Taktabáj

Taktabáj
Taktabáj, Patay-kastély légi fotón
Taktabáj címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Magyarország
Vármegye	Borsod-Abaúj-Zemplén
Járás	Tokaji
Jogállás	község
Polgármester	Rézműves János (CiKöSz)[1]
Irányítószám	3926
Körzethívószám	47
Népesség
Teljes népesség	578 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	37,57 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	16,82 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 03′ 52″, k. h. 21° 18′ 48″48.064461111111, 21.3133548.064461°N 21.313350°EKoordináták: é. sz. 48° 03′ 52″, k. h. 21° 18′ 48″48.064461111111, 21.3133548.064461°N 21.313350°E
Taktabáj Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Taktabáj weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Taktabáj témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Taktabáj község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Tokaji járásban. Mai elnevezését 1953-ban kapta, addig egyszerűen Báj volt a neve.

A Taktaközben fekszik, a Tisza jobb parti oldalán, a folyótól néhány kilométernyi távolságra északra. A közvetlenül határos települések: észak felől Tarcal, kelet felől Csobaj, nyugat felől pedig Prügy, valamint egy rövid szakaszon érintkezik még a területe a folyó túlsó partján fekvő Tiszadadáéval is.

Csak közúton közelíthető meg, Csobaj vagy Prügy felől a 3621-es, Tokaj felől pedig a 3619-es úton.

A falu eredete az időszámítás előtti időkre nyúlik vissza. Ezt igazolják az 1981-es ásatások leletei, melyek a Tokaji Múzeumban kerültek kiállításra. Anonymus Gesta Hungarorumában említi, hogy a közeli Tarcalt honfoglalók szállták meg, s magukkal hozták, vagy már itt találták a kabarokat, akikkel együtt védték a hadászatilag fontos Taktaközt.

A községet eredeti nevén 1413-ban említik oklevélben: "Iktassa be Bay-i István diákot a Szabolcs megyei BAY birtok felébe."

1446-ban már BÁJ néven szerepel, a Zombori Cseh család volt itt birtokos, majd 1700-tól a PATAY család, amely innen nyerte nemesi előnevét is. Patay Sámuel és felesége, Udvarhelyi Mária építtette a faluban a ma is megtalálható kastélyt 1726-ban Tornyossi Tamás kassai mesterrel. A helyi református templom seccoján látható ábrázolás szerint a loggiához két oldalról lépcső vezetett. A kastélyt mandáztető fedte, a sarkokon toronysisakok. 1890 körül átépítették.

A hozzá tartozó park igen értékes, jelenleg különleges fái és madárvilága miatt természetvédelem alatt áll.

A községben a református templomot is a Patay család építtette 1782-ben. 1867-ben újították fel.

Ma is értékes és érdekes műemlék, bár református templom, mégis színes, festett képek és feliratok díszítik a falát, s orgonája is működőképes. A Patay család sírboltja a templomban található. A templom nevezetessége az az asztal, amelyen a szatmári békét írták alá 1711-ben.

Báj lakosságára vonatkozó adatokkal az 1715-ös, országos adóösszeírás szolgál, amely szerint ebben az időszakban az alábbi adózó személyek lakták a települést: M. Varga; Mathias Toth; Stephanus Csizmadia; Thomas Toth; Andreas Lazár

1785-ben 395 személy, 54 lakóház, 72 család élt a faluban, melyet ekkor már BAÁJ-nak írtak. A lakók földműveléssel foglalkoztak, s halászattal, hiszen a sokszor kiáradó Tisza, s a Takta vize hosszú ideig víz alatt tartotta terület nagy részét.

A település, mint egész Magyarország történetében mély nyomokat hagyott a második világháború, amelynek során Bájtól nem messze, a Tisza mellett front húzódott. A háború itteni eseményeit Sebő Ödön: A halálra ítélt század című könyvében is megörökíti, mint itt szolgált katona.

Az 1950-es megyerendezésig Szabolcs vármegye Dadai alsó járásához tartozott.

A címer egyenes vonalú, világoskék színű, háromszögletű pajzson középen csónakjában álló, kezében evezőlapátot tartó halászember látható, a bal felső sarokban a szájában siklót tartó gólya, jobbra kétágú halászszigony, a címer alsó csúcsában vízszintes helyzetben levő folyami hal.

• 1990–1994: Kékedi János (független)^[3]
• 1994–1998: Kékedi János (független)^[4]
• 1998–2002: Kékedi János (független)^[5]
• 2002–2006: Virág Zoltánné (független)^[6]
• 2006–2010: Virág Zoltánné (független)^[7]
• 2010–2014: Virág Zoltánné (független)^[8]
• 2014–2019: Virág Zoltán Károlyné (független)^[9]
• 2019–2024: Rézműves János (független)^[10]
• 2024– : Rézműves János (Cigány Közösségek Szövetsége)^[1]

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 88%-a magyar, 12%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.^[11]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 96%-a magyarnak, 21,4% cigánynak mondta magát (4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 26,2%, református 48%, görögkatolikus 2,3%, felekezeten kívüli 11,3% (11,4% nem válaszolt).^[12]

2022-ben a lakosság 76,6%-a vallotta magát magyarnak, 7,1% cigánynak, 0,2% ukránnak, 0,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (23,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 12,2% volt római katolikus, 36,4% református, 1,2% egyéb katolikus, 0,3% görög katolikus, 0,3% egyéb keresztény, 0,2% evangélikus, 11,5% felekezeten kívüli (37,6% nem válaszolt).^[13]

• református templom (1782-1784 között épült, rokokó);
• Egykori Patay-kastély, ma iskola;
• Avar kori régészeti lelőhely.

• Sebő Ödön: A halálra ítélt zászlóalj
• Az 1715. évi adóösszeírás adatai

• Taktabáj Önkormányzatának honlapja Archiválva 2018. május 12-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Taktabáj az utazom.com honlapján