Komjáti

Komjáti
Református templom
Komjáti címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Magyarország
Vármegye	Borsod-Abaúj-Zemplén
Járás	Edelényi
Jogállás	község
Polgármester	Bárczi Izabella (független)[1]
Irányítószám	3765
Körzethívószám	48
Népesség
Teljes népesség	187 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	18,14 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	11,08 km²
Földrajzi nagytáj	Észak-magyarországi-középhegység[3]
Földrajzi középtáj	Aggtelek–rudabányai-hegyvidék[3]
Földrajzi kistáj	Bódva-völgy[3]
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 32′ 39″, k. h. 20° 45′ 45″48.5441, 20.76248055555648.544100°N 20.762481°EKoordináták: é. sz. 48° 32′ 39″, k. h. 20° 45′ 45″48.5441, 20.76248055555648.544100°N 20.762481°E
Komjáti Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Komjáti weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Komjáti témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Ez a szócikk Komjátiról szól. Hasonló címmel lásd még: Komját.

Komjáti község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, az Edelényi járásban. Körjegyzőség központja.

A Bódva jobb partján, Szendrőtől 21 kilométerre, Miskolctól közúton 54 kilométerre északra fekszik, közvetlenül a 27-es főút mellett. Itt ágazik ki utóbbiból, nem sokkal a 47-es kilométere előtt a 2629-es út, amely kezdeti szakaszán a község központján halad végig, majd továbbindul kelet felé Bódvalenke és Hidvégardó irányába. Komjáti és Bódvalenke közigazgatási határán ágazik ki a 2629-es útból még egy öt számjegyű út, a 26 118-as mellékút, amely Tornaszentandrás és Tornabarakony közúti elérését biztosítja.

A település vonattal is elérhető, a Miskolc–Tornanádaska-vasútvonalon, melynek egy megállási pontja van itt; Komjáti megállóhely a belterület északnyugati részén helyezkedik el, közvetlenül a 27-es főút mellett.

Autóbusszal a Volánbusz által üzemeltetett 3707-es, 4124-es és 4136-os busszal közelíthető meg.

A környező települések közül Bódvalenke és Tornanádaska 3-3, Bódvaszilas és Tornaszentandrás 4-4 kilométerre található; a legközelebbi város a 21 kilométerre fekvő Szendrő.

Komjáti Árpád-kori település. Nevét már 1283-ban említették az oklevelek, Komnati néven. IV. László király ekkor adományozta a települést Vid fia Sengének.

A 15. században a Kőszegi, Lenkei és Komjáti családok birtoka volt, kiket 1347-ben Nagy Lajos, 1415-ben Zsigmond király is megerősített birtokaikban a Komjáti családdal együtt, majd 1415-ben Konstanzban címert is adományozott nekik. Később birtokosai voltak a Lenkei, Bede, és Himfy családok is.

Egy 1670-ben kelt oklevél szerint a falu végén, a Bódva mellett állt Komjáti Zsigmond palánkkal kerített, fából épült, kétszintes udvarháza. Az épületnek napjainkra nyoma se maradt.

A törökök alatt lakossága megfogyatkozott, a 18. század elején pedig csak három jobbágycsalád lakta. 1720 után kezdett benépesülni, új lakói nagyrészt katolikusok voltak.

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején Komjáthy Sámuel, Torna vármegye alispánja volt a település birtokosa.

A 18–19. században közbirtokossági falu volt. 1881-ig Torna, 1881–1945 között Abaúj-Torna, 1945–1950 között Abaúj vármegyéhez tartozott.

A 20. század elején Abaúj-Torna vármegye Tornai járásához tartozott.

1910-ben 534 lakosából 527 magyar volt. Ebből 305 római katolikus, 15 görögkatolikus, 203 református volt.

A falu fő nevezetessége az 1804-ben, késő barokk stílusban épült, kőfallal kerített református templom. Alaprajza alapján feltételezhető, hogy egy középkori templomot építettek át. Mai külsejét az 1912. évi, újabb átépítés eredményeként kapta, amikor a keleti homlokzat elé 17 m magas, gúlasisakos tornyot emeltek.

A templomhajó téglalap alaprajzú, hátul saroktámpillérek támasztják, belső mérete 7 m * 13 m. A tetőteret kék alapszínű, csillagokkal díszített sík famennyezet zárja le. A torony emeleti teréhez keskeny fakarzat csatlakozik.

Berendezése egyszerű. Értékesebb kegytárgyai: egy kehely, 1693 (készítette: Striegler György pozsonyi ötvös) és egy ezüst pohár, 17. század.

1995-ben a településen található 28 barlangot az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította. Ezek a barlangok a Betlehem-zsomboly, a Búbánat-zsomboly, a Cimbó-hasadéka, a Dongó-zsomboly, a Dugó-lyuka, az Ékes-lyuk, az Éves-zsomboly, a Fazekas-zsomboly, a Gyors-zsomboly, a Három Nővér-zsomboly, a Kalap-barlang, a Kalap-zsomboly, a Kígyós-barlang, a Kilátó-zsomboly, a Komjáti Jég-zsomboly, a Köcsög-zsomboly, a Körte-zsomboly, a Közös-barlang, a Külkörte-zsomboly, a Lófüle-zsomboly, a Miki kuki-zsomboly, a Napközis-barlang, a Rőt-kúti Dreher-zsomboly, a Sinkó-zsomboly, a Szentháromság-hasadék, a Töltényes-zsomboly, az Ürgelyuk-zsomboly és a Vecsem-forrásbarlang. Ezek közül kettő, a Betlehem-zsomboly és a Vecsem-forrásbarlang megkülönböztetetten védett barlang.

Komjáti lakosságának alakulása az elmúlt évszázadban:

• 1910 – 534 fő,
• 1990 – 385 fő,
• 2001 – 345 fő,
• 2008 – 301 fő,

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 96%-a magyar, 4%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.^[15]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 99,6%-a magyarnak, 6,4% cigánynak, 5,1% szlováknak mondta magát (a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 51,1%, református 40%, görögkatolikus 1,7%, evangélikus 0,9%, felekezeten kívüli 4,7% (1,7% nem válaszolt).^[16]

2022-ben a lakosság 94,9%-a vallotta magát magyarnak, 12,6% szlováknak, 0,9% cigánynak, 1,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (3,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 33,1% volt római katolikus, 32,6% református, 1,1% evangélikus, 4,6% felekezeten kívüli (27,4% nem válaszolt).^[17]

• A Sajó-Bódva vidék északi részének építészeti emlékei^{[halott link]}
• Magyar nagylexikon XI. (Kir–Lem). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2000. 228. o. ISBN 963-9257-04-4