő elemek két padlólap összekapcsolt helyzetében azokat a reteszelőeszközökkel együtt a padlólapok síkjára merőleges irányban, továbbá az összekapcsolt oldalakra merőleges és a padlólapok síkjával párhuzamos irányban reteszelő összekötő elemek;

- az összekötő elemek hornyának alsó oldalát a horony felső oldalát határoló nyúlványon túlnyúló alsó nyúlvány szegélyezi;

- a reteszelőeszköz legalább átellenes oldalainak egyik párjánál egy, a nyelv alsó oldalán kiképzett kiemelkedésként megvalósított reteszelőelemet, és egy, a horony alsó oldalát szegélyező nyúlvány felső oldalában mélyedésként kialakított reteszelőelemet tartalmaz.

Előnyös továbbá, ha az alsó nyúlvány mélyedésének legmélyebb pontja a felső nyúlvány padlólap síkjára merőleges határolósíkján kívül helyezkedik el.

Előnyös továbbá, ha a felső nyúlvány vastagsága meghaladja az alsó nyúlvány vastagságát.

Ugyancsak előnyös a találmány értelmében, ha az alsó nyúlvány alsó oldala az alapréteget is tartalmazó padlólap alsó oldalával azonos síkban húzódik.

Fentieken túlmenően előnyös, ha az alsó nyúlvány teljes hosszában a horony középvonala alatt helyezkedik el.

Találmányunk a fentieken túlmenően egy, a javasolt padlólap alkalmazásával kialakított padlóburkolatra is irányul.

Találmányunk a fentieken túlmenően padlóburkolat létrehozásához használható padlólap előállítására szolgáló eljárásra is vonatkozik, amelynek az az előnye, hogy a csapok és/vagy a hornyok, beleértve a megfelelő rögzítőelemeket is, az egyes padlólapokon nagy sebességgel, gond nélkül alakíthatók ki. Ezen belül célunk volt egy olyan eljárás létrehozása, amely lehetővé teszi akár bonyolult alakú csapok megvalósítását, és a padlólapok hornyait egyszerűen marással tudjuk teljes mértékben kialakítani, ahol a felhasznált ma5

HU 226 760 Β1 rák átmérőjét a kialakítandó alaktól függetlenül választhatjuk meg úgy, hogy kis marók, például olyan ujjmarók használatát, melyek átmérője kisebb, mint a nyelv mérete vagy a horony mélysége, ki tudjuk zárni.

A kitűzött feladatot a találmány szerinti padlólap előállítására alkalmas olyan eljárással valósítottuk meg, amelynek során a nyelvet és/vagy a hornyot a megmunkálandó padlólaphoz képest eltérő szögekben beállított marókkal legalább két egymást követő marási ciklusban marással alakítjuk ki.

Egy előnyös foganatosítási mód értelmében mindegyik marási ciklus során a nyelv vagy a horony egyik ferde felületének végső alakját alakítjuk ki.

A két marási ciklus során a horonyból kinyúló és/vagy a nyelven túlnyúló, a padlólapok teljes vastagságának 5-20-szorosát kitevő átmérőjű marókat használunk.

A megadott átmérőjű marószerszámok használatának az az előnye, hogy a klasszikus, egyenes vonalú csapok és hornyok marásánál használt gyártási sebességeket tudjuk ebben az esetben is alkalmazni. További előnyként jelentkezik, hogy ezeknek a marószerszámoknak a felszerelése vagy minimális költséggel jár, vagy járulékos költséget egyáltalán nem okoz, mivel az ilyen méretű marószerszámokat közvetlenül motortengelyre szerelhetjük és/vagy hagyományos maróberendezéseket is alkalmazhatunk.

Előnyös végül, ha a padlólap mind a négy oldalát alakosra képezzük ki, aminek során a padlólapot két egymásra merőleges irányban mozgatjuk, és ahol az egyik irányú mozgással a padlólap két átellenes oldalát hozzuk végső alakra, majd az arra merőleges második irányú mozgással a padlólap maradék két, hosszúkás padlólap esetén rövidebb oldalát hozzuk végső alakra.

A találmányt az alábbiakban a csatolt rajz segítségével ismertetjük részletesebben, amelyen a javasolt padlólap példaként! kiviteli alakját, valamint az azt alkotó padlólap előállítására vonatkozó eljárás megvalósításának példaként! foganatosítási módját tüntettük fel. A rajzon az

1. ábra a találmány szerinti padlólap egy lehetséges kiviteli alakjának perspektivikus rajza, a

2. ábrán nagyobb léptékben az 1. ábrán bemutatott padlólap ll-ll vonal mentén vett keresztmetszetét rajzoltuk fel, a

3. és 4. ábrán azt a folyamatot mutatjuk be, ahogy két 1. ábra szerinti padlólap egymásba kapcsolódik, az

5. ábra az 1. ábra szerinti padlólap V-V vonal mentén vett hosszmetszete, a

6. és 7. ábrán azt tüntettük fel, ahogy két, az

5. ábra szerint kialakított 1. ábra szerinti padlólap egymásba kapcsolódik, a

8-11. ábrákon a padlólapok egymásba kapcsolódásához szükséges összekötő elemek néhány lehetséges kiviteli alakját tüntettük fel, a

12. ábra azt mutatja be vázlatosan, miképpen láthatjuk el a bemutatott összekötő elemekkel az egyes padlólapokat, a

13. ábra a 12. ábra XIII—XIII vonal mentén vett metszete, a

14-21. ábrákon nagyobb léptékben és metszetben azoknak a marószerszámoknak az anyagba történő behatolását tüntettük fel, amelyeket a 12. ábrán F14-F21 nyilakkal jelöltünk be, a

22. ábra egy további találmány szerinti padlólap-kiviteli alak keresztmetszete, a

23. ábrán nagyobb léptékben két 22. ábra szerint kialakított padlólap egymásba kapcsolódását mutatjuk be, és a

24., 25. ábra a 22. ábra szerinti padlólapok egymásba kapcsolásának két lehetséges változatára ad példát.

A csupán előnyös példaként bemutatott találmány szerinti padlólap például az 1. ábrán bemutatott 1 padlólap. Ezek az 1 padlólapok különböző alakúak lehetnek, például négyszögletesek, négyzet alakúak, vagy bármilyen más alakúak.

A legelőnyösebbnek tartott kiviteli alak esetében az 1 padlólapokat hosszúkás alakúra, például, mint az 1. ábrán látható, 1-2 m hosszúságúra képezik ki. Az 1 padlólapok vastagsága is változhat, célszerűen 0,5-1,5 cm tartományba esik, például 0,8 cm.

Mindegyik 1 padlólap legalább két hosszanti 2, 3 oldalán 4, 5 összekötő elemeket tartalmaz, amelyek lehetővé teszik két szomszédos 1 padlólap összekapcsolását.

A találmány értelmében a 4, 5 összekötő elemek a 2-4. ábrákon bemutatott módon olyan integrált mechanikus 6 reteszelőeszközökkel vannak ellátva, amelyek megakadályozzák, hogy két összekapcsolt 1 padlólap a 2, 3 oldalra merőleges és az összekapcsolt 1 padlólapok 7 alsó oldalával párhuzamos D irányban elmozduljon egymástól. A 4, 5 összekötő elemeket és a 6 reteszelőeszközöket az 1 padlólapok 8 magrészével egyetlen közös darabból alakítottuk ki. A 4, 5 összekötő elemek alakja lehetővé teszi, hogy két szomszédos 1 padlólapot vagy pusztán egymásba pattintással kapcsoljunk össze, vagy egymásba pattintással és befordítással kapcsoljunk össze, ahol mindegyik rákövetkező 1 padlólapot saját síkjában, oldalirányban illesztünk az előzőhöz. A 4, 5 összekötő elemek előnyösen a 2, 3 oldalakra merőleges minden irányában játékmentes kapcsolatot biztosítanak.

Ha az 1 padlólapok az 1. ábrán bemutatott módon hosszúkásak, a 4, 5 összekötő elemek az 1 padlólapok hosszanti 2, 3 oldalain helyezkednek el.

A 4, 5 összekötő elemek különböző alakúak lehetnek, alapvető kialakításuk azonban az ismert csaphornyos kötésnek megfelelően mindig egy 9 nyelv és egy horony.

A 2-4. ábrákon bemutatott kiviteli alak esetében az 1 padlólap 4, 5 összekötő elemei és 6 reteszelőeszközei két 1 padlólap összetördítással történő összekapcsolását teszik lehetővé, egymásba pattintás itt tehát nem történik.

A bemutatott esetben a 6 reteszelőeszközt első reteszelőelem és második 13 reteszelőelem képezi.

HU 226 760 Β1

Az első 11 reteszelőelemet 12 alsó oldalán ívelt 9 nyelv, a második 13 reteszelőelemet pedig 14 alsó felületén homorúan ívelt 10 horony képezi.

A 11, 13 reteszelőelemek gondoskodnak arról, hogy két egymástól összekapcsolt 1 padlólap egymáshoz képest vízszintes síkban nem tud oldalirányban elmozdulni.

Annak érdekében, hogy a két 1 padlólapot összefordítással tudjuk egymással összekapcsolni, néhány határolófelületnek előnyösen íveltnek vagy hengeresnek kell lennie. A 12 alsó oldal görbülete R1 sugarú, amelynek középpontja egybeesik az 1 padlólap hozzá tartozó felső 15 oldalélével, a 14 alsó felület görbülete pedig R2 sugarú, amely érthető módon megegyezik az R1 sugárral, de középpontja a hozzá tartozó felső oldaléllel esik egybe. Az R1 és R2 sugarakat természetesen felső 15, 16 oldalélek távolságánál kisebb vagy nagyobb értékűre is megválaszthatjuk, és/vagy egymástól méretükben is eltérhetnek.

A 9 nyelv 17 felső oldala és a 10 horony 18 felső felülete célszerűen sík és vízszintesen húzódik.

A két egymáshoz kapcsolt 1 padlólap 10 hornyának 19 végfelülete és 9 nyelvének 20 végfelülete előnyösen nem érintkezik egymással, így a közöttük kialakuló 21 térközbe kerül mindaz a por és egyéb maradvány anyag, amelyet a 9 nyelv a két 1 padlólap egymásba kapcsolása során maga előtt eltol.

A 9 nyelv és a 10 horony előnyösen komplementer kialakítású, így a 9 nyelv a két 1 padlólap összekapcsolt helyzetében illeszkedve kitölti a 10 hornyot, azaz felső oldalával nekiszorul a 10 horony 18 felső felületének, 12 alsó oldalával pedig a 10 horony 14 alsó felületének, és ezáltal P nyomást fejt ki a vele kapcsolódó 1 padlólap felső 22 nyúlványára, valamint saját magán keresztül annak alsó 23 nyúlványára is.

Szakember számára nem kétséges, hogy a komplementer kialakításon túl számos olyan kisebb jelentőségű eltérés is elképzelhető és véghezvihető, amelyeknek semmi hatása nincs, vagy csupán minimális hatása lehet a nyomóerők fogadására és átvitelére. Például a 2-4. ábrákon bemutatott módon a felső 22 nyúlványon 24 lesarkítás, a 9 nyelv felett pedig 25 mélyedés képezhető ki, melynek eredményeképpen a szomszédos 1 padlólapok könnyen egymásba nyomhatok, és a megfelelő kapcsolódást semmilyen sorja, perem nem nehezíti.

Az 5-7. ábrákon bemutatott esetben a találmány szerinti 1 padlólapok a 2, 3 oldalakra merőleges 26, 27 oldalaikon 28, 29 összekötő elemekkel vannak ellátva, amelyek ugyancsak 30 reteszelőeszközt tartalmaznak. A 28, 29 összekötő elemek előnyösen szintén 31 nyelvként és 32 horonyként vannak kialakítva, de nem kell feltétlenül ugyanolyan rendszerűnek lenniük, mint a 6 reteszelőeszköznek.

A 26, 27 oldalakon olyan 30 reteszelőeszköz van kiképezve, amelyek kizárólag a 6. és 7. ábrán bemutatott egyenes vonalú T elmozdulással, egymásba pattintás révén biztosítják két szomszédos 1 padlólap szoros összekapcsolódását. Ennek megvalósítására a 30 reteszelőeszköz egybenyúló 33 és 34 reteszelőelemekből álló összepattanó csatlakozásként van kialakítva. Az 5-7. ábrákon megfigyelhető módon a 33 reteszelőelem a 31 nyelv 35 alsó oldalán lévő kiemelkedésből áll, amely a 32 horony 37 alsó felületében kiképzett 36 mélyedésben helyezkedhet el. Pontosabban, a 34 reteszelőelemet az a felfelé álló 39 felület alkotja, amely kifelé a 36 mélyedést határolja.

Ebben az esetben a 33, 34 reteszelőelemek egymással párhuzamosan húzódó 38, 39 érintkezőfelületekkel rendelkeznek, amelyek előnyösen egy széthúzást egyszerűsítő irányba ferdén húzódnak. A 38, 39 érintkezőfelületek által meghatározott L érintő az 1 padlólap 7 alsó oldalával 90°-nál kisebb A szöget zár be.

A 33, 34 reteszelőelemek előnyösen olyan 40, 41 ferde felületeket tartalmaznak, amelyek két 1 padlólap egymásba pattintása során működnek együtt, mégpedig oly módon, hogy a 33 reteszelőelemet könnyen át tudjuk tolni a 34 reteszelőelemen és a 31 nyelv bepattanhasson a 32 horonyba.

A 31 nyelv W1 vastagsága előnyösen azonos a 32 horony W2 szélességével, így a P nyomóerőt kifejtő felső 42 nyúlvány a 31 nyelvre támaszkodik, amely ezt a nyomóerőt továbbadja az alsó 43 nyúlványnak.

Hasonlóan az előző kiviteli alaknál említett 24 lesarkításhoz és 25 mélyedéshez, a 26, 27 oldalaknál 44 mélyedés és 45 lesarkítás van kialakítva.

Megjegyezzük, hogy ez az egymásba pattanó kapcsolat a 2, 3 oldalaknál is megvalósítható. Ebben az esetben ez a kapcsolat azonos lehet az 5-7. ábrákon bemutatott kiviteli alakkal, de olyan egymásba pattanó csatlakozást is létrehozhatunk, ahol az egyes kapcsolórészek más alakúak, például olyanok, mint a 8. és 9. ábrán bemutatott kiviteli alak esetében. A 33 és 34 reteszelőelemekkel szemben, amelyek inkább rövidebb nyúlványokat tartalmaznak, a 8. és 9. ábrán bemutatott kiviteli alakoknál olyan 46, 47 reteszelőelemeket alkalmazunk, amelyek az összekapcsolódás teljes B szélességéhez mérten viszonylag nagy távolságra nyúlnak ki.

Ebben az esetben a 46, 47 reteszelőelemek is a 9 nyelv 12 alsó oldalán és a 10 horony 14 alsó felületén vannak kialakítva.

A 8. ábrán bemutatott kiviteli alak esetében a 46, 47 reteszelőelemek 48, 49 érintkezőfelületet tartalmaznak, amelyek szöget zárnak be az 1 padlólap síkjával. Ennek köszönhetően különösen stabil kapcsolódást érhetünk el.

Mint a 9. ábrán látható, a 46, 47 reteszelőelemek úgy is kialakíthatók, hogy lényegében csupán egyetlen lineáris érintkezést valósítsunk meg, például azáltal, hogy az egymás felé néző 48, 49 érintkezőfelületek eltérő görbülettel készültek.

A 46, 47 reteszelőelemek egymás felé néző felületei ívelt, görbe felületek, amelyek közös L érintője 90°nál kisebb, előnyösebb esetben 70°-nál is kisebb szöget zár be az 1 padlólap 7 alsó oldalával.

A 46 reteszelőelemnek a bemutatott esetben eltérő görbületű két része van, nevezetesen egy erőteljesen ívelt 50 része, másrészt egy gyengén ívelt 51 része. Az erősen ívelt 50 rész gondoskodik a megbízható, szoros

HU 226 760 Β1 kapcsolat megvalósulásáról, míg az enyhe görbületű 51 rész teszi lehetővé, hogy a 4 és 5 összekötő elemeket könnyen egymásba tudjuk pattintani. Az 50, 51 részek által határolt és a 9 nyelv és az alsó 23 nyúlvány közötti S térköz ennél a kiviteli alaknál is olyan kamrát alkot, amely helyet biztosít az esetlegesen a két 1 padlólap összekapcsolása során a csatlakozórészek közé kerülő por és egyéb szennyeződés számára.

Egymásba pattanó csatlakozás, például a 7-9. ábrákon bemutatott csatlakozás esetén a 9 és/vagy 31 nyelvnek előnyösen lefelé vastagodó olyan alakja van, amely a 10 horonyban egy viszonylag kiszélesedő szakasszal működik együtt.

A 10. ábrán egy olyan kivitelialak-változatot tüntettünk fel, amelynél legalább a felső 15, 16 oldalélek magasságában 52 tömítőanyagot helyeztünk el, aminek eredményeként vízálló tömítést érhetünk el. Az 52 tömítőanyag még korábban az 1 padlólap egyik vagy mindkét 15, 16 oldalélére felhordott csík vagy bevonat alakjában kerül a helyére.

A 11. ábrán egy további lehetséges kiviteli alaknak a találmány szempontjából lényeges részletét tüntettük fel, ahol a 6 reteszelöeszközt a 9 nyelv felfelé álló 53 része képezi, amely az összefordítás eredményeképpen a 18 felső felület lenyúló 54 része mögé kerül. Részletesebben, ezt úgy érjük el, hogy a 17 felső oldalt és a 18 felső felületet R3 sugarú görbülettel alakítjuk ki, és az R3 sugár középpontja a 15,16 oldalélekre esik, míg a 12 alsó oldalt és a 14 alsó felületet R4 sugarú görbülettel képezzük ki, ahol az R4 sugár középpontja szintén a felső 15 és/vagy 16 oldaléllel esik egybe. Az R3, R4 sugarak más értékűre is választhatók.

Általánosságban, a találmány értelmében egyrészt az R1 és/vagy R3 sugarak, másrészt az R2 és/vagy R4 sugarak közötti különbségnek nem célszerű meghaladnia a 2 mm-t.

Előnyös továbbá, ha az említett R1, R2, R3, R4 sugarak középpontjai az 2. ábrán pontvonallal bejelölt C1, C2 körökön belülre kerülnek, amely 3 mm értékű R5 sugárral húzódik az 1 padlólap felső 15, 16 oldalélé körül.

Végül megjegyezzük, hogy a találmány értelmében az alsó 23 és 43 nyúlvány a felső 22, 42 nyúlványnál hosszabbra is megválasztható, mint a 2-7. ábrákon bemutattuk. Ennek az az előnye, hogy a 4, 5; 28, 29 összekötő elemeket marással könnyen megvalósíthatjuk. Ezen túlmenően ez a kialakítás egyszerűsíti két 1 padlólap összekapcsolását, mivel minden egyes rákövetkező 1 padlólapot az összerakás során ráhelyezhetünk a megelőző 1 padlólap kinyúló alsó 23,43 nyúlványára, és ennek eredményeképpen a 9, 31 nyelvek és/vagy 10, 32 hornyok automatikusan a megfelelő pozícióba kerülnek.

Azok a kiviteli alakok, amelyeknél az alsó 23 nyúlvány rövidebb vagy legfeljebb azonos a felső 22 nyúlvánnyal, azt a további előnyt biztosítják, hogy a padlólap legszélén nem marad egyetlen olyan kinyúló 23 nyúlvány sem, amely a padlóburkolat befejezése során gondot okozhatna.

Annak érdekében, hogy sík, sima felületet kapjunk, garantálni tudjuk a kellő stabilitást és tömörséget, csökkentsük a gyártásihulladék-mennyiséget, a felső 22, 42 nyúlvány és az alsó 23, 43 nyúlvány közötti, az 1 padlólap síkjában, a 10 horony hosszanti irányára merőlegesen mért E különbséget célszerűen kisebb értéken kell tartanunk, mint az 1 padlólap teljes F vastagsága. Stabilitási célokból ennek a teljes F vastagságnak sohasem szabad 5 mm-nél kisebbnek lennie.

Az E különbség ilyen kis értékének az az előnye, hogy az alsó 23, 43 nyúlványt nem kell valamilyen erősítőszalaggal vagy hasonlóval külön megszilárdítanunk.

Egy további lehetséges kiviteli alaknál a 9 nyelven és a 10 hornyon keresztül húzódó M1 középvonal alacsonyabban húzódik, mint az 1 padlólap M2 középvonala úgy, hogy a felső 22, 42 nyúlvány vastagabb, mint az alsó 23, 43 nyúlvány. Első megközelítésben ez azért lényeges az ilyen típusú csatlakozásoknál, mert ilyen esetben mindig az alsó 23, 43 nyúlvány fog meghajolni, és az 1 padlólap felső oldala, azaz látható külső felülete az esetleges deformációktól mentes marad.

Mint azt a bevezetésben kifejtettük, az 1 padlólap 8 magrésze anyagául az alábbi sorozatokból választott anyagot használhatjuk:

- egy olyan alapterméket, amely kötőanyag vagy összeolvasztás révén egyetlen keverékké alakítható;

- apró forgácsos pozdorjalemezt.

A találmány hasznosságát elsősorban rétegelt padlóburkoló anyag esetében a bevezetőben felsorolt okok magyarázzák.

Mint a 2-11. ábrákon bemutatott kiviteli alakoknál látható, egy ilyen réteges padlóburkoló anyag előnyösen közepes sűrűségű vagy nagy sűrűségű farostlemezből vagy hasonlóból készített 8 magrészböl áll, ahol a 8 magrész legalább felső oldalán egy vagy több anyagréteg van kialakítva.

Ezt tovább részletezve, célszerű, ha a rétegelt vagy réteges padlóburkoló anyagot 55 dekoratív réteggel és 56 védő fedőréteggel látjuk el. Az 55 dekoratív réteg például műgyantával impregnált papírréteg lehet, amelyet különböző mintákkal, például fautánzatú mintával, követ utánzó mintával, parafa mintázattal, vagy hasonló, vagy bármilyen más, akár vidám tréfás mintázattal meg is nyomhatunk. Az 56 védő fedőréteg előnyösen ugyancsak műgyantával átitatott réteg, például melamingyantával átitatott és átlátszó anyagból készült réteg lehet.

Természetesen másfajta rétegeket is használhatunk, például olyan 57 közbülső réteget, amelyre aztán az 55 dekoratív réteget felvisszük.

Az 1 padlólap 7 alsó oldalára az 1 padlólap tetején elhelyezkedő rétegek ellentételezésére és ezzel az 1 padlólap alapstabilitásának garantálására szolgáló 58 alapréteg vihető fel, amely például műgyantával, ezen belül melamingyantával impregnált papír anyagú lehet.

Mint azt vázlatosan a 12. ábrán mutatjuk, a 9 nyelvet és a 10 hornyot, és persze előnyösen a 31 nyelvet

HU 226 760 Β1 és a 32 hornyot marással alakítjuk ki. Abban az esetben, ha az 1 padlólapon körös-körül ki kell alakítanunk 4, 5; 28, 29 összekötő elemeket, az 1 padlólapokat célszerűen két, egymásra merőleges V1 és V2 irányban mozgatjuk, ahol az első mozgás során kialakítjuk az 1 padlólap két szemközti, például hosszanti 2, 3 oldalán a 4, 5 összekötő elemeket önmagában ismert 59, 60 maróberendezések segítségével, míg a második mozgás során az 1 padlólap maradék 26, 27 oldalai mentén a másik két 28, 29 összekötő elemet alakítjuk ki 61,62 maróberendezések segítségével. A megmunkálás során az 1 padlólapokat célszerűen 55 dekoratív rétegükkel lefelé tartjuk.

A találmány egy lényeges jellemzője értelmében mindegyik 9, 31 nyelvet és 10, 32 hornyot legalább két, egymást követő marási ciklust magában foglaló marással, marószerszámok segítségével alakítjuk ki, amelyek az 1 padlólaphoz viszonyítva különböző szögekben helyezkednek el.

Ezt részletesebben a 13., 14. és 15. ábrán tüntettük fel, ahol látható, hogy egy 10 hornyot hogyan lehet két marási ciklusban két 63 és 64 maróval létrehozni. A 16. és 17. ábra azt mutatja, hogyan lehet a 9 nyelvet 65 és 66 marókkal kialakítani.

A 18., 19. és 20., 21. ábrák hasonló nézeteket mutatnak, bemutatva azt, hogyan lehet a 32 hornyot és a 31 nyelvet 67, 68 és 69, 70 marókkal kialakítani, amelyek a mindenkori alakoknak megfelelő szögekben vannak beállítva.

Minden egyes előbb említett marási ciklus alatt, minden alkalommal lényegében egy adott felület végleges alakját képezzük ki. Például a 14. ábrán látható 63 maró a 10 horony alsó 71 ferde felületének végleges alakját határozza meg, a 64 maró pedig a 10 horony felső 72 ferde felületének végleges alakját határozza meg.

Mint azt a bevezetőben említettük, az eljáráshoz előnyösen olyan 63-70 marókat használunk, amelyek G átmérője legalább ötször, célszerűbben legalább 20-szor nagyobb, mint az 1 padlólapok teljes F vastagsága.

Az előbb említett 63-70 maróktól távolabb előnyösen további marókat helyezhetünk el, például azért, hogy az eltávolítandó anyagmennyiség egy részét már egy megelőző ciklusban eltávolítsuk.

A 22-25. ábrákon a találmány szerinti padlólapot alkotó 1 padlólap egy különösen előnyös kiviteli alakját vázoltuk fel. Az 1 padlólapnak a korábbi ábrák kapcsán már ismertetett részeit azonos hivatkozási jelekkel láttuk el.

A feltüntetett megoldásnak egyik lényeges jellemzője, hogy a 4, 5 összekötő elemeket olyan 6 reteszelőeszközökkel láttuk el, amelyek összekapcsolt állapotban olyan feszítőerőt fejtenek ki egymásra, hogy az összekapcsolt 1 padlólapok egymásnak szorulnak. Mint látható, ezt úgy valósítottuk meg, hogy a 4, 5 összekötő elemeket rugalmasan meghajlítható résszel, ebben az esetben olyan 43 nyúlvánnyal láttuk el, amely összekapcsolt állapotban legalább részben meghajlik és ily módon hozza létre a már említett feszítőerőt, amely gondoskodik az egymással összekapcsolt 1 padlólapok egymáshoz szorításáról. Az ennek során eredő V kihajlást éppúgy, mint az ebből eredő K feszítőerőt a

23. ábra nagyított léptékű vázlatán jelöltük be.

Annak érdekében, hogy a K feszítőerő hatására az egymáshoz illesztett 1 padlólapok egymásnak szoruljanak, a meghajlítható rész, a bemutatott esetben a 43 nyúlvány előnyösen olyan befelé ferdülő 73 érintkezőfelülettel van ellátva, amely előnyösen megfelelő 74 érintkezőfelülettel működik együtt. Ezek a 73, 74 érintkezőfelületek hasonlóak a már korábban bemutatott 38, 39 érintkezőfelületekhez, továbbá hasonlóak az 5-7. ábrákon bemutatott alsó 43 nyúlvány 40, 41 ferde felületeihez.

A 2. és 5. ábrán a kapcsolódó részek komplementer illeszkedést biztosítanak, azonban könnyen belátható, hogy némi módosítással a 23. ábrán bemutatotthoz hasonló feszítőhatás is megvalósítható. Egyrészt az A szögű érintkezés, másrészt a létrehozott K feszítőerő révén olyan K1 erőösszetevőt hoztunk létre, amelynek eredményeképpen az 1 padlólapok egymásnak szorulnak.

A 73, 74 érintkezőfelületek vízszintes síkkal bezárt A szöge előnyösen 30-70° tartományba esik. Első megközelítésben abban az esetben, ha olyan kiviteli alakot tekintünk, amelynél létrehozzuk az említett K feszítőerőt, a 30-70° tartományba eső A szög ideális egyrészt az 1 padlólapok egymáshoz szorításának a megvalósításához, másrészt ahhoz, hogy az 1 padlólapokat könnyen összekapcsolhassuk és/vagy szétkapcsolhassuk.

Jóllehet a K1 erőösszetevőt az előbb említett 43 nyúlvány biztosítja, a találmány nem zárja ki azokat a lehetséges kiviteli alakokat sem, amelyeknél ezt az erőt más meghajlítható részek szolgáltatják.

Megjegyezzük, hogy a V kihajlás viszonylag kis értékű, például néhány század millimétertől néhány tized milliméterig terjed és semmilyen befolyással nincs az 1 padlólap lerakására. Megjegyezzük továbbá, hogy az ilyen típusú 1 padlólapot általában rugalmasan összenyomható aljzatra rakják, amelynek az az eredménye, hogy a 43 nyúlvány V kihajlása kizárólag abban ölt testet, hogy a padlólap alatti aljzat egyes helyeken kismértékben erősebben nyomódik össze.

Annak köszönhetően, hogy a 43 nyúlvány meghajlik és az 1 padlólapok összekapcsolt, összeillesztett állapotában némileg meghajlított állapotban is marad, külön előnyként értékelhetjük, hogy ha az 1 padlólapra valamilyen nyomóerő hat, például valamilyen tárgyat helyeznek rá, az egyes 1 padlólapokat egymásnak szorító erő megnő, és így még inkább csökken a rések kialakulásának a veszélye.

Itt kell megjegyeznünk, hogy kísérleteink alapján minden várakozással szemben ideális feszítőerőt tudunk megvalósítani, ha a 4 és 5 összekötő elemeket, beleértve a 33, 34 reteszelőelemeket, valamint célszerűen az egész 8 magrészt nagy sűrűségű vagy közepes sűrűségű farostlemezből állítjuk elő, jóllehet ezek az anyagok csupán kis rugalmas deformációt engednek.

A nagy sűrűségű és a közepes sűrűségű farostlemez további előnye, hogy sima felületeket tudunk elő9

HU 226 760 Β1 állítani, minek eredményeképpen a 11, 13 reteszelőelemek könnyen elmozdulhatnak egymáson.

A találmány szerinti padlólap egy további lehetséges kiviteli alakja értelmében a feszítőerőt a 4, 5 összekötő elemek anyagának rugalmas összenyomásával is előállíthatjuk, ehhez azonban a 4, 5 összekötő elemeket és előnyösen az egész 8 magrészt rugalmasan összenyomható anyagból kell készítenünk.

A 22-25. ábrákon bemutatott kiviteli alak további jellemzője, hogy az 1 padlólapokat összefordítással tudjuk egymással összekötni, ezt mutatjuk be a 24. ábrán, és/vagy az 1 padlólapokat egymás felé mozgatva, összenyomva is össze tudjuk kapcsolni, erre mutatunk példát a 25. ábrán. Az összefordítás során a 4, 5 összekötő elemekben, pontosabban a 43 nyúlványban maximális V_m kihajlás keletkezik, amely kevésbé jelentős, amennyiben egyáltalán létrejön, mint a 2-4. ábrákon bemutatott kiviteli alaknál keletkező kihajlás, összehasonlítva azzal a V_m kihajlással, amely akkor keletkezik, ha az 1 padlólapokat nem egymásba forgatjuk, hanem egyszerűen egymásba toljuk.

Ennek az az előnye, hogy az 1 padlólapokat könnyen, egyszerű összefordítással, billentéssel összekapcsolhatjuk anélkül, hogy bármilyen szerszámra lenne szükségünk, de az a lehetőség is megmarad a számunkra, hogy az 1 padlólapokat egyszerű összetolással kapcsoljuk össze. Ez utóbbi elsősorban akkor hasznos, amikor az utolsó 1 padlólapot kell elhelyeznünk, részben valamilyen azt takaró tárgy, például ajtókeret vagy hasonló elem alá. Ebben az esetben az 1 padlólapot azzal az oldalával betolhatjuk például az ajtókeret alá, amellyel nem kell más 1 padlólaphoz kapcsolódnia, majd ezt követően, adott esetben szerszám igénybevételével bepattinthatjuk a vele szomszédos 1 padlólapba.

Felhívjuk a figyelmet, hogy a 22-25. ábrákon látható 4 és 5 összekötőelem-kialakításokat az 1 padlólapok rövidebb 26, 27 oldalainál a 28, 29 összekötő elemek céljára is használhatjuk.

A találmány értelmében abban az esetben, ha az 1 padlólapnak mind a négy 2, 3; 26, 27 oldalán 4, 5; 28, 29 összekötő elemeket alakítunk ki, ezeket a 4, 5; 28, 29 összekötő elemeket úgy valósíthatjuk meg, hogy egy irányban szorosabb kapcsolódás valósuljon meg, mint egy másik irányban.

Hosszúkás alakú, például az 1. ábrán is látható 1 padlólapok esetében a rövidebb 26, 27 oldalakon erősebb rögzítésre van szükség, mint a hosszabb 2, 3 oldalakon. Az összekapcsolódás hosszúsága tudniillik az 1 padlólap rövidebb 26, 27 oldalain sokkal kisebb, és ebből következően kevésbé hatásos, mint hosszanti 2, 3 oldalain. Ezt a különbséget kompenzáljuk egy erősebb kapcsolódással.

A kapcsolódási különbségeket például a 73, 74 érintkezőfelületek különböző szögű kiképzésével állíthatjuk elő.

A fent említett nyúlvány, pontosabban a 33 reteszelőelem legalább két 75, 76 részen ferdén húzódik, pontosabban erősen döntött 75 része gondoskodik a reteszelésről, és enyhébben ferde 76 része szolgál a 4, összekötő elemek összekapcsolásának a megkönnyítésére. A 22-25. ábrákon bemutatott kiviteli alaknál a 75, 76 részeket egyenes síkok alkotják, de mint azt már a 9. ábrával kapcsolatban jeleztük, sík felületek helyett ívelt 50, 51 részeket is alkalmazhatunk. Az 5. ábrán ezek a 38 érintkezőfelület és a 40 ferde felület.

Egy lehetséges kiviteli alaknál a találmány szerinti 1 padlólapok olyan 4, 5 összekötő elemeket és/vagy 28, 29 összekötő elemeket tartalmaznak, amelyek az alább felsorolt jellemzők egyikével, vagy két vagy több jellemző kombinációjával rendelkeznek:

- a 9 nyelv 12 alsó oldalán 77 görbületük és/vagy a 43 nyúlványnál 78 görbületük van, amelyek megvezetésként szolgálnak két 1 padlólap egymásba forgatásánál, azzal az előnnyel, hogy az 1 padlólapokat igen könnyen tudjuk egymáshoz rögzíteni a szerelés, lerakás során;

- a 33, 34 reteszelőelemek éleinél 79, 80 lekerekítéseket tartalmaz, amelyeknek az az előnye, hogy a 33, 34 reteszelőelemeket könnyen eltolhatjuk egymáson az összekapcsolás során, és/vagy az 1 padlólapokat könnyen szétszedhetjük, és ennek során egyetlen 33, 34 reteszelőelemnek sem kell megsérülnie, például valamelyik élén lecsorbulnia, még abban az esetben sem, ha az 1 padlólapokat ismételten, többször összeszereljük vagy szétszedjük; mint a 4. ábrán bemutattuk, az 1 padlólapok minden két-két szomszédos oldala között 81 porkamrák vagy 21 térközök vannak kiképezve, aminek az az előnye, hogy az 1 padlólapok összekapcsolása során az azok közé került szennyeződések semmilyen hátrányos befolyást nem fejtenek ki az 1 padlólapok tökéletes kapcsolatára;

- a 9 nyelv alakja például 82 lesarkítással úgy van megválasztva, hogy a 9 nyelv felső oldala már az első érintkezés alkalmával a szomszédos felső nyúlvány alsó oldala alá kerül az 1 padlólapok síkbeli összepattintása során, mint az a 25. ábrán látható. Ennek az lesz az előnye, hogy a 9 nyelv elülső 20 végfelülete nem ütközik a felső 42 nyúlvány 19 végfelületének, amikor az 1 padlólapokat síkjukban egymásba pattintjuk;

- az alsó 43 nyúlvány szabad külső végén felfutó 83 ferde felületet képeztünk ki, amelyet a korábbiakban 41 ferde felületnek neveztünk és amelynek az az előnye, hogy a 33, 34 reteszelőelemek akadálytalanul elcsúsznak egymáson, és az alsó nyúlvány is egyenletesen hajlik le;

- kapcsolódási irányban csupán egyetlen lényeges érintkezési pont képződik 84 szakaszon az 1 padlólapok felső oldalánál, és ennek az az előnye, hogy a korábban említett feszítőerőt optimális módon tudjuk az 1 padlólapok felső oldalára átvinni, és ezzel megakadályozzuk a szomszédos 1 padlólapok között rések kialakulását;

- 85, 86 érintkezőfelületek, pontosabban ütközőfelületek vannak a 9 nyelv felső oldalával és a 10 horony felső oldalával kiképezve, amelyek

HU 226 760 Β1 hosszuk döntő részén párhuzamosan húzódnak az 1 padlólap síkjával, továbbá 85, 86 érintkezőfelületekként együttműködnek egymással. Ezeknek a 77, 78 görbületek által alkotott felületeknek az az előnye, hogy két szomszédos 1 padlólap között nem lehet magasságbeli eltérés, még abban az esetben sem, ha a 9 nyelv 10 horonyba való behatolásának mértéke valamilyen oknál fogva változik, más szavakkal, hogy a szomszédos 1 padlólapok között nem lehet magasságbeli eltérés.

A 22-25. ábrákon bemutatott kiviteli alak esetében az itt felsorolt jellemzőket kivétel nélkül kombináltuk, azonban szakember számára egyértelmű és a 2-11. ábrákból is kitűnik, hogy az imént felsorolt jellemzők külön-külön, vagy csupán korlátozott kombinációban is megvalósíthatók.

Az 5-7. és 22-25. ábrák alapján kitűnik, hogy a találmány egyik lényeges jellemzője az, hogy a 6 reteszelőeszköz, más szavakkal az egymásba pattanást és kapcsolódást biztosító rész az alsó 23,43 nyúlványnak azon a részén van kiképezve, amely benyúlik a felső 22, 42 nyúlvány alá, pontosabban, hogy a 33 reteszelőelem 87 legalsó pontja az 1 padlólap legfelső rétege alatt helyezkedik el. Csupán az egyértelműség miatt említjük meg, hogy ezt a legfelső réteget a 22-25. ábrákon egyetlen, azaz nem összetett rétegként ábrázoltuk.

Megjegyezzük továbbá, hogy a jellemzők azon kombinációja, miszerint az alsó 23,43 nyúlvány tovább nyúlik, mint a felső 22, 42 nyúlvány, továbbá, hogy a 6 reteszelőeszközök legalább egy befelé lejtő résszel vannak megvalósítva, valamint hogy ez a rész, legalább részben, az alsó 23, 43 nyúlványnak azon szakaszán helyezkedik el, amelyik a felső 22, 42 nyúlványon túlnyúlik, különösen előnyös, többek között összehasonlítva a padlólapok összekapcsolására használt összekötő elemekkel, amelyeket a WO 94/01628, WO 94/26999, WO 96/27719 és WO 96/27721 számú szabadalmi leírások ismertetnek. Ennek a ferde szakasznak az az előnye, hogy az 1 padlólapokat ismételten, akár többször is szét tudjuk szedni egymástól. Annak, hogy ezt a ferde szakaszt az alsó 23, 43 nyúlvány tovább kinyúló részén helyeztük el, azzal a további előnnyel is jár, hogy a padlólapok összekapcsolása során semmilyen, egészen a legfelső rétegig áthatoló deformáció nem tud kialakulni.

A találmány szerinti padlólap egy további lehetséges előnyös kiviteli alakja értelmében az előbb említett rész, nevezetesen a 39 vagy 73 érintkezőfelület előnyösen úgy húzódik, hogy a felső 16 oldalélig terjedő távolság alulról felfelé csökken, más szavakkal, úgy, ahogy az a 22. ábrán is látható, tehát X2 távolság kisebb, mint X1 távolság. Ez tulajdonképpen a 7. ábrán feltüntetett eset is.

Ez a rész egy további lehetséges kiviteli alak esetében a felső 42 nyúlványtól csupán kifejezett E1 távolságban kezdődhet.

Szakemberszámára kézenfekvő, hogy a 22-25. ábrákon bemutatott összekötő elemeket maróeljárással is megvalósíthatjuk. A találmány egy lényeges jellemzője értelmében az 1 padlólapokat 2, 3 és/vagy 26, 27 oldalaik mentén felülettömörítő anyaggal kezelhetjük, pontosabban olyan felületkeményítő adalékkal, amelyet célszerűen az alábbi terméksorozatból választunk ki: impregnálóanyagok, póruszáró anyagok, lakkok, műgyanták, olajok, paraffinok és hasonlók.

A 22. ábrán ilyen 88 impregnálást tüntettünk fel vázlatosan. Ezt a kezelést az 1 padlólapok 2, 3 és/vagy 26, 27 oldalainak teljes felületén, vagy azoknak csupán jól meghatározott részein végezhetjük el, például kizárólagosan a 9 nyelv és a 10 horony felületein.

Egy felülettömörítő adalékkal történő kezelés az egymásba pattanó hatással kombinálva azzal az előnnyel jár, hogy számos szempontból jobb csatlakozási tulajdonságokat kapunk. Ennek eredményeképpen a 4, 5 és/vagy 28, 29 összekötő elemek jobban megőrzik alakjukat és szilárdságukat, még abban az esetben is, ha az 1 padlólapokat akár több alkalommal is összerakjuk és szétszedjük. Különösen abban az esetben, ha a 8 magrészt nagy sűrűségű vagy közepes sűrűségű farostlemezből vagy hasonlóból állítjuk elő, az említett kezelés révén jobb minőségű felületi feltételeket nyerünk, ami abban is jelentkezik, hogy az 1 padlólapok összerakása és/vagy szétszedése alatt nem lép fel anyaglemorzsolódás vagy -pergés.

Ennek a kezelésnek az is az előnye, hogy legalább a felületkeményítés esetében a korábban ismertetett rugalmas feszítőhatás is megnő.

A találmányt a csupán példaképpen leírt és bemutatott kiviteli alakok semmilyen formában nem korlátozzák, így a bemutatott és ahhoz hasonló 1 padlólapok számos alakban és mérettel megvalósíthatók a találmány lényegében, oltalmi körének elhagyása nélkül.

Például a találmány egyes kiviteli alakjai kapcsán leírt jellemzőket szabadon kombinálhatjuk egymással. Ezen túlmenően az ismertetett 4, 5; 28, 29 összekötő elemek bármely kiviteli alakját az 1 padlólapoknak mind a hosszabbik 2, 3, mind rövidebbik 26, 27 oldala mentén megvalósíthatjuk.

Claims (47)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Kemény padlólap, amelynek négyszögletes, azaz téglalap vagy négyzet alakja van,

   - a padlólapnak (1) első, valamint második átellenes oldalakból (2, 3; 26, 27) párja van,

   - a padlólap (1) legalább egyik átellenes oldalainak (2, 3) párja oldalain összekötő elemekkel (4, 5; 28, 29) van ellátva,

   - legalább a második átellenes oldalainak (26, 27) párja egymással együttműködő, lényegében nyelvként (9, 31) és horonyként (10, 32) kiképzett összekötő elemekkel (4, 5; 28, 29) van ellátva,

   - az összekötő elemek (4, 5; 28, 29) az oldalak (2, 3; 26, 27) hosszanti irányában húzódó reteszelőelemeket (11,13, 33, 34,46,47) tartal11

   HU 226 760 Β1 mazó, a padlólap (1) magrészével (8) egy darabból kialakított reteszelőeszközökkel (6) vannak ellátva,

   - ahol az összekötő elemek (4, 5; 28, 29) a reteszelőeszközökkel (6) együtt két padlólap (1) összekapcsolt helyzetében a padlólapok (1) síkjára merőleges irányban, továbbá az összekapcsolt oldalakra (2, 3; 26, 27) merőleges irányban és a padlólapok (1) síkjával párhuzamosan reteszelést biztosítanak,

   - a padlólap (1) alapanyaga, azaz a magrész (8) anyaga lényegében nagy sűrűségű vagy közepes sűrűségű farostlemez, azzal jellemezve, hogy

   - az összekötő elemek (4, 5; 28, 29) és mechanikus reteszelőeszközök (6) a padlólap (1) magrészéből (8) vannak kialakítva,

   - az összekötő elemek (4, 5; 28, 29) és mechanikus reteszelőeszközök (6) két padlólap (1) összekapcsolását a két padlólap (1) lényegében saját síkjában történő összetolása révén megvalósító összepattintó kapcsolatot létesítő módon vannak kialakítva, ahol az összekapcsolt padlólapok (1) mechanikus reteszelőeszközei (6) rugalmas deformáció révén egymásba kapaszkodó kialakításúak.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti padlólap, azzal jellemezve, hogy az összekötő elemek (4, 5; 28, 29) és a reteszelőeszközök (6) két padlólap (1) összekapcsolását vagy szétválasztását a két padlólap (1) egymáshoz viszonyított elford ítása révén is megvalósító módon vannak kialakítva.
3. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti padlólap, azzal jellemezve, hogy első átellenes oldalainak (2, 3) párja is nyelvként (9, 31) és horonyként (10, 32) kiképzett összekötő elemeket (4, 5) tartalmaz, ahol ezek az összekötő elemek (4, 5) is a padlólap (1) magrészével (8) egy darabból kialakított reteszelőeszközökkel (6) vannak ellátva, és az összekötő elemek (28, 29) két padlólap (1) összekapcsolt helyzetében azokat a reteszelőeszközökkel (6) együtt a padlólapok (1) síkjára merőleges irányban, továbbá az összekapcsolt oldalakra (26,27) merőleges és a padlólapok (1) síkjával párhuzamos irányban reteszelő összekötő elemek (28, 29).
4. 4. A 3. igénypont szerinti padlólap, azzal jellemezve, hogy legalább átellenes oldalainak (2, 3; 26, 27) egyik párja összekötő elemei (4, 5; 28, 29) és reteszelőeszközei (6) két padlólap (1) összekapcsolását vagy szétválasztását a két padlólap (1) egymáshoz viszonyított elfordítása révén is megvalósító módon vannak kialakítva.
5. 5. A 4. igénypont szerinti padlólap, azzal jellemezve, hogy legalább az első átellenes oldalainak (2, 3) párja összekötő elemei (4, 5) és reteszelőeszközei (6) két padlólap (1) összekapcsolását vagy szétválasztását a két padlólap (1) egymáshoz viszonyított elfordítása révén is megvalósító módon vannak kialakítva.
6. 6. A 3. igénypont szerinti padlólap, azzal jellemezve, hogy az első átellenes oldalainak (2, 3) párja összekötő elemei (4, 5) és reteszelőeszközei (6) két padlólap (1) összekapcsolását vagy szétválasztását kizárólag a két padlólap (1) saját síkjában történő összetolása révén megvalósító módon vannak kialakítva.
7. 7. Az 5. igénypont szerinti padlólap, azzal jellemezve, hogy az első átellenes oldalainak (2, 3) párja összekötő elemei (4, 5; 28, 29) és reteszelőeszközei (6) két padlólap (1) összekapcsolását vagy szétválasztását kizárólag a két padlólap (1) egymáshoz viszonyított elfordítása révén megvalósító módon vannak kialakítva.
8. 8. A 3-5. igénypontok bármelyike szerinti padlólap, azzal jellemezve, hogy mindkét átellenes oldalainak (2, 3; 26, 27) párja összekötő elemei (4, 5; 28, 29) és reteszelőeszközei (6) két padlólap (1) összekapcsolását vagy szétválasztását a két padlólap (1) egymáshoz viszonyított elfordítása révén is megvalósító módon vannak kialakítva.
9. 9. Az 1-8. igénypontok bármelyike szerinti padlólap, azzal jellemezve, hogy (1) hosszúkás padlólapként (1) van kiképezve, amelynél az első átellenes oldalainak (2, 3) párja a padlólap (1) hosszabb oldalait, a második átellenes oldalainak (26, 27) párja a padlólap (1) rövidebb oldalait képezi.
10. 10. Az 1-9. igénypontok bármelyike szerinti padlólap, azzal jellemezve, hogy legalább átellenes oldalainak (2, 3; 26, 27) egyik párja reteszelőeszköze (6) egy, a nyelv (9, 31) alsó oldalán kiképzett kiemelkedésként megvalósított reteszelőelemet (11,33,46), és egy, mélyedésként és/vagy a horony (10, 32) alsó oldalát szegélyező nyúlvány (23, 43) felfelé néző részeként megvalósított reteszelőelemet (13, 34, 47) tartalmaz.
11. 11. A 3-8. igénypontok bármelyike szerinti padlólap, azzal jellemezve, hogy mindkét átellenes oldalainak (2, 3; 26, 27) párja reteszelőeszköze (6) egy, a nyelv (9, 31) alsó oldalán kiképzett kiemelkedésként megvalósított reteszelőelemet (11,33,46), és egy, mélyedésként és/vagy a horony (10, 32) alsó oldalát szegélyező nyúlvány (23, 43) felfelé néző részeként megvalósított reteszelőelemet (13, 34, 47) tartalmaz.
12. 12. A 10. vagy 11. igénypont szerinti padlólap, azzal jellemezve, hogy legalább átellenes oldalainak (2, 3; 26, 27) egyik párja olyan összekötő elemeket (4, 5; 28, 29) tartalmaz, amelyek egy nyelvként (9, 31) és egy horonyként (10, 32) vannak kiképezve, és a horony (10, 32) alsó oldalát határoló nyúlvány (23, 43) a horony (10, 32) felső oldalát határoló nyúlványon (22, 42) túlnyúlóan van kialakítva.
13. 13. A 12. igénypont szerinti padlólap, azzal jellemezve, hogy a nyelv (9, 31) és a horony (10, 32) reteszelőeszköze (6) legalább részben az alsó nyúlványnak (23, 43) a horony (10, 32) felső oldalát szegélyező nyúlványon (22, 42) túlnyúló részében elhelyezkedő reteszelőelemeket tartalmaz.
14. 14. Az 1-11. igénypontok bármelyike szerinti padlólap, azzal jellemezve, hogy legalább átellenes oldalainak (2, 3; 26, 27) egyik párjánál az összekötő elemek (4, 5; 28, 29) teljesen a horony (10, 32) belsejében elhelyezkedő érintkezőfelületekkel (48, 49) rendelkező reteszelőeszközökkel (6) és reteszelőelemekkel (46, 47) vannak ellátva.

    HU 226 760 Β1
15. 15. A 14. igénypont szerinti padlólap, azzal jellemezve, hogy az oldalak (2, 3; 26,27) párjainak hornyait (10, 32) szegélyező, teljesen a horony (10, 32) belsejében elhelyezkedő érintkezőfelületű (48, 49) felső és alsó nyúlványok (22, 42, 23, 43) azonos hosszúságúak.
16. 16. A 14. vagy 15. igénypont szerinti padlólap, azzal jellemezve, hogy átellenes oldalainak (2, 3; 26, 27) csupán az egyik párja van teljesen a horony (10, 32) belsejében elhelyezkedő érintkezőfelületekkel (48, 49) rendelkező reteszelőeszközökkel (6) és reteszelőelemekkel (46, 47) ellátva, míg átellenes oldalainak (2, 3; 26, 27) másik párja egyrészt olyan összekötő elemeket (4, 5; 28, 29) tartalmaz, amelyek egy nyelvként (9, 31) és egy horonyként (10, 32) vannak kiképezve, ahol a horony (10, 32) alsó oldalát határoló nyúlvány (23, 43) a horony (10, 32) felső oldalát határoló nyúlványon (22, 42) túlnyúlóan van kialakítva, másrészt egy, a nyelv (9, 31) alsó oldalán kiképzett kiemelkedésként megvalósított reteszelöelemet (11, 33), és egy, mélyedésként és/vagy a horony (10, 32) alsó oldalát szegélyező nyúlvány (23, 43) felfelé irányuló része alakjában megvalósított reteszelöelemet (13, 34) tartalmaz.
17. 17. A 16. igénypont szerinti padlólap, azzal jellemezve, hogy hosszúkás padlólapként (1) van kiképezve, és a padlólap (1) rövidebb oldalain (26, 27) kiképzett, teljesen a horony (10, 32) belsejében elhelyezkedő érintkezőfelületekkel (48, 49) rendelkező reteszelőeszközökkel (6) és reteszelöelemekkel (46,47) van ellátva.
18. 18. Az 1. igénypont szerinti padlólap, azzal jellemezve, hogy átellenes oldalainak (2, 3; 26, 27) mindkét párja olyan összekötő elemeket (4, 5; 28, 29) tartalmaz, amelyek egy nyelvként (9, 31) és egy horonyként (10, 32) vannak kiképezve, ahol a horony (10, 32) alsó oldalát határoló nyúlvány (23, 43) a horony (10, 32) felső oldalát határoló nyúlványon (22, 42) túlnyúlóan van kialakítva, és amelyek egy, a nyelv (9, 31) alsó oldalán kiképzett kiemelkedésként megvalósított reteszelőelemet (11, 33), és egy, mélyedésként és/vagy a horony (10, 32) alsó oldalát szegélyező nyúlvány (23,43) felfelé irányuló része alakjában megvalósított reteszelöelemet (13, 34) tartalmaznak.
19. 19. Az 1-18. igénypontok bármelyike szerinti padlólap, azzal jellemezve, hogy legalább átellenes oldalainak (2, 3; 26, 27) egyik párja olyan horonnyal (10, 32) van ellátva, amelyet alsó oldalán és felső oldalán nyúlványok (23, 43, 22, 42) szegélyeznek; továbbá a horony (10, 32) alsó oldalát határoló nyúlvány (23, 43) a horony (10, 32) felső oldalát határoló nyúlványig (22, 42) nyúlóan vagy azon túlnyúlóan van kialakítva, ahol az alsó nyúlvány (23, 43) és a felső nyúlvány (22, 42) kinyúlása közötti különbség (E) kisebb, mint egy padlólap (1) vastagsága.
20. 20. Az 1-19. igénypontok bármelyike szerinti padlólap, azzal jellemezve, hogy összekötő elemei (4, 5; 28, 29) és reteszelőeszközei (6) az összekapcsolt padlólapok (1) szomszédos oldalait játékmentesen összekapcsoló kialakításúak.
21. 21. Az 1-20. igénypontok bármelyike szerinti padlólap, azzal jellemezve, hogy teljes vastagsága 5-15 mm tartományba esően, még előnyösebben 8 mm értékűre van megválasztva.
22. 22. Az 1-21. igénypontok bármelyike szerinti padlólap, azzal jellemezve, hogy az akár összetolással, akár összefordítással összeköthető padlólap (1) legalább két szemközti oldalának (2, 3; 26, 27) a padlólapok (1) összekapcsolásához alkalmazott összetolás során az egy összefordítás során fellépő hajlító igénybevételt meghaladó hajlító igénybevétellel terhelhető összekötő elemei (4, 5; 28, 29) vannak.
23. 23. Az 1., 14., 15. igénypontok bármelyike szerinti padlólap, azzal jellemezve, hogy legalább átellenes oldalainak (2, 3; 26, 27) egyik párjánál a reteszelöeszköz (6) a padlólap (1) síkjára merőleges érintkezőfelületekkel (48, 49) rendelkező reteszelőelemekkel (46, 47) van ellátva.
24. 24. Az 1-23. igénypontok bármelyike szerinti padlólap, azzal jellemezve, hogy az első átellenes oldalainak (2, 3) párja és/vagy második átellenes oldalainak (26, 27) párja összekötő elemeinek (4, 5; 28, 29) a hornyát (10, 32) alsó oldalán egy szerkezetileg teljes vastagságában a padlólap (1) saját anyagából készült alsó nyúlvány (23, 43) szegélyezi.
25. 25. Az 1-24. igénypontok bármelyike szerinti padlólap, azzal jellemezve, hogy legalább átellenes oldalainak (2, 3; 26, 27) egyik párja reteszelőeszköze (30) a horony (32) alsó oldalát szegélyező alsó nyúlvány (43) felső oldalában kiképzett mélyedést tartalmaz, amelyet a horony (32) alsó oldalához kapcsolódó, ferdén húzódó felület határol.
26. 26. Az 1-25. igénypontok bármelyike szerinti padlólap, azzal jellemezve, hogy legalább átellenes oldalainak (2, 3; 26, 27) egyik párjánál a horony (10, 32) alsó oldalát egy alsó nyúlvány (23, 43) szegélyezi, amelynek vastagsága kisebb, minta horony (10, 32) felső oldalát szegélyező nyúlvány (22, 42) vastagsága.
27. 27. Az 1-26. igénypontok bármelyike szerinti padlólap, azzal jellemezve, hogy legalább átellenes oldalainak (2, 3; 26, 27) egyik párja reteszelőeszköze (30) a horony (32) alsó oldalát szegélyező alsó nyúlvány (43) felső oldalában kiképzett mélyedést tartalmaz, ahol az alsó nyúlvány (43) vastagsága a mélyedés legmélyebb pontjától a horony (32) belseje felé fokozatosan növekszik.
28. 28. Az 1-27. igénypontok bármelyike szerinti padlólap, azzal jellemezve, hogy legalább átellenes oldalainak (2, 3; 26, 27) egyik párja reteszelőeszköze (30) a horony (32) alsó oldalát szegélyező alsó nyúlvány (43) felső oldalában kiképzett mélyedést, valamint a nyelv (31) alsó oldalán kiképzett kiemelkedést tartalmaz, továbbá az alsó nyúlvány (43) külső végén az egy másik padlólap (1) irányába tolt első padlólapot (1) a nyelv (31) alsó oldalán kiképzett kiemelkedésnél fogva megvezető ferde felület (41,83) van kialakítva.
29. 29. Az 1-28. igénypontok bármelyike szerinti padlólap, azzal jellemezve, hogy legalább átellenes oldalainak (2, 3; 26, 27) egyik párja reteszelőeszköze (30) a horony (32) alsó oldalát szegélyező alsó nyúlvány (43) felső oldalában kiképzett mélyedést tartalmaz, amelynek belső vége a padlólap (1) síkja mentén a horony (32) fenekétől távközzel elválasztva húzódik.

    HU 226 760 Β1
30. 30. Az 1-22. igénypontok bármelyike szerinti padlólap, azzal jellemezve, hogy az összekötő elemek (4, 5; 28, 29) két vagy több padlólap (1) összekapcsolt helyzetében egymásra feszítőerőt kifejtő és ezen keresztül a padlólapokat (1) egymás irányába feszítő reteszelőeszközöket (6) tartalmaznak.
31. 31. A 30. igénypont szerinti padlólap, azzal jellemezve, hogy legalább az egyik összekötő elemnek (4) a padlólapok (1) összekapcsolt helyzetében legalább részben meghajolva feszítőerőt kifejtő rugalmasan hajlékony része van.
32. 32. A 31. igénypont szerinti padlólap, azzal jellemezve, hogy a rugalmasan hajlékony rész a horony (32) alsó oldalát határoló nyúlvány (43).
33. 33. A 31. vagy 32. igénypontok bármelyike szerinti padlóburkolat, azzal jellemezve, hogy a hajlékony résznek befelé és ferdén lefelé húzódó érintkezőfelülete (39, 73) van.
34. 34. Kemény padlólap (1) padlóburkolathoz, amely laminált padlólapként (1) van kialakítva, magrésze (8) nagy sűrűségű vagy közepes sűrűségű farostlemezből készül és felső oldalán legalább egy réteg helyezkedik el, ahol több réteg esetén legalább egy réteg dekoratív rétegként (55) van kialakítva, továbbá a padlólap (1) alsó oldalán (7) alapréteg (58) van kiképezve, azzal jellemezve, hogy

    - a padlólap (1) téglalap alakú;

    - vastagsága 5-15 mm tartományba esően van megválasztva;

    - első átellenes oldalainak (2, 3) párja egymással együttműködő, nyelvként (9, 31) és horonyként (10, 32) kiképzett összekötő elemekkel (4, 5) van ellátva;

    - az első átellenes oldalainak (2, 3) párja összekötő elemei (4, 5) a padlólap (1) magrészével (8) egy darabból kialakított mechanikus reteszelőeszközökkel (6) vannak ellátva, és az összekötő elemek (4, 5) két padlólap (1) összekapcsolt helyzetében azokat a reteszelőeszközökkel (6) együtt a padlólapok (1) síkjára merőleges irányban, továbbá az összekapcsolt oldalakra (2, 3) merőleges és a padlólapok (1) síkjával párhuzamos irányban reteszelő összekötő elemek (4, 5);

    - legalább átellenes oldalainak (2, 3; 26, 27) egyik párja két padlólapot (1) ezen oldalak (2, 3; 26,27) mentén egymáshoz viszonyított elfordítás révén is összekapcsoló összekötő elemeket (4, 5; 28, 29) tartalmaz;

    - második átellenes oldalainak (26, 27) párja is egymással együttműködő, nyelvként (9, 31) és horonyként (10, 32) kiképzett összekötő elemekkel (28, 29) van ellátva;

    - a második átellenes oldalainak (26, 27) párja összekötő elemei (28, 29) a padlólap (1) magrészével (8) egy darabból kialakított mechanikus reteszelőeszközökkel (6) vannak ellátva, és az összekötő elemek (28, 29) két padlólap (1) összekapcsolt helyzetében azokat a reteszelőeszközökkel (6) együtt a padlólapok (1) síkjára merőleges irányban, továbbá az összekapcsolt oldalakra (26, 27) merőleges és a padlólapokat (1) síkjával párhuzamos irányban reteszelő összekötő elemek (28, 29);

    - az összekötő elemek (4, 5; 28, 29) hornyainak (10, 32) alsó oldalát szerkezetileg teljes vastagságában a padlólap (1) saját anyagából, azaz magrészéből (8) és, amennyiben van, alaprétegéből (58) készült alsó nyúlvány (23,43) szegélyezi.
35. 35. Kemény padlólap (1) padlóburkolathoz, amely laminált padlólapként (1) van kialakítva, magrésze (8) nagy sűrűségű vagy közepes sűrűségű farostlemezből készül és felső oldalán legalább egy műgyantával impregnált réteg helyezkedik el, ahol több réteg esetén legalább egy réteg dekoratív rétegként (55) van kialakítva, továbbá a padlólap (1) alsó oldalán (7) a felső oldal egy vagy több rétegét ellentételező alapréteg (58) van kiképezve, azzal jellemezve, hogy

    - legalább átellenes oldalainak (2, 3; 26, 27) egyik párja egymással együttműködő, nyelvként (9, 31) és horonyként (10, 32) kiképzett összekötő elemekkel (4, 5; 28, 29) van ellátva;

    - az összekötő elemek (4, 5; 28, 29) a padlólap (1) magrészével (8) egy darabból kialakított mechanikus reteszelőeszközökkel (6) vannak ellátva, és az összekötő elemek (4, 5) két padlólap (1) összekapcsolt helyzetében azokat a reteszelőeszközökkel (6) együtt a padlólapok (1) síkjára merőleges irányban, továbbá az összekapcsolt oldalakra (2, 3; 26, 27) merőleges és a padlólapok (1) síkjával párhuzamos irányban reteszelő összekötő elemek (4, 5; 28, 29);

    - az összekötő elemek (4, 5; 28, 29) hornyának (10, 32) alsó oldalát a horony (10, 32) felső oldalát határoló nyúlványon (22, 42) túlnyúló alsó nyúlvány (23, 43) szegélyezi;

    - a reteszelőeszköz (6) legalább átellenes oldalainak (2, 3; 26, 27) egyik párjánál egy, a nyelv (9, 31) alsó oldalán kiképzett kiemelkedésként megvalósított reteszelőelemet (11, 33, 46), és egy, a horony (10, 32) alsó oldalát szegélyező nyúlvány (23, 43) felső oldalában mélyedésként (36) kialakított reteszelőelemet (13, 34, 47) tartalmaz.
36. 36. A 35. igénypont szerinti padlólap, azzal jellemezve, hogy az alsó nyúlvány (23, 43) mélyedésének (36) legmélyebb pontja a felső nyúlvány (22,42) padlólap (1) síkjára merőleges határolósíkján kívül helyezkedik el.
37. 37. A 35. vagy 36. igénypont bármelyike szerinti padlólap, azzal jellemezve, hogy a felső nyúlvány (22, 42) vastagsága meghaladja az alsó nyúlvány (43) vastagságát.
38. 38. A 35-37. igénypontok bármelyike szerinti padlólap, azzal jellemezve, hogy az alsó nyúlvány (23, 43) alsó oldala az alapréteget (58) is tartalmazó padlólap (1) alsó oldalával azonos síkban húzódik.
39. 39. A 35-37. igénypontok bármelyike szerinti padlólap, azzal jellemezve, hogy az alsó nyúlvány (23, 43) teljes hosszában a horony (10, 32) középvonala alatt helyezkedik el.

    HU 226 760 Β1
40. 40. Kemény padlólap padlóburkolathoz, amely padlólapnak négyszögletes, azaz téglalap vagy négyzet alakja van,

    - a padlólapnak (1) első, valamint második átellenes oldalakból (2, 3; 26, 27) párja van,

    - a padlólap (1) legalább egyik átellenes oldalainak (2, 3) párja oldalain összekötő elemekkel (4, 5; 28, 29) van ellátva,

    - legalább a második átellenes oldalainak (26, 27) párja egymással együttműködő, lényegében nyelvként (9, 31) és horonyként (10, 32) kiképzett összekötő elemekkel (4, 5; 28, 29) van ellátva,

    - az összekötő elemek (4, 5; 28, 29) az oldalak (2, 3; 26, 27) hosszanti irányában húzódó reteszelőelemeket (11, 13, 33, 34,46,47) tartalmazó, a padlólapok (1) magrészével (8) egy darabból kialakított reteszelőeszközökkel (6) vannak ellátva,

    - ahol az összekötő elemek (4, 5; 28, 29) a reteszelőeszközökkel (6) együtt két padlólap (1) összekapcsolt helyzetében a padlólapok (1) síkjára merőleges irányban, továbbá az összekapcsolt oldalakra (2, 3; 26, 27) merőleges irányban és a padlólapok (1) síkjával párhuzamosan reteszelést biztosítanak,

    - a padlólap (1) alapanyaga, azaz a magrész (8) anyaga lényegében faalapú, előnyösen kötőanyaggal vegyített őrölt fa termék, és/vagy finom forgácsú faforgácslemezből készül, azzal jellemezve, hogy

    - az összekötő elemek (4, 5; 28, 29) és mechanikus reteszelőeszközök (6) a padlólap (1) magrészéből (8) vannak kialakítva,

    - az összekötő elemek (4, 5; 28, 29) és mechanikus reteszelőeszközök (6) két padlólap (1) összekapcsolását a két padlólap (1) lényegében saját síkjában történő összetolása révén megvalósító összepattintó kapcsolatot létesítő módon vannak kialakítva, ahol az összekapcsolt padlólapok (1) mechanikus reteszelőeszközei (6) rugalmas deformáció révén egymásba kapaszkodó kialakításúak.
41. 41. Padlóburkolat az 1-24. igénypontok bármelyike szerinti padlólap alkalmazásával, azzal jellemezve, hogy a padlólapok (1) szétszerelést és újrafelhasználást biztosító ragasztásmentes módon vannak egymással összekapcsolva.
42. 42. Padlóburkolat az 1-33. igénypontok bármelyike szerinti padlólap alkalmazásával, azzal jellemezve, hogy a padlólapok (1) a horony (32) alsó oldalát határoló nyúlványt (43) rugalmasan meghajlító összepattintással vannak egymással összekapcsolva.
43. 43. Padlóburkolat az 1-40. igénypontok bármelyike szerinti padlólap (1) alkalmazásával.
44. 44. Eljárás az 1-40. igénypontok bármelyike szerinti padlólap (1) előállítására, azzal jellemezve, hogy a nyelvet (9, 31) és/vagy a hornyot (10, 32) a megmunkálandó padlólaphoz (1) képest eltérő szögekben beállított marókkal (63, 64, 65, 66, 67, 68, 69, 70) legalább két egymást követő marási ciklusban marással alakítjuk ki.
45. 45. A 44. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy mindegyik marási ciklus során a nyelv (9, 31) vagy a horony (10, 32) egyik ferde felületének (71, 72) végső alakját alakítjuk ki.
46. 46. A 44. vagy 45. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a két marási ciklus során a horonyból (10, 32) kinyúló és/vagy a nyelven (9, 31) túlnyúló, a padlólapok (1) teljes vastagságának (F) 5-20-szorosát kitevő átmérőjű (G) marókat (63, 64, 65, 66, 67, 68, 69, 70) használunk.
47. 47. A 44-46. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a padlólap (1) mind a négy oldalát (2, 3; 26, 27) alakosra képezzük ki, aminek során a padlólapot (1) két egymásra merőleges irányban (V1, V2) mozgatjuk, és ahol az egyik irányú (V1) mozgással a padlólap (1) két átellenes oldalát (2, 3) hozzuk végső alakra, majd az arra merőleges második irányú (V2) mozgással a padlólap (1) maradék két, hosszúkás padlólap (1) esetén rövidebb oldalát (26, 27) hozzuk végső alakra.