Felsőnyárád

Felsőnyárád
első világháborús emlékmű turullal
Felsőnyárád címere Felsőnyárád zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Magyarország
Vármegye	Borsod-Abaúj-Zemplén
Járás	Putnoki
Jogállás	község
Polgármester	Bihari Aranka (független)[1]
Irányítószám	3721
Körzethívószám	48
Népesség
Teljes népesség	886 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	83,2 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	11,67 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 19′ 43″, k. h. 20° 35′ 55″48.328619444444, 20.59856944444448.328619°N 20.598569°EKoordináták: é. sz. 48° 19′ 43″, k. h. 20° 35′ 55″48.328619444444, 20.59856944444448.328619°N 20.598569°E
Felsőnyárád Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Felsőnyárád weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőnyárád témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Felsőnyárád község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Putnoki járásban.

Kazincbarcikától 12 kilométere, a megyeszékhely Miskolctól közúton 30 kilométerre északnyugatra fekszik, a Szuha- és a Csörgő-patak találkozásánál. A környező települések közül Kurityán 2, Jákfalva 3, Felsőkelecsény pedig 4 kilométerre található; a legközelebbi város a 8 kilométerre fekvő Rudabánya.

Csak közúton érhető el, Sajókaza vagy Felsőkelecsény érintésével a 2603-as, Kurityán vagy Jákfalva felől pedig a 2605-ös úton.

Felsőnyárád Árpád-kori település. Nevét 1299-ben említették először Nyaragh néven. A név személynévből ered.

A 14. században a csorbakői uradalomhoz tartozott; birtokosai pálos kolostort építtettek itt. A 16. században a község reformátussá vált, majd török hódoltság alá került, és elnéptelenedett. 1687 után újra benépesült. A járások megszervezése után a falu 1873-tól Borsod vármegye szendrői járásához tartozott, majd 1909-től az Edelényihez, utána a putnokihoz (1950–1961), utána újra az edelényihez. Lakói többnyire mezőgazdaságból éltek vagy kisiparosok voltak.

• 1990–1994: Visnyai Gyula (független)^[3]
• 1994–1998: Visnyai Gyula (független)^[4]
• 1998–2002: Visnyai Gyula (független)^[5]
• 2002–2006: Visnyai Gyula (független)^[6]
• 2006–2010: Kirila Ferenc (független)^[7]
• 2010–2014: Kirila Ferenc (független)^[8]
• 2014–2019: Kukoróné Bihari Aranka^[9]
• 2019–2024: Bihari Aranka (független)^[10]
• 2024– : Bihari Aranka (független)^[1]

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 100%-a magyar volt.^[11]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,9%-a magyarnak, 3,3% cigánynak mondta magát (15,1% nem válaszolt; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 26,9%, református 34%, görögkatolikus 3,9%, evangélikus 0,8%, felekezeten kívüli 5,1% (28,8% nem válaszolt).^[12]

2022-ben a lakosság 93,5%-a vallotta magát magyarnak, 4,2% cigánynak, 0,4% ruszinnak, 0,3% németnek, 0,1-0,1% görögnek, bolgárnak, románnak és lengyelnek, 1,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 16,7% volt római katolikus, 30,7% református, 4,1% görög katolikus, 0,9% egyéb keresztény, 0,3% evangélikus, 10,2% felekezeten kívüli (36,4% nem válaszolt).^[13]

• Római katolikus templom. Urunk mennybemenetele tiszteletére felszentelt templom.
• Református templom

• Itt született Kun Bertalan, a Tiszáninneni Református Egyházkerület püspöke. Itt született Csik Lajos genetikus, egyetemi tanár, az MTA levelező tagja.

• Felsőnyárád honlapja