Tákos

A helyszín szerepel az UNESCO világörökségi javaslati listáján

Tákos
Tákos címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Alföld
Vármegye	Szabolcs-Szatmár-Bereg
Járás	Vásárosnaményi
Jogállás	község
Polgármester	Filep Sándor (független)[1]
Irányítószám	4845
Körzethívószám	45
Népesség
Teljes népesség	346 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	32,72 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	10,82 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 09′, k. h. 22° 26′48.15, 22.43333333333348.150000°N 22.433333°EKoordináták: é. sz. 48° 09′, k. h. 22° 26′48.15, 22.43333333333348.150000°N 22.433333°E
Tákos Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
Tákos weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tákos témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Tákos község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Vásárosnaményi járásban, mely református templomáról vált nemzetközi szinten is ismertté.^[3]

Tákos Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye keleti felében, a Szatmár-Beregi-síkságon található kis település. A 41-es főút mellett, Mátészalkától 28 km, Vásárosnaménytól, Beregsuránytól 11–11 km, Csarodától 3 km távolságra található.

Tákos első írásos említése 1321-ből való egy perrel kapcsolatban, amely szerint Kállai Ubul feldúlta fia, a Kaplon nemzetség-beli Sándor mester tákosi birtokát.

A 15. században a Csarnavodai, Surányi és a velük rokon Makray család révén a Szepesi családbeliek is bírták egy részét.

1488-ban a Csicseri Orosz család is birtokot szerzett a településen.

1500-ban a falu egy részét Murgai János kapta királyi adományként.

Az 1567. évi adóösszeírásban Tákosi Pál, Szalmadi Imre és Görbedi László voltak a település földesurai.

A 17. század második felében a Csicseri Orosz családnak volt itt birtoka és udvarháza, a 18-19. században pedig a Buday család birtokolta.

• 1990–1994: Kiss Mihály (független)^[4]
• 1994–1998: Kiss Mihály (független)^[5]
• 1998–2002: Kiss Mihály (független)^[6]
• 2002–2006: Nagy Gábor Csaba (független)^[7]
• 2006–2010: Varga János (független)^[8]
• 2010–2014: Varga János (független)^[9]
• 2014–2019: Filep Sándor (független)^[10]
• 2019–2024: Filep Sándor (független)^[11]
• 2024– : Filep Sándor (független)^[1]

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 89%-a magyar, 11%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.^[12]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 99,4%-a magyarnak, 9,6% cigánynak mondta magát (0,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 4%, református 92%, görögkatolikus 0,3%, evangélikus 0,3%, felekezeten kívüli 0,9% (2,5% nem válaszolt).^[13]

2022-ben a lakosság 92,4%-a vallotta magát magyarnak, 2,6% cigánynak, 2,3% ukránnak, 0,3% ruszinnak, 0,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 2,9% volt római katolikus, 72,4% református, 4,1% görög katolikus, 0,3% evangélikus, 1,5% felekezeten kívüli (18,2% nem válaszolt).^[14]

Bővebben: Tákosi református templom

Tákos református temploma Európában egyedülálló.^[15][16] Az 1766-ban épült népi barokk stílusú, zsindellyel fedett templomot 1784-ben nyugat felé bővítették. Azóta csaknem változatlan formában látható.

Mária Terézia a reformátusoknak is megtiltotta a téglával és kővel való templomépítést, ekkor a tákosiak megfogadták, hogy a tiltás ellenére is templomot emelnek maguknak, mégpedig abból, ami bőven áll a rendelkezésükre, fából és sárból. Az agyagos, erdős területen az emberek vesszőt szedtek, amelyből sövényt fontak. Ezt követően agyagos földet áztattak be, törekkel, pelyvával megszórták, és mezítláb megtaposták. Innen a templom közkeletű elnevezése: "mezítlábas Notre-Dame" .

Ebből vetették a vályogtéglát, amivel aztán a sövényt két oldalról megtapasztották. A templom padlója döngölt sár. Elkészültét követően a templomépítők öntudatosan hangoztatták, hogy a templomot „a tákosi nép emelte magának, fából és sárból".

A templomot malomkövekre emelt, nagyméretű, 40-45 centiméter átmérőjű, talpgerendák tartják. Megjelenése egészében a középkori gótikus faépítészet stílusjegyeit hordozza magán, a 18. századi népi építészet kimagasló művészeti alkotása.^[17]

A templom belsejében egyedi, festett berendezés található. 1766 –1799-ből való mennyezete 58 festett virágos kazettából áll: a kazettás famennyezetet Asztalos Ládor Ferenc készítette. Fő motívuma a tulipán, a rózsa és a szívvirág.

A templombelsőben faragott és festett padok vannak. A szószékkel szemben elhelyezett kegyúri pad mellvédje is virágmintás, ezzel harmonikus egységet alkot a templom többi festett felületével. A módosabb gazdák az első sorokban családi széket csináltattak. Megtalálható Buday László 1766-ban, és Dancs Imre 1767-ben készített családi széke.^[18] A festett díszítések közül egyszerűségében is különlegesen szép a padra festett életfa.^[19]

A hasonló díszítésű hatszögletű szószéket is a mennyezetet készítő mester készítette 1766-ban. A mester a szószéken nyújtotta tudása legjavát. Arányos, szépen tagolt, hangvető koronáját bibliai idézet dísziti.

A templom mellett álló, 1767-ben készült, faépítésű harangtornyot az 1980-tól 1985-ig tartó restaurálás során az eredeti stílusában újraépítették.

A templom évenkénti újjászületésének időpontja szenteste, azaz december 24-én van, ekkor a fénysugár pontosan a nyugati rész első padsorába faragott turulmadarat, a magyarok jelképét világítja meg.^[20]

Híresek az itt készült "beregi keresztszemes" kézimunkák is, melyeket még ma is készít a lakosság.

A település határában található a 600 hektár kiterjedésű Bockereki-erdő, mely a tájvédelmi körzet része.

Égerlápos erdők, gyöngyvirágos-tölgyesek foltjai tarkítják a tájat.

A fekete gólyák kedvenc fészkelőhelye, de megtalálható itt a keresztes vipera ritka fekete változata is.

• Kiss Tamás: Építészettörténeti bejárások Északkelet-Magyarországon (1982) - Kézirat: KT-archiv-VeML
• Tákos az utazom.com honlapján

• Vámosatya