Tiszavasvári

Tiszavasvári
Tiszavasvári címere Tiszavasvári zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Alföld
Vármegye	Szabolcs-Szatmár-Bereg
Járás	Tiszavasvári
Jogállás	város járásszékhely
Polgármester	Balázsi Csilla (Vasvári Pál Társaság)[1]
Irányítószám	4440
Körzethívószám	42
Testvértelepülései	Lista Ardabíl
Népesség
Teljes népesség	12 276 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	99,73 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	128,53 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 57′ 04″, k. h. 21° 22′ 08″47.951111111111, 21.36888888888947.951111°N 21.368889°EKoordináták: é. sz. 47° 57′ 04″, k. h. 21° 22′ 08″47.951111111111, 21.36888888888947.951111°N 21.368889°E
Tiszavasvári Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
Tiszavasvári weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tiszavasvári témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Tiszavasvári város Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Tiszavasvári járás központja. Mai nevét 1952-ben kapta Vasvári Pálra emlékezve, de tulajdonképpen 1950-ben jött létre Bűdszentmihály és Tiszabűd egyesítésével. A két település már korábban, 1941 és 1946 között is egyesítve volt Bűdszentmihály néven.^[3]

A Keleti-főcsatorna bal partján fekszik, a vármegye székhelyétől, Nyíregyházától 28 kilométerre. Közelében található a tájvédelmi területté nyilvánított Fehér-szik.

A közvetlenül határos települések: észak felől Tiszalök és Szorgalmatos, kelet felől Nagycserkesz, délkelet felől Hajdúdorog, dél felől Hajdúnánás, délnyugat felől Polgár, nyugat felől Újtikos, északnyugat felől pedig Tiszadob és Tiszadada.

Több kisebb-nagyobb különálló településrésze, külterületi lakott helye van, ezek közül a legnépesebb Józsefháza, a központjától mintegy 5 kilométerre délnyugatra.

Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 36-os főút, ezen érhető el Nyíregyháza és Tiszaújváros felől is. Hajdúnánással és azon keresztül Hajdúböszörménnyel a 3502-es, Tiszadobbal a 3631-es, Tiszalökkel pedig a 3632-es út kapcsolja össze.

Vonattal elérhető a Debrecen–Tiszalök-vasútvonalon, melynek két megállási pontja van itt; Tiszavasvári vasútállomás a belterület déli részén helyezkedik el, közvetlenül a 3502-es út mellett, Egyházerdő megállóhely pedig a lakott terület északi szélén, ott, ahol a 3502-es út keresztezi a vasutat.

Magyarország északkeleti nagyrégiójához tartozik, mint egy 38 ezres térség dinamikusan fejlődő központja. Három alföldi kistáj, a Nyírség, a Hajdúság, és a Hortobágy találkozásánál, a Tisza bal parti árterén helyezkedik el, Budapesttől 210 kilométerre keletre, a Miskolc-Nyíregyháza-Debrecen háromszög középpontjában.

Éghajlatában erősen érvényesül a kontinentális jelleg. Az északi szelek miatt alacsonyabb a hőmérséklet, mint az Alföld déli részén.

Felszíne sík – folyók egyengették a területének nagy részét, így azt jobbára folyami hordalék borítja.

Vizekben, vadakban, növényzetben gazdag területét kelet-nyugati irányban a 36-os főút szeli át, nagy átmenő forgalommal. Vasútja Debrecen és Tiszalök felé kínál összeköttetést az itt élőknek és a városba látogatóknak. Az M3-as autópálya a város határában húzódik, lehetővé téve a gyors megközelítést az ország távolabbi részei felől is.

A Nyíri-mezőségre jellemző kötött fekete szikes, homokos talaj egyformán megtalálható. Adottságainál fogva jól megfér egymás mellett a szántóföldi növényi kultúra és a nagy kiterjedésű legelőin az állattartási kultúra is.

A város helyén két település állt egykor, Tiszabűd (korábban Bűd) és Szentmihály.

Bűd a tatárjárás idején elpusztult, majd később újra települt falu a 16. század végén ismét lakatlanná vált jó félszáz évig, majd örmény kereskedők (Dogály János és Konstantin) görögkatolikus kárpát-ukrán telepesekkel telepítették be. Ez időben a Taktaközből református magyarok is jöttek ide.

Szentmihály 1440 táján született: Báthori András Bűd határában önálló települést hozott létre és bűdi jobbágyokkal népesítette be. 1550 körül jeles település volt, közel félezer ember élt itt. A 17. század első harmadában az új birtokos – Lónyay család – hajdúkat telepített ide, akik a bíráskodás terén kiváltságokat kaptak. A 17. század második felében lakatlan volt, majd 1700 körül ismét hajdúk éltek itt, akik szerződéses viszonyban voltak a földesúrral, s a szabad mezővárosi jogállást 1848-ig megőrizte a település. 1771-től 1945-ig Dessewffy-birtok volt.

A két szomszédos község (ekkor már Bűdszentmihály és Tiszabűd) közigazgatási egyesítése nem volt zökkenőmentes. Először 1941-ben egyesültek Bűdszentmihály néven, de a tiszabűdiek nem akarták elfogadni önállóságuk elvesztését. 1946-ban sikerült is visszanyerni községi önállóságukat, de 1950-ben újra Bűdszentmihály néven hozták egybe a két községet. Tiszabűd legalább a község nevében akarta jelezni egykori önállóságát. Ennek eredménye lett végül az új elnevezés 1952-től: Tiszavasvári, amelyet Vasvári Pál és a Tisza nevéből képeztek. Tiszavasvári 1986. január 1. óta város.

• 1990–1994: Sulyok József (nem ismert)^[4]
• 1994–1998: Sulyok József (MSZP)^[5]
• 1998–2002: Sulyok József (MSZP)^[6]
• 2002–2006: Sulyok József (MSZP)^[7]
• 2006–2010: Rozgonyi Attila (független)^[8]
• 2010–2012: Dr. Fülöp Erik (Jobbik)^[9]
• 2012–2014: Dr. Fülöp Erik Sándor (Jobbik)^[10]
• 2014–2018: Dr. Fülöp Erik Sándor (Jobbik)^[11]
• 2018–2019: Szőke Zoltán (Fidesz-KDNP)^[12]
• 2019–2024: Szőke Zoltán (Fidesz-KDNP)^[13]
• 2024– : Balázsi Csilla (Vasvári Pál Társaság)^[1]

A településen 2012. október 28-án időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak,^[10] az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.^[14] A választás négy polgármesterjelöltje között a hivatalban lévő városvezető is elindult, és meg is erősítette pozícióját.^[10]

Szűk hat évvel később, 2018. szeptember 16-án ismét időközi polgármester-választást kellett tartani Tiszavasváriban, ezúttal azért, mert az addigi jobbikos polgármester néhány hónappal korábban lemondott:^[15] parlamenti mandátumhoz jutott, amelynek betöltése összeférhetetlennek minősült a polgármesteri tisztséggel, és ő a parlamenti munkát választotta. Az időközi választáson öt jelölt indult, köztük egy korábbi polgármester (Rozgonyi Attila), a 2014–2018-as csonka ciklus alpolgármestere (Munkácsi Mihály), sőt a város jegyző asszonya (Badics Ildikó) is, aki bár függetlenként indult, de a Jobbik nem hivatalos jelöltjének számított.^[16]

Polgármesterjelölt	Párt/Szervezet	Szavazatok
dr. Fülöp Erik	Jobbik	2 692	53,29%
Rozgonyi Attila	független	1 927	38,14%
Koltai Tamás	MSZP	247	4,89%
Papp Miklós	Civil Mozgalom	186	3,68%

• Dr. Fülöp Erik Sándor (Jobbik) - 52,01%
• Dr. Hosszú József (független) - 46,36%
• Takács Zoltán Attila (független) - 1,54%

A képviselő-testületben a helyi választópolgárok a Jobbik 6, a Fidesz-KDNP 2, a TVNE 1 képviselőjét, valamint 2 független képviselőt juttattak mandátumhoz.

• Szőke Zoltán (Fidesz-KDNP) - 41,73%
• Badics Ildikó (független, Jobbik támogatással) - 36,87%
• Rozgonyi Attila (független) - 9,52%
• Munkácsi Mihály (független) - 7,94%
• Nácsáné dr. Kalán Eszter (független) - 3,94%

• Szőke Zoltán (Fidesz-KDNP) - 64,37%
• Dr. Kiss Krisztián (KÖTE) - 35,63%

A képviselő-testületben a helyi választópolgárok a Fidesz-KDNP 7, a KÖTE 2, a 3-E 1 képviselőjét, valamint 1 független képviselőt juttattak mandátumhoz.

A település népességének változása:

2001-ben a város lakosságának 91%-a magyar, 9%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.^[17]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83,7%-a magyarnak, 12,6% cigánynak, 0,3% németnek, 0,3% ruszinnak mondta magát (15,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 8,9%, református 21,1%, görögkatolikus 8,6%, evangélikus 0,3%, felekezeten kívüli 31,3% (28,5% nem válaszolt).^[18]

2022-ben a lakosság 87,6%-a vallotta magát magyarnak, 6,9% cigánynak, 0,4% ruszinnak, 0,2% németnek, 0,1-0,1% románnak és ukránnak, 1,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (12,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 4,9% volt római katolikus, 14,2% református, 6,3% görög katolikus,1,8% egyéb keresztény, 0,1% evangélikus, 35,5% felekezeten kívüli (36,8% nem válaszolt).^[19]

• A városban működött az Alkaloida Vegyészeti Gyár, amely a privatizáció óta ICN Pharma^[20] néven működött 2006 őszéig. Ekkor újra visszavette régi nevét és Alkaloida Vegyészeti Gyár Zrt. néven működik. Jelenlegi tulajdonosa Sun Pharma Industries Ltd.
• Téglagyártás (Wienerberger)
• Acélszerkezet-gyártás (VASÉP Kft.)
• Vegyipari gépészet (QUICK 2000 Kft.)

• Vasvári Pál Múzeum
• Dessewffy-kastély (klasszicista, 19. század első fele)
• Görögkatolikus templom (barokk)
• Református templom (18. század)
• Kornis-kastély (Dogály-kúria)
• Római katolikus templom (Szent Eleonóra-harang)
• Tiszavasvári strandfürdő, mely nagyon híres, s népszerű volt a 80-90-es években a város határában található gyógyvíz forrás miatt, mely közelébe a strand épült.
• A településen halad át a szarmaták által 324 és 337 között épített, az Alföldet körbekerülő Csörsz-árok vagy más néven Ördögárok nyomvonala.
• Városháza, Bán Ferenc DLA^[21] (Tokaj, 1940. szeptember 17.) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas magyar építész, a kortárs magyar építészet egyik legprogresszívabb alakja. Kelet-Magyarország építészetének emblematikus figurája tervei alapján készült el 1987-1989 között.

• Vasvári Pál - a márciusi ifjak egyik vezéralakja
• Kabay János - annak a ma is használt eljárásnak a feltalálója, mellyel a morfium a száraz máknövényből kinyerhető; a tiszavasvári Alkaloida Vegyészeti Gyár alapítója.
• Kisszántói Pethe Ferenc - az első magyar gazdasági szaklap szerkesztője
• Olasz Renátó - színész; ismert szerepei: Miklósi Márk az Aranyélet és a fiatal Zámbó Jimmy A Király című filmsorozatokban.
• Gazdag László bábművész, színész, a Kolibri Színház tagja.
• Aranyos Sándor - néprajzkutató, Junior Prima Primissima díjas muzeológus, a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum gyűjteményi osztályvezetője
• Aranyos Norina - néptáncművész, néptáncos. A Magyar Állami Népi Együttes női tánckari tagja, 2013. évad legjobb pályakezdő táncművésze, Junior Prima Primissima díjas táncművész (2022)
• Sert Zsuzsanna (születési nevén Kovács Zsuzsanna) - folklorista, énekművész, az Isztambuli Magyar Iskola koordinátora, a megyei Príma-díjas Nyírség Táncegyüttes egykori táncosa (2008), a Néptánc-oskola (2009) és az Évszakoló (2021) című oktatási kiadványok egyik szerkesztője, a Magyar Ezüst Érdemkereszt kitüntetettje (2024).

Óvodák

• Egyesített Óvoda Intézmény:
• Minimanó Óvoda
• Kerek-Perec Óvoda
• Lurkó-Kuckó Óvoda
• Varázsceruza Óvoda

Általános iskolák

• Tiszavasvári Általános Iskolai Egység (3 iskola egysége: Kabay János, Pethe Ferenc és Vasvári Pál Általános Iskola)

Gimnázium

• Váci Mihály Gimnázium

Szakközépiskola, kollégium, szakmunkásképző

• Nyíregyházi SZC, Tiszavasvári Szakképző Iskola és Kollégium Archiválva 2021. május 19-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Tiszavasvári Digitális Középiskola^{[halott link]}
• Tiszavasvári Kollégium

Zeneiskola

• Hankó László Zeneiskola

Futball

• A 2010-2011-es bajnoki évadban, megye első osztályú csapat

Kézilabda

• A 2010-2011-es bajnoki évadban az NB II Északkelet férfi felnőtt csoportjának 3. helyezett csapata^[22]
• 1997-98-ban a város először jutott az NBI-be^[23]

Nagyszabású gasztronómiai fesztivál, amely 2005 óta kerül megrendezésre, jellemzően május második felében, a városi strand területén. A versenyen baráti társaságok, munkahelyi közösségek főzik a híres hortobágyi pásztorételt. Az induló csapatok száma 50 és 60 körül mozog. A csapatok létszáma változó, a résztvevők száma rendre eléri, meghaladja az 1000 főt.

A rendezvényt egész napos kulturális program egészíti ki. Délelőttönként néptánc bemutatókat, délutánonként könnyűzenei fellépőket láthatnak a kilátogatók.

Zúzoslé főzőverseny , Zúzafesztivál és Pálinka mustra - Csipetnyi Bűdszentmihály^[24]

Tiszavasvári Város Önkormányzata és a Vasvári Pál Múzeum is féltő és élő értékként kezelő gonddal őrzi ősi ételének mai kultuszát. Ennek jegyében a Múzeum és a Városi Önkormányzat 2013-ban rendezte meg első alkalommal, s teremtett ezzel a régi népi ételt szélesebb körű mai népszerűségi és figyelemközpontba helyező hagyományt a Szent Mihálynapi hagyományok felidézésként a Zúzos-lé főző versengést. Ennek keretében azon csapatok jelentkezését várták, akik a legfinomabban módon tudják elkészíteni Büdszentmihály egyedülálló népi ételét a Zúzos levest. A megrendezésre kerülő versengés értékelési szempontrendszere az ősi népi étel illat, látvány, és íz világának specifikumait vizsgálja, illetve külön minősítési szemponttá emeli az étel elkészítésének alapjául szolgáló recept egyediségeit, specifikumait, melyek a megszokottól történő eltérés alapján hitelesen tükrözik a népi ételek elkészítésében is természetszerűleg megnyilvánuló „Ahány ház, annyi szokás” elvet. A tyúkhúsleveshez leginkább hasonlítható különleges leves, az egyedi fűzerezés mellett húst, zöldségeket, zúzát, májat, pirított eperlevelet, rizst is tartalmaz, amelytől íze és állaga is igazán egyedi és különleges. Az ételt a helyi múzeum néprajzi gyűjtése alapján leginkább a paraszti lakodalmak és családi eseményekkor került az ünnepi asztalra. Büdszentmihály, a mai Tiszavasvári elődtelepülésének egyedülálló népi ételét ma is gyakran tálalják a lagzikban. A gasztronómiai hagyományok ápolásának évről évre megrendezésre kerülő több színterén is gyakran kap központi helyet e jellegzetes tájétel.

A Funreal egy helyi jelentőségű, 2000 óta, szabálytalan időközönként rendezett, önszerveződő cybersport-összejövetel, úgynevezett LAN-parti, túlnyomórészt Tiszavasvári, illetve újabban Tiszalök helyszínnel. Résztvevőinek száma jellemzően 100 fő alatti, hivatalos játéka az Unreal Tournament; rendszere körmérkőzéses. Díjazás a vándorserlegtől eltekintve nincs.

https://web.archive.org/web/20080703143357/http://funreal.unr.hu:80/

• Nagybánya, Románia (2006)^[25]
• Osmaniye, Törökország (2011)^[26]
• Jicsun, Kína (2011)^[27]
• Ardabíl, Irán (2011)^[28]

• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 

• Tiszavasvári Önkormányzatának honlapja
• Tiszavasvári az utazom.com honlapján
• Funreal-honlap
• Hírek Tiszavasváriról