Ceglédbercel

Ceglédbercel
Római katolikus templom
Ceglédbercel címere Ceglédbercel zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Magyarország
Vármegye	Pest
Járás	Ceglédi
Jogállás	község
Polgármester	Török József (független)[1]
Jegyző	Nagy Károlyné
Irányítószám	2737
Körzethívószám	53
Népesség
Teljes népesség	4232 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	150,44 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	28,15 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 13′ 21″, k. h. 19° 39′ 59″47.222480555556, 19.66636111111147.222481°N 19.666361°EKoordináták: é. sz. 47° 13′ 21″, k. h. 19° 39′ 59″47.222480555556, 19.66636111111147.222481°N 19.666361°E
Ceglédbercel Pozíció Pest vármegye térképén
Ceglédbercel weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ceglédbercel témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Ceglédbercel egy község Pest vármegyében, a Ceglédi járásban.

A község Budapesttől mintegy 60 kilométerre délkeletre fekszik Albertirsa és Cegléd között. Déli határában folyik a Gerje-patak.

A községet átszeli a 4-es főút, az M4-es autóút pedig északról harántolja a belterületet, ezeken az útvonalakon a legegyszerűbb megközelíteni a települést Budapest és Szolnok felől is. Az M4-es itteni csomópontját a 46 124-es út köti össze a településsel, Cegléd Kenderföld városrészébe pedig a 46 125-ös út vezet.

Ceglédbercelt a hazai vasútvonalak közül a Budapest–Záhony-vasútvonal érinti, amelynek két megállási pontja is van itt: a belterület nyugati szélén Ceglédbercel megállóhely, a község keleti végében pedig és Ceglédbercel-Cserő vasútállomás. Előbbit a 4-es főútból kiágazó 46 311-es út, utóbbit a 46 124-esből kiágazó 46 316-os út szolgálja ki.

A középkorban Ceglédbercel területe Alberti pusztája volt. Az első okleveles említése egy 1281-es határjárásról fennmaradt oklevélben található. 1457, 1468 és 1482-es oklevelek Bercelpusztáról beszélnek. A 18. században a klarissza apácák birtoka volt, a rendet 1785-ben feloszlatták, ekkor a a feloszlatott kolostorok vagyonát kezelő Vallásalap tulajdonába került. II. József császár hannoveri németeket telepített ide, akik a községet kezdték szabályosan kiépíteni. Az új lakosság között kolerajárvány ütötte fel a fejét. A telepesek evangélikus vallásúak voltak, ezért a ceglédi hittestvérek gondoskodtak ápolásukról. A járványban sokan életüket vesztették, a halottaikat a ma is létező ceglédi evangélikus temetőbe temették, a felgyógyultak visszatértek hazájukba.^[3]

Az elhagyott községbe többek között Soroksárról, Adonyból, Taksonyból, Harasztiból németek, Ceglédről, Üllőről magyarok költöztek. 1804-ben önálló községgé alakult Bercel. Abból az időből való a község pecsétje is. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc 124 berceli jobbágynak 3000 hold földet juttatott.

A lakók főként földműveléssel, állattenyésztéssel foglalkoztak. Majd 1846-47-ben megépült a Pest-Szolnok közti vasútvonal, s ettől kezdve a vasút vált a fő megélhetési forrássá, míg a mezőgazdaság és az állattenyésztés jelentősége csökkent. A 19-20. század fordulóján a gróf Cseszneky család járult hozzá a környékbeli mezőgazdaság és malomipar fejlődéséhez.

1945 januárjában súlyos csapás érte a falut, mintegy 640 főt vittek kényszermunkára. Az 1946-os év ismét megrázkódtatást hozott a falu életébe, 441 főt kitelepítettek, mivel korábban német nemzetiségűnek vallották magukat. A kitelepítettek helyére Tiszántúlról 24 család érkezett. Ezek zöme rövidesen el is költözött, mert nem tudta megszokni a környezetet, nem tudtak beilleszkedni a falu közösségébe. 1948 tavaszán a csehszlovák–magyar lakosságcsere keretében Felvidékről érkezett 38 család. A felvidékiek beilleszkedtek, lassan a falu is elfogadta őket. A munkaszolgálatra elhurcoltak 3 csoportban tértek haza, az első csoport 1946-ban, a második 1947 szeptemberében, míg az utolsó csoport 1949 november 4-én.

A kivittek közül 159-en azonban sohasem tértek haza. Az elhunytak emlékére 1991-ben a falu emlékművet avatott, s azóta minden évben november 4-én lángot gyújt, mely napot a képviselőtestület a falu ünnepévé nyilvánította.

A településen egy általános iskola működik, Eötvös József nevét viseli. Az általános iskolában német nemzetiségi oktatás és zeneoktatás folyik kb. 400 diák részére. Az óvodában 150 gyermeket látnak el, s szintén folyik a német nemzetiségi oktatás. Az önkormányzat működteti a víz és csatornahálózati rendszert.

2005-ben a település Önkormányzata az 1848-49 forradalom és szabadságharc emlékére a Kossuth Lajos utcában haranglábat állított.

A falu határában több száz hektáros szőlő ültetvény található és egy modern szőlőfeldolgozó, pincészet található. Ceglédbercelen terem az Unghváry László Borrend zászlós bora, a cserszegi fűszeres. Napjainkban az egészségügyi ellátásról két háziorvos, egy gyermekorvos és egy fogorvos gondoskodik. A faluban gyógyszertár is működik. A településen élő aktív korú népesség zöme Budapesten és Cegléden vállal munkát.

Bővebben: Polgármester-választások Ceglédbercelen

• 1990–1994: Lűr László (független)^[4]
• 1994–1998: Balatoni Pál (független)^[5]
• 1998–2002: Balatoni Pál (független)^[6]
• 2002–2006: Török József (független)^[7]
• 2006–2010: Török József (független)^[8]
• 2010–2014: Török József (független)^[9]
• 2014–2019: Török József (független)^[10]
• 2019–2024: Török József (független)^[11]
• 2024– : Török József (független)^[1]

Ceglédbercel rendszerváltás utáni első polgármestere, Lűr László korábban, 1984-től tanácselnökként is vezette a települést.

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,5%-a magyarnak, 0,2% cigánynak, 13,7% németnek, 0,3% románnak, 0,2% szlováknak mondta magát (15,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 49,1%, református 7,7%, evangélikus 3%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 10,1% (28,3% nem nyilatkozott).^[12]

2022-ben a lakosság 90,9%-a vallotta magát magyarnak, 8,9% németnek, 0,6% cigánynak, 0,2% románnak, 0,1-0,1% görögnek, bolgárnak, szlováknak, ukránnak és szerbnek, 2,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 32,5% volt római katolikus, 8,1% református, 3,2% evangélikus, 0,4% görög katolikus, 1,1% egyéb keresztény, 1,2% egyéb katolikus, 13,2% felekezeten kívüli (40,1% nem válaszolt).^[13]

• Énekkar
• Rozmaring tánccsoport
• Nemzetiségi Kórus
• Kézműves Klub
• Horgásztó
• Ceglédberceli Német Nemzetiségi Kultúregyesület
• Ceglédberceli Német Nemzetiségi Ifjúsági Egyesület
• Római katolikus templom
• Református templom
• Ceglédberceli Zeneegyesület

• Napsugár Óvoda és Alma Bölcsőde
• Eötvös József Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

• Ceglédberceli Művelődési Ház és Könyvtár
• Tájház

• Ceglédbercel Önkormányzatának honlapja
• Ceglédberceli Német Nemzetiségi Ifjúsági Egyesület honlapja