Gálfalva
| Gálfalva (Кобалевиця) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Ukrajna |
| Terület | Kárpátalja |
| Járás |
|
| Község | Ilosva község |
| Rang | falu |
| Irányítószám | 90112 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 384 m |
| Terület | 300 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 26′ 11″, k. h. 22° 56′ 41″48.436389°N 22.944722°EKoordináták: é. sz. 48° 26′ 11″, k. h. 22° 56′ 41″48.436389°N 22.944722°E | |
 Gálfalva
Pozíció Kárpátalja térképén
| |
Gálfalva (ukránul: Кобалевиця település Ukrajnában, a Huszti járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Ilosvától északnyugatra, Bábakút és Iváskófalva közt fekvő település.
Története
[szerkesztés]Gálfalva, ukrán nyelven Кобалевиця (Kobalevica) nevét 1383-ban említette először oklevél, mikor Erzsébet királyné Sztanyiszláv vajdának ajándékozta a helységet.
Egykori német lakói az idők folyamán lassan beolvadtak a szláv lakosság közé.
Vályi András 1796-ban írta a településről:
Gabolovitza, Kabalyevitza mező város Bereg Vármegyében, földes ura gróf Schönborn uraság, lakosai katolikusok, és ó hitűek, fekszik a Munkátsi Uradalomban. Fája tűzre, és épületre elég, és makk termő erdeje is, melly közönséges az egész Krajnai kerülettel; de mivel határja sovány, hegyes, és követses, réttye is sovány füvet terem, legelője sem igen elég, harmadik Osztálybéli
A trianoni békeszerződés előtt Bereg vármegye Felvidéki járásához tartozott. 1910-ben 73 lakosából 25 német, 48 ruszin volt. Ebből 19 római katolikus, 48 görögkatolikus, 6 izraelita volt.
Nevezetességek
[szerkesztés]- Római katolikus temploma - 1996-ra épült fel, Szűz Mária királynő tiszteletére szentelték fel.
Források
[szerkesztés]- A történelmi Magyarország atlasza és adattára 1914 ISBN 963 85683 3 X
