Csobaj

Csobaj
Csobaj címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Magyarország
Vármegye	Borsod-Abaúj-Zemplén
Járás	Tokaji
Jogállás	község
Polgármester	Ivanics Imre András (független)[1]
Irányítószám	3927
Körzethívószám	47
Népesség
Teljes népesség	610 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	34,73 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	19,61 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 02′ 56″, k. h. 21° 20′ 09″48.048961111111, 21.33576944444448.048961°N 21.335769°EKoordináták: é. sz. 48° 02′ 56″, k. h. 21° 20′ 09″48.048961111111, 21.33576944444448.048961°N 21.335769°E
Csobaj Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Csobaj weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Csobaj témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Csobaj mezőgazdasági jellegű kistelepülés Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye Tokaji járásában.

Miskolctól körülbelül 50 kilométerre keletre, Tokajtól 15 kilométerre délre fekszik a Tisza mellett. A környező települések közül Taktabáj és Tiszatardos 3-3, Prügy 9 kilométerre található.

Csak közúton közelíthető meg, Taktabáj vagy Tiszatardos felől, a 3621-es úton (bár a határszélét északon érinti a 3619-es út is). A település tömegközlekedéssel a Volánbusz 3853-as járatával érhető el.

Az 1981. évi ásatások során feltárt kelta eredetű sírokban talált temetkezési tárgyak, melyek a miskolci Herman Ottó Múzeumban találhatók, azt bizonyítják, hogy Csobaj község eredete az időszámításunk előtti időkre nyúlik vissza.

A település az ország második legnagyobb folyója, a Tisza jobb partján fekszik, a folyó mindig is fontos meghatározója volt a völgyében letelepedett népek életének. A folyó mindenekelőtt a melléje letelepedett vízigénylők miatt volt fontos.

A Tisza kedvező hatása mellett számos kár forrása volt. Az árvizek idején a korlátozó töltések nélkül jelentős veszélyt jelentett a földterületek hasznosítására, az itt lakók életére.

Csobaj 1252 előtti időkben az Aba nemzetség tulajdona volt, Szent István király egyházában. 1252-ben a levéltári adatok szerint Löki Eél fiai veszik meg Csobajt.

1446-ban Perkedi Bálint Szabolcs vármegye alispánja volt itt birtokos.

1449-ben a Várady és Dobó család tulajdona.

Az 1800-as évekig számtalan birtokost jegyeztek fel Csobajon és a Taktaközben. A falu sűrűn cserélt gazdát, a nagybirtokosok között, így Patay Gyuláné, gróf Tisza Istvánné, Balogh, Baranyai Dezseffy, Dégenfeld, Radvánszki családok között.

Tatár-török-labanc dúlásról említésre vonatkozó adat nincs.

Csobaj községet mindig magyarok lakták. A jobbágyfelszabadítás előtt néhány kisnemes élt a faluban. A lakosság zömét, jobbágyok, zsellérek és cselédek tették ki.

Nem kímélték a falut a természeti katasztrófák sem, árvizek, tűzvészek, járványok 1834. október 10-én földrengés is sújtotta a falut. Az éhínség is sűrűn felütötte a fejét.

1928-ban itt járt Móricz Zsigmond. A hagyomány szerint innen ered „Forró mezők" című regényének ötlete.

Az 1948 után letűnt jogi és társadalmi különbségek hatására egységes parasztréteggé alakult a cselédek, zsellérek, kisnemesek rétege. A szovjet megszállás előtt két nagy földbirtokosé volt a község földterületének több mint 2/3-a, ebből eredően a község lakosságának ~ 70%-a föld nélküli volt. Az 1945-ös évben Csobajon közel 200 lakóház állt, ezt követő években 1945 után 180 lakóház épült.

Az 1950-es megyerendezésig Szabolcs vármegye Dadai alsó járásához tartozott.

A termelőszövetkezet megalakulása 1945 majd 1957-ben sem hozott változást, mert az 1960-as évektől fokozottan éreztette hatását - a földterületek elvizesedésével - a Tiszalöki Vízierőmű. Az 1990-es évek elején a TSZ teljesen csődbe jutott 40 milliós veszteséggel felszámolták. A falu lakossága ellehetetlenült, tanácstalanná, kiszolgáltatottá, munkanélkülivé vált. Napjainkban az új vezetésnek és belpolitikai helyzetnek köszönhetően ha lassacskán is, de fejlődő pályára állt a falu.

• 1990–1994: Csugány Bertalan (független)^[3]
• 1994–1998: Csugány Bertalan (független)^[4]
• 1998–2002: Csugány Bertalan (független)^[5]
• 2002–2006: Csugány Bertalan (független)^[6]
• 2006–2010: Szögi Imre (független)^[7]
• 2010–2014: Szögi Imre (független)^[8]
• 2014–2018: Szögi Imre (független)^[9]
• 2018–2019: Ivanics Imre András (független)^[10]
• 2019–2024: Ivanics Imre András (független)^[11]
• 2024– : Ivanics Imre András (független)^[1]

A településen 2018. április 8-án időközi polgármester-választást kellett tartani,^[10] az előző polgármester néhány hónappal korábban megtett lemondása miatt.^[12]

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.^[13]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,2%-a magyarnak, 1,4% cigánynak, 0,3% örménynek, 0,4% románnak mondta magát (10,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg több lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 16,5%, református 40,1%, görögkatolikus 2,1%, evangélikus 0,3%, felekezeten kívüli 19,4% (20,6% nem válaszolt).^[14]

2022-ben a lakosság 89,5%-a vallotta magát magyarnak, 2% cigánynak, 0,8% németnek, 0,2% ukránnak, 2,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 16,4% volt római katolikus, 30,7% református, 2,3% görög katolikus, 1% egyéb keresztény, 0,2% evangélikus, 14,1% felekezeten kívüli (35% nem válaszolt).^[15]

A község lélekszámát tekintve az utolsó évtizedek a fokozott elnéptelenedés tüneteit hordozzák. 1970-ben a lakosság lélekszáma 1170 fő, 1980-ban 914 fő, 1990-ben 821 fő. Ennek a demográfiai adatnak belső mutatószámai a falu számára kritikus csökkenést mutatnak. Amíg 1970-ben 48 fő volt a 0-6 éves korú lakosság száma, 1980-ban csak 38 fő, 1990-ben pedig 31 fő. A munkanélküliség nagyban rányomja bélyegét a falu életszínvonalára és eltartó képességére.

A település rendelkezik vezetékes vízhálózattal, vezetékes gázzal, szennyvízcsatornával, vezetékes telefonnal.

A falu helyi jelentőségű látnivalója a második világháborús emlékmű, valamint a Tiszalöki vízerőmű építése során kialakult tiszai holtág.

A település értékes része a szinte érintetlen környezetű Kifli-tó növény- és élővilága.

• Szirmai Vilmos, született Süssmann, névvariánsa: Szirmay (1890. szeptember 24. – 1944) magyar színművész.

• Csobaj község hivatalos weboldala
• Látnivalók, turisztikai szolgáltatások Csobajon - Tokaj-Hegyalja, Taktaköz és a Hernád-völgye hivatalos turisztikai portálja Archiválva 2019. április 12-i dátummal a Wayback Machine-ben