Pest vármegye

Pest vármegye
A Dunakanyar
Pest vármegye címere Pest vármegye zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Magyarország
Vármegyeszékhely	Budapest
Járások száma	18
Települések száma	187
megyei jogú városok	1
egyéb városok	51
ISO 3166-2	HU-PE
Főispán	Tarnai Richárd
Népesség
Teljes népesség	1 333 533 fő (2022. okt. 1.)[1]
Népsűrűség	190 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	6393,14 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Térkép
Pest vármegye elhelyezkedése Magyarországon
Pest vármegye weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Pest vármegye témájú médiaállományokat.

Pest vármegye Magyarország középső részének egyik közigazgatási egysége. Északról Szlovákia és Nógrád vármegye, keletről Heves és Jász-Nagykun-Szolnok, délről Bács-Kiskun, nyugatról Fejér és Komárom-Esztergom vármegyék határolják. Székhelye Budapest, az ország fővárosa, amely azonban önálló területi egységet képez, így nem tartozik hozzá.

A vármegyében található Magyarország földrajzi középpontja, Pusztavacstól 1 km-re északkeletre, természetvédelmi területen.

Területe igen változatos, hegység és dombság éppúgy található itt, mint síkság. Legmagasabb pontja a Csóványos (938 m).

Változatos domborzata következtében az éghajlata is változatos. Nagyok a különbségek a csapadék és a napos órák száma tekintetében is.

A Duna magyarországi szakaszának kb. negyede a vármegye területén található. További nagyobb folyóvizei az Ipoly, amely a Duna egyetlen jelentős Pest vármegyei mellékfolyója, valamint a Galga és a Tápió, amelyek a Tisza mellékfolyói. A megye legnagyobb állóvizét a délegyházi tórendszer alkotja.

A Duna és a kisebb folyók mentén jelentős ártéri ligeterdők találhatóak. A hegyvidéki erdőkben gímszarvasok, őzek és vaddisznók jelentős állománya él, a Börzsönyben előfordul muflon is. Az alföldi területek jellegzetes állatai a mezei nyúl, a fogoly, a fácán és a fürj.

A természetvédelmi területek közül a itt található a Kiskunsági Nemzeti Park 5000 hektáros része, és a Duna–Ipoly Nemzeti Park jelentős hányada.

Lásd még: Pest vármegye védett természeti értékeinek listája

• Szélső települések égtájak szerint:
  • legészakibb települése Bernecebaráti (Szobi járás),
  • legdélibb települése Kocsér (Nagykőrösi járás),
  • legkeletibb települése Jászkarajenő (Ceglédi járás),
  • legnyugatibb települése pedig Zsámbék (Budakeszi járás).

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

A Szent István által 1009-ben kiadott adománylevélben megnevezett Visegrád vár ispánsága magába foglalta a mai Pest vármegye területét is. Visegrád lett az egyik első királyi székváros, Visegrád megye pedig a középkori Magyar Királyság központjává fejlődött. A környező Pilist szent helynek tekintették. Visegrád megye területéből még az Árpád-korban két újabb megyét hoztak létre, Pest megyét és Pilis megyét. Az előbbiben alakult ki az új főváros, Buda.

A török hódoltság után a két megye egykori területén egységes új megyét szerveztek, és Solt-széket is idecsatolták Fejér megye területétől. A 19. század első felében épült fel Pesten a megyeháza. 1876-ban a Kiskunság területét is a megyéhez csatolták. Így alakult ki az óriási területű Pest-Pilis-Solt-Kiskun megye.

A 20. század második felére létrejött Pest megye határai egyrészt a második világháború utáni módosításokkal, majd az 1950-es megyerendezéssel és Nagy-Budapest létrejöttével alakultak ki; utoljára 1954-ben csatoltak el tőle egy települést. Az így kialakult Pest megye (2023-tól vármegye) lényegében a korábbi Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye északi részét és Hont vármegye Magyarországon maradt részét foglalja magában, határait azonban néhány község átcsatolásával kiigazították Nógrád, Heves, Szolnok és Fejér vármegyék irányában is.

Pest vármegye főispánjai

• Balassa Imre (1655-1659)
• Wesselényi Ferenc (1659-1667)
• Nádasdy Ferenc (1667-1670)
• Szelepcsényi György (1670-1681)
• Esterházy Pál (1681-1713)
• Pálffy Miklós (1714-1732)
• Lotaringiai Ferenc (1732-1741)
• Pálffy János (1741-1751)
• Batthyány Lajos (1751-1765)
• Albert szász-tescheni herceg (1766-1781)
• Majláth József (1785-1787)
• Almásy Pál (1787-1790)
• Sándor Lipót főherceg (1790-1795)
• József főherceg (1796-1847)
• István főherceg (1847-1848)
• Károlyi István (1867-1869)
• Zichy-Ferraris Viktor (1869-1873)
• Lipthay Béla (1873-1876)
• Szapáry István (1876-1889)
• Beniczky Ferenc (1890-1905)
• Tahy István (1905)
• Laszberg Rudolf (1905-1906)
• Gulner Gyula (1906-1909)
• Ráday Gedeon (1910-1917)
• Patay Tibor (1917-1918)
• Preszly Elemér (1920-1935, 1936-1945)

Pest megyének az 1950-es megyerendezéssel kialakult területén 1950. február 1-je előtt tizenhárom járás volt: Abonyi, Alsódabasi (székhelye Dabas volt), Aszódi, Budakörnyéki (székhelye Budapest volt), Gödöllői, Gyömrői, Központi (székhelye Budapest volt), Monori, Nagykátai, Ráckevei, Szentendrei, Szobi és Váci. Ezek közül a Szobi járást Nógrád-Hont megyétől csatolták ide, a többi előzőleg Pest-Pilis-Solt-Kiskun megyéhez tartozott.

A megyerendezéssel egyidejűleg megszűnt az addigi Központi járás, mely január 1-je óta csupán egyetlen községből állt, mivel a többit Nagy-Budapest létrehozásakor Budapesthez csatolták. Az egyetlen megmaradt községet, Dunaharasztit a Ráckevei járáshoz csatolták. Így Pest megyéhez február 1-jei megalakulásakor tizenkét járás tartozott (Abonyi, Alsódabasi, Aszódi, Budakörnyéki, Gödöllői, Gyömrői, Monori, Nagykátai, Ráckevei, Szentendrei, Szobi és Váci).

Az 1950-es járásrendezés során június 1-jén megszüntették a Gyömrői járást (beolvasztották a Monori járásba), az Abonyi járás székhelyét áthelyezték Ceglédre és nevét Ceglédi járásra változtatták, az Alsódabasi járás nevét székhelyének megfelelően Dabasi járásra, a Budakörnyéki járás nevét pedig Budai járásra változtatták. Így a tanácsrendszer bevezetésekor Pest megyében tizenegy járás volt (Aszódi, Budai, Ceglédi, Dabasi, Gödöllői, Monori, Nagykátai, Ráckevei, Szentendrei, Szobi és Váci).

Ezt követően 1983-ig a tizenegyből két járás szűnt meg: az Aszódi 1965-ben (felosztották a Gödöllői és a Váci járás között) és a Szobi 1970-ben (beolvasztották a Váci járásba). A járások megszűnése előtt, 1983 végén tehát Pest megyéhez kilenc járás tartozott: a Budai, Ceglédi, Dabasi, Gödöllői, Monori, Nagykátai, Ráckevei, Szentendrei, és Váci.

Pest megyéhez megalakulásakor négy megyei város tartozott (Cegléd, Nagykőrös, Szentendre és Vác). Ezek jogállása 1950-től 1954-ig közvetlenül a járási tanács alá rendelt város volt: Cegléd és Nagykőrös a Ceglédi, Szentendre a Szentendrei, Vác pedig a Váci járásba lett beosztva. 1954-ben ismét kivették őket a járásokból, 1954 és 1971 között a megye minden városának jogállása járási jogú város lett, majd 1971-től egyszerűen város.

1983-ig a megye négy további települése nyerte el a városi rangot: Gödöllő (1965), Százhalombatta (1970), Dunakeszi (1977) és Érd (1978), ezzel a városok száma nyolcra nőtt.

1984-ben új közigazgatási rendszer és beosztás lépett életbe az ország egész területén. A járások megszűntek, a községi tanácsok irányítását pedig (beleértve a nagyközségiekét is) a megyei tanácsok az erre kijelölt helyi tanácsok közreműködésével látták el. Az így közreműködő helyi tanácsok elsősorban a városi tanácsok voltak, a városhiányos térségekben azonban egyes nagyközségeket városi jogú nagyközséggé nyilvánítottak ebből a célból. A városok illetve a városi jogú nagyközségek körzetének elnevezése városkörnyék illetve nagyközségkörnyék volt.

Pest megye valamennyi városa városkörnyékközpont lett Százhalombatta kivételével, melynek szomszédságában nem volt egyetlen község sem. Az átszervezéssel városi jogú nagyközséggé alakult két nagy népességű nagyközség a budapesti agglomerációban (Budaörs és Szigetszentmiklós), továbbá valamennyi addigi nem város járási székhely (Dabas, Monor, Nagykáta és Ráckeve). A két előbbi 1986-ban, a négy utóbbi pedig 1989-ben városi rangot kapott, ezzel 1990-re Pest megye városainak száma tizennégyre nőtt.

A vármegyei önkormányzat területi önkormányzat, jogi személy, melynek feladatait és hatáskörét a közgyűlés látja el. Az önkormányzat képviselő-testülete a közgyűlés. A testületek és tisztségviselők munkáját önkormányzati hivatal segíti, melynek feladata a döntések szakmai előkészítése, valamint a döntések végrehajtásának szervezése és ellenőrzése.

A Pest Vármegye Közgyűlését kiszolgáló hivatalok, a Pest Vármegyei Kormányhivatal és több vármegyei közintézmény is Budapesten, a régi pesti vármegyeháza épületében találhatóak.

Járásainak főbb adatai a 2013. július 15-ei közigazgatási beosztás szerint az alábbiak:

Sorszám	Járás neve	Székhely	Település	Ebből város	Népesség (2013. január 1.)	Terület (km²)	Népsűrűség (fő/km²)
1	Aszódi járás	Aszód	11	2	36 992	298,37	124
2	Budakeszi járás	Budakeszi	12	4	84 646	288,95	293
3	Ceglédi járás	Cegléd	12	3	89 261	886,3	101
4	Dabasi járás	Dabas	11	3	48 746	614,23	79
5	Dunakeszi járás	Dunakeszi	4	3	78 757	103,08	764
6	Érdi járás	Érd	7	4	117 304	184,29	637
7	Gödöllői járás	Gödöllő	15	6	140 205	449,66	312
8	Gyáli járás	Gyál	4	2	40 309	170,99	236
9	Monori járás	Monor	11	3	64 227	329,81	195
10	Nagykátai járás	Nagykáta	16	3	74 168	710,12	104
11	Nagykőrösi járás	Nagykőrös	3	1	27 824	349,25	80
12	Pilisvörösvári járás	Pilisvörösvár	9	2	52 466	130,81	401
13	Ráckevei járás	Ráckeve	11	1	36 120	417,05	87
14	Szentendrei járás	Szentendre	13	4	77 720	326,58	238
15	Szigetszentmiklósi járás	Szigetszentmiklós	9	6	110 033	211,28	521
16	Szobi járás	Szob	17	2	24 487	438,32	56
17	Váci járás	Vác	18	2	67 781	362,19	187
18	Vecsési járás	Vecsés	4	3	47 126	119,74	394

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Pest vármegye az ország legnagyobb lélekszámú, hasonló közigazgatási egysége. Mivel területe a fővárost teljesen körülveszi, a teljes budapesti agglomeráció itt található, így leginkább ennek köszönhető a népesség magas száma. A megye legnépesebb települése Érd, mely azonban nem megyeszékhely.

2019. január 1-én a népesség 1 278 874 fő, a népsűrűség 196 fő/km² volt.

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Az ország második legfejlettebb régiója, a népesség gyarapodásához hasonlóan az ipari teljesítmény részesedésének aránya is számottevő fejlődést mutat: 2000-ben 8,6 %-kal, 2022-ben 11,8%-kal járult hozzá az ország éves GDP-jéhez.^[2]

Legnagyobb nyereségű cégei a 2006-os adózott eredmény szerint (zárójelben az országos toplistán elfoglalt helyezéssel):

1. Triton Hungary Kft. (7)
2. Pannon GSM Távközlési Zrt (10)
3. IBM DSS Információtechnológiai Kft (15)

Lásd még: a Pest vármegye turisztikai látnivalóinak listája

A térség a magyarországi turisztikai régiók közül a Budapest–Közép-Duna-vidék régiókba tartozik, fő vonzerejét a számtalan műemlék, a természetvédelmi területek és azok kirándulóövezetei, a hangulatos macskaköves utcás Szentendre műemlékei, a Dunakanyar és települései, a Börzsöny, az erdővel borított hegyek és a már az Alföld részét képező síkságok és annak városai jelentik.

• 
  Szentendrei panoráma, középen a Blagovestenszka görögkeleti templommal
• 
  A gödöllői Grassalkovich-kastély belső udvarának főbejárata
• 
  A Nagyboldogasszony-székesegyház főhomlokzata Vácon
• 
  A Börzsöny hegység vonulatai Nagybörzsöny községnél
• 
  A Dunaharaszti határában található Duna–Tisza-csatorna
• 
  A pomázi Teleki–Wattay-kastély főhomlokzata
• 
  A Református templom és a Kossuth Lajos szobor Cegléden
• 
  A Duna és a Visegrádi-hegység Visegrádnál, előtérben a Salamon-torony és a fellegvár
• 
  A 11. századi Premontrei kolostor romjai Zsámbékon
• 
  A turai Schossberger-kastély belső terének egy részlete

187 települése, ezen belül 52 városa van, amivel az ország legtöbb várossal rendelkező vármegyéje. Érd megyei jogú város a megye legnépesebb települése, de nem székhelye.

(A 2018. január 1-jei lakónépesség csökkenő sorrendjében, a KSH adatai alapján.)

• Pest megye hírportálja
• Pest megyei szállások
• Pest Megye Lapja - Közéleti havilap^{[halott link]}
• Vezérmegye.hu – Pest megyei hír- és szolgáltató portál
• Az 500 legnagyobb nyereségű hazai cég, HVG 2008 01 12.
• http://www.nepszamlalas.hu/hun/egyeb/hnk2007/tablak/load1_2.html^{[halott link]} (2007-es adat)