Pestszenterzsébet

Ez a szócikk az 1950-ben Budapesthez csatolt Pestszenterzsébet településről szól. Hasonló címmel lásd még: Budapest XX. kerülete.

Pestszenterzsébet
A kerületi polgármesteri hivatal
Pestszenterzsébet zászlaja
Névváltozatok	Erzsébetfalva (1897–1924) Leninváros (1919) Pesterzsébet (1924–1932)
Alapítás	1897. július 11. (különválás Soroksártól)
Megszűnés	1950. január 1.
Oka	Budapesthez csatolták
Ország	Magyarország
Elhelyezkedése
Pestszenterzsébet Pozíció Budapest XX. kerülete térképén
é. sz. 47° 26′ 01″, k. h. 19° 07′ 08″47.4335, 19.11947.433500°N 19.119000°EKoordináták: é. sz. 47° 26′ 01″, k. h. 19° 07′ 08″47.4335, 19.11947.433500°N 19.119000°E

Pestszenterzsébet egyike az 1950-ben Budapesthez csatolt megyei városoknak, mely 1994-ig Soroksárral együtt alkotta, azóta pedig önállóan alkotja Budapest XX. kerületét Pesterzsébet néven.

Gubacs nevét a magyarok betelepülésében részt vevő Huba vezérről kapta. A szeretet hangzó "cs" hozzáadásával, azaz szeretett Huba vezér a jelentése. Területe 1661-től a felsővattai Wattay Pál (Pest-Pilis-Solt vármegye helyettes alispánja, majd fia János a vármegye kuruc alispánja) család birtokába került. Mária Terézia uralkodása alatt 1731-ben Gubacsot a törvények kijátszásával a gödöllői uradalomhoz csatolták. Így a hű szolgálatokért a labanc Grassalkovich Antal tulajdonába került.

A Soroksárhoz tartozó Gubacsipuszta területén az 1860-as évektől két telep alakult ki parcellázások útján. Az egyik Erzsébet királyné, I. Ferenc József felesége tiszteletére az Erzsébetfalva nevet kapta, a másiknak Kossuth Lajos után Kossuthfalva lett a neve. A két telep 1897. július 11-én szakadt el Soroksártól és alakult önálló nagyközséggé Erzsébetfalva néven.^[1][2] A hagyomány szerint Erzsébetfalva elnevezése a parcellázások előtti időkből származik és Szekrényessy Pálné szül. Dillinger Erzsébet (1809-1892) keresztnevére utal, lévén a Szekrényessy család már az 1830-as évektől jelentős gubacsi birtokokkal és elegáns kúriával rendelkezett e területen.^[3]

1919-ben, a Magyarországi Tanácsköztársaság alatt a község átmenetileg a Leninváros nevet viselte.^[forrás?]

A fiatal település népessége rendkívüli sebességgel növekedett, 1900-ban meghaladta a 15 ezer, 1910-ben a 30 ezer, 1920-ban a 40 ezer, 1930-ban a 67 ezer, 1941-ben pedig már a 76 ezer főt is.

A gyors fejlődésnek köszönhetően Erzsébetfalva 1923-ban^[4] rendezett tanácsú várossá alakult. (Egyes források 1924. január 1-jét adják meg az átalakulás dátumaként, mivel ez volt az átszervezés előírt végső határnapja. Valójában több hónapos folyamatról volt szó, ami a belügyminiszter 1923. szeptemberi engedélyével kezdődött és a december 18-án tartott képviselő-testületi választással illetve az új testület december 20-án tartott alakuló ülésén megejtett tisztújítással zárult.^[5]) Az új város elnevezése 1924-től Pesterzsébet lett, így feloldva a név és a rang közötti ellentmondást. 1932-ben újabb névváltoztatásra került sor, az Erzsébet nevet a korszellemnek megfelelően átértelmezték, és a város Árpád-házi Szent Erzsébet halálának 700-adik évfordulója alkalmából a Pestszenterzsébet nevet kapta.

Pestszenterzsébet 1950. január 1-jétől több más településsel együtt Budapest része lett és ettől kezdve 1994-ig Soroksárral a főváros XX. kerületét alkotta. Az 1950–1990 közötti időszakban a kerületre, illetve a városrészre a Pesterzsébet elnevezést használták, és ezt a nevet használja ma is a kerületi önkormányzat. (2012 óta újra Erzsébetfalva a városrész neve, a kerületé változatlan maradt.)

• 
  Szent Erzsébet-emlékmű és templom
• 
  Csili Művelődési Központ^[6]

• Itt született 1898-ban Pongrácz Kálmán, Budapest polgármestere 1949 és 1950 között
• Itt született 1909-ben Nagyajtay György színész
• Itt született 1916-ban Zsigmond Ede magyar költő
• Itt született 1920-ban Pataky Kornél győri püspök
• Itt született 1923-ban Pusztai Ferenc Kossuth-díjas magyar tervezőmérnök, feltaláló
• Itt született 1926-ban Mönich László magyar rövidfilmrendező, híradószerkesztő
• Itt született 1926-ban Sütő Irén magyar színésznő érdemes művész
• Itt született 1934-ben Reményi Károly Széchenyi-díjas magyar gépész- és villamosmérnök, energetikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja
• Itt született 1935-ben Dálnoki József magyar labdarúgó
• Itt született 1936-ban Ratkó József József Attila-díjas magyar költő
• Itt született 1939-ben S. Tóth József Jászai Mari-díjas magyar színész
• Itt született 1941-ben Hornok László kertészmérnök, a hazai gyógynövénytermesztés oktatásának kiemelkedő alakja.
• Itt született 1942-ben Kustár Zsuzsa magyar iparművész
• Itt született 1943-ban Tárnok Zoltán magyar író, szerkesztő
• Itt született 1943-ban Tóth Valéria Munkácsy Mihály-díjas szobrászművész
• Itt született 1945-ben Török Sarolta magyar színésznő
• Itt született 1945-ben Veres András irodalomtörténész
• Itt született 1946-ban Jancsik Ferenc magyar színész
• Itt született 1947-ben Rimóczi Imre mikológus, egyetemi tanár
• Itt született 1948-ban Dunai Imre karikaturista
• Itt született 1948-ban Szohár Ferenc magyar producer, gyártásvezető, egyetemi tanár
• Itt született 1949-ben Melis Gábor magyar színész
• Itt született Nagy Éva magyar énekesnő
• Itt hunyt el 1944-ben Forgács Rózsi magyar színésznő, színházigazgató
• Itt él Gosztola Orsolya országos bajnok evezős, a Csepel Evezős Klub igazolt versenyzője.
• Itt él Bernáth Ferenc gitárművész-gitártanár-zeneszerző
• Itt lakott Radó Árpád rádióbemondó.
• Itt született 1969-ben Imre Sándor villamosmérnök, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Magyar Cserkészszövetség elnökségi tagja.^[7]

• Pestszenterzsébet érintőlegesen említésre kerül Dobray György A Mi Ügyünk, avagy az utolsó hazai maffia hiteles története című filmvígjátékában, a történet szerint itt élt gyerekkorában a maffiavezér Bárdy György alakította sofőrje.

• BudapestCity.org Archiválva 2012. augusztus 27-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Pesterzsébet honlapja