Rákoscsaba

Rákoscsaba
Csaba vezér szobra, egyben első világháborús emlékmű a Csaba vezér téren
Egyéb elnevezés: Csaba
Közigazgatás
Település	Budapest
Kerület	XVII.
Alapítás ideje	1067 (első említés)
Városhoz csatolás	1950
Irányítószám	1171
Népesség
Teljes népesség	13 487 fő (2001)[1] +/-
Elhelyezkedése
Rákoscsaba Pozíció Budapest XVII. kerülete térképén
é. sz. 47° 29′, k. h. 19° 17′47.48333333, 19.2833333347.483333°N 19.283333°EKoordináták: é. sz. 47° 29′, k. h. 19° 17′47.48333333, 19.2833333347.483333°N 19.283333°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Rákoscsaba témájú médiaállományokat.

Rákoscsaba 1950-ig önálló település volt, jelenleg Budapest XVII. kerületének része. A belvárostól legmesszebbre eső fővárosi városrészek egyike, legkeletebbi fekvésű házait alig egy kilométer választja el Péceltől. Főutcája, a Péceli út lényegében a 3103-as út városon belüli szakasza.

A szájhagyomány szerint a nagy népvándorlások korát átvészelő hunok egy kis csoportja a mai Rákoscsaba területén húzta meg magát, s a helyet vezetőjük, Attila hun király fia, Csaba királyfi után nevezték el Rákoscsabának („Chabaracusa”). Ezen vélt vagy valós kötödést számos utca- és térnév is megjeleníti.

A település neve a Százdi apátság 1067-ben keletkezett alapítólevelében tűnik fel először, mint Chaba racusa (Csaba Rákosa). A kora középkortól kezdve Csabarákos formában is említik. A területet Géza magyar fejedelem adta hűbérbirtokként az Aba nemzetségbeli Péter ispánnak, a hozzá rendelt 6 szőlőművessel és 12 földművestanyával együtt. Péter ispán viszont egy környékbeli monostor rendelkezésére bocsátotta. Az Árpád-kori templom félköríves szentélyét 1904-ben, a református templom építésekor tárták fel. 1535 után birtokosa Werbőczy István volt. Több birtokos következett, az utolsó a török időkig a Ráday család volt.

A település nem néptelenedett el sohasem, ezért Rákoskeresztúrral ellentétben nem volt szükség nagyobb arányú betelepítésre.^[2]

Rákoscsaba lakossága Rákóczi oldalán részt vett a Rákóczi-szabadságharcban is; maga Rákóczi Ferenc is eltöltött egy éjszakát a faluban (1705. július 4-5.).

Később, 1848-ig a Laffert család tulajdonában volt. Rákoscsabának ekkor kb. 1000 lakosa volt. A helyi római katolikus templomban kötött házasságot Jókai Mór és Laborfalvi Róza 1848. augusztus 29-én, melyet egy emléktábla is jelez a templom falán. A lakosság száma 1910-ben 5000-re, 1941-ben 15 000-re növekedett. Jelentős volt az iparosok aránya. Rákoscsabát 1950. január 1-jével – számos fővároskörnyéki településsel együtt – Budapesthez csatolták.

• Csabagyöngye
• Felsőrét
• Ótelep
• Pipishegy
• Szárazhegy
• Szentlászlótelep
• Virágtelep

• Rákoscsabai Református Egyházközség temploma^[3] (Csaba vezér tér)
• Rákoscsabai Főplébániatemplom (Péceli út)
• Árpád-házi Szent Erzsébet-plébániatemplom (Árpád-házi Szent Erzsébet park)
• Evangélikus templom (Péceli út)
• Görögkatolikus templom (Zrínyi utca)
• Baptista templom (Zrínyi utca)
• Bogáti-Hajdú-villa (avagy a „Süllyedő kastély”, Rákoscsaba utca)
• Csaba vezér tér
  • Hősök szobra
  • Kossuth-emlékmű
  • "Kokárda" (1848–49-es forradalom és szabadságharc emlékműve)
• HiJackers Bike Park

Anna utca és Lemberg utca között, a Pajta utca két oldalán található, fás, bokros terület. Jelenlegi állapotát tekintve inkább egy extenzíven fenntartott parkra, mintsem erdőre hasonlít, de közelmúltban (2020 dec - 2023 jan) történt fásításnak köszönhetően egyre szebb lesz, lehet. Könnyen megközelíthető, mind gyalogosan, mind kerékpárral.

FŐKERT: https://www.fokert.hu/erdok/_e132/

Erdősítés videó: https://www.youtube.com/watch?v=eqeYy3PRf58

• Bruder János (1913–1982) kertészmérnök, növénynemesítő
• Enzsöl Ellák katolikus pap
• Kelemen Péter világbajnok öttusázó
• Krencsey Marianne (1931–2016) színésznő
• Soós Béla (1896–1945) református teológus, egyháztörténész
• Szánthó Géza református lelkész

Rákoscsabán két vonatállomás is található (Rákoscsaba megállóhely, Rákoscsaba-Újtelep megállóhely), illetve Rákoskerten is van egy megálló (Rákoskert megállóhely). Az utcákon csak busz közlekedés folyik. Ezt főleg a BKV üzemelteti. Színvonala jelentősen emelkedett 2008. szeptember 6-ától, ugyanis átszállás nélkül már nem csak Rákoskeresztúr, városközpontba lehet eljutni, hanem az Örs vezér terére (97E, 161 és 169E jelzésű autóbuszokkal), Kőbánya-Kispestre (201E és 202E jelzésű autóbuszokkal) és Kőbánya alsó vasútállomásra is (162-es és 262-es jelzésű autóbusz). Ezenkívül Rákoscsabán megállnak egyes Volánbuszok is (például a Kucorgó téren).

• Jókai Mór Általános Iskola (Szánthó Géza utca 60.) - a legrégebbi iskola, mely meghaladta már a 200 évet^[4]
• Szabadság Sugárúti Általános Iskola (Szabadság Sugárút 32.)
• Zrínyi Miklós Általános Iskola (Sisakos sáska utca 3.)
• Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár 17/2 (Péceli út 232.)