"A pillanat részegsége a legmagasabb." (Hamvas Béla): 42

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: 42. Összes bejegyzés megjelenítése

2015. október 23., péntek

A mesés Zemplénben

A nyarat lélekben az augusztus 20-i hosszú hétvégén a Zemplénben búcsúztattam el magamban.

Úgy beszéltük meg a többiekkel, hogy a szálláson találkozunk össze. Mi korán indultunk, mert egyrészt messzebbről mentünk, másrészt megálltunk Boldogkőváralján, hogy megnézzük a várat, aztán pedig Vizsolyon, ahol pont elkaptam a kis templomi idegenvezetést.

Kilátás a várból a falura, a váraljára

A vár jól karbantartott, a palotaszárnyban numizmatikai (pénzérmék) és címer- illetve zászló-, valamint ólomkatona kiállítás is van többek között. Első említése az 1200-as évekből való, története bonyolult és nehezen követhető. Persze, ahogy itt a környéken majd mindegyik vár, volt a Rákócziaké is (sajnos nem írtam még meg, ha egyáltalán valaha megfogom, ki tudja, de voltam egy négyes metró bejáráson, ahol a Rákóczi téri megállóban azt a kérdést tette fel a séta vezetője, hogy, na, vajon mik ezek a helységnevek a megállóhelyen? Hát, be nem ugrott volna soha, hogy Rákóczi birtokokról van szó, pedig igen.)

Belefutottunk egy kis örömzenélésbe is, nem néztünk utána tüzetesen, de talán 20-a alkalmából volt egy kis dzsembori a várban, épp ottjártunkkor.

Vizsolyon a reformátusoké már egy jó ideje a templom, amely román stílusban épült. A falain megmentett és feltárt freskók különböző korokból (a legrégebbi a 13. századból való), de van egy kis felirat a szószékkel szembeni falon, ami valami nagyon világi, oda nem illő szöveg, amire már nem emlékszem pontosan és sajnos nem lehetett bent fényképezni és a neten sem találom sehol. Szeretem, mikor van egy kis huncutság egy oda nem illő helyen és szép, hogy az utódok pedig nem festették le, merthogy nem illik isten házába és milyenmár, hanem a néni büszkén mondta, hogy nézzük csak meg. Eszembe jutott róla a székelyderzsi templom, ugyanis nagyon hasonló a belseje hozzá, a Szent László legenda jelenik meg a fénnyel bejárt falon itt ugyanúgy, mint ott. A templom, mint a legtöbb ezekből az időkből, keletre néző tájolású, csak a déli oldalán van ablak, melyen a bejövő fény megvilágítja a szemben lévő falon lévő festményeket. (Ennek jó példája a Veleméri templom, ahová szeretnék még egyszer eljutni, bár most elbizonytalanodtam, hogy voltunk-e ott, mikor osztálykiránduláson arra jártunk: Szombathely-Kőszeg-Vép - ezekre a helységekre biztosan emlékszem.)

Pálháza határában

Ezek után indultunk Pálháza felé, ahol szállásunk vagyon és ahová a többiek már megérkeztek, mire mi befutottunk. Aznap már csak a faluban jártunk egyet, hosszabb kirándulásra nem lett volna már idő. Vacsorát főztünk, ettünk és mentünk aludni.
Másnap nagy tanakodások után az lett, hogy felkisvasutaztunk Kőkapura, majd onnan gyalog jöttünk vissza Pálházára, ezzel gyakorlatilag el is ment a péntek. Az út egyetlen baja az, hogy majdnem végig a kövesúton vezet a turistaút is.

Kőkapu

Szombaton mi hazaindultunk, a többiek még maradtak és majd csak vasárnap tértek haza. 42. szülinapi ajándékaim is jöttek velem, egy szoknya kivételével, amit J készített nekem, de sajnos próba után az derült ki, hogy nem jön rám és cipzárassá kell tenni. A többi ajándék viszont azonnal birtokba vehető volt és gyönyörű, a levendula jegyében születtek. Egy részük ehető és iható volt, azokat már régen elpusztítottam, ill. a levendulaszörpből még mindig van egy kicsike. :)

A teásdoboz és a kis szütyő 42 darab s.k. készített gyógynövénykeveréket tartalmazó teafiltert rejtett, a filtereken egyenként pedig Fodor Ákos versek és más idézetek:

2015. május 10., vasárnap

Szülinap, névnap, miegymás

Kicsit hamarabb megültük E szüli- és névnapját, mert az ajándékba szánt növények már nagyon ficeregtek, hogy szeretnének kiültetődni a cserepeikből a kertbe. Kicsit izgultunk is, hogy lesz-e még hely nekik, de bejárva a sok-gyümölcsfás, szőlős, nyiladozó bazsarózsás leendő helyüket, megnyugodtunk, lesz. A kert új lakója Bella is (nekem Kajla, a füle miatt :)), a most még kölyökkutya:

Ezek a képek még április 20-a körül készültek, azóta a fák már növekedésük új szakaszába léptek, úgy tűnik, rengeteg termés lesz rajtuk, lehet menni cseresznyét, meggyet szedni-enni! Bella-Kajla is nagyot nőtt a fenti sztárfotó óta...

Mi két szeder és egy áfonyacsemetét vittünk, most imádkozunk, hogy szeressék új lakhelyüket, Bella se önkéntes-kertészkedje össze őket, és sokat teremjenek nyugalomban-boldogságban. Nem bírtuk ki, hogy horgolt ajándék ne legyen, ez és ez készült:

Lett névnapi ajándékom nekem is, a Megunhatatlan és az Egyszerűen csak szép, köszönöm, T:

Ott, ahol ezek készültek, lettek ők is, remélem, elkészülnek a tervezettek is még, gyermeknapra, a "gyerekgarnitúra":

Illetve, viszonzásul, mert kaptam egy ilyet a múltkor E-től csak úgy...:

...készítettem neki egy nyakbavalót:

2015. január 25., vasárnap

51-9? vs. 51+9? :)

Szütyő is készült ebből a bizonyos Nako Comfort Stretch fonalból, csak ez meglepi volt T-nek a szülinapjára és csak most került átadásra és lehetnek ezáltal nyilvánosak a róla készült fotók:

Kapott alkalmasnak gondolt köveket, kavicsokat is, megfestés, megszalvétázás céljából:

Kőtartó (vagy bármitartó) horgolmánnyal együtt:

És a tortája:

"Kreatív, környezetbarát megoldások" jeligére a kiadóba, avagy mit tegyünk, ha nincs otthon 4-es és 2-es tortagyertyánk, ámde más számaink igen? :) A mínusz jelet kéretik közéjük képzelni.

2015. január 1., csütörtök

Mindenféle ajándékokról 1.

... csak most, az ünnep után lehet beszélni, mert különben nem lett volna meglepi a megajándékozottaknak, illetve az enyéimről pedig praktikusan nem adhattam képet korábban. :)

Az ajándékok egyik része tulképpen nem is az enyém, de mégis kaptam belőle én is. J a szülinapjára, ami októberben volt, kapott három receptet és három gyógynövény leírást. A receptekből kihagytam a megfelelő gyógynövényt, neki kellett kitalálni, hogy melyik recepthez melyik növény passzol és - remélem - édes kötelességnek tekintette, hogy kérésünk szerint el is kellett készítenie őket.
Nos, ezt meg is tette a drága a karácsonyi ötyé-re, én pedig jól megörökítettem, hogy pipa:

Tárkonyos csirke (esetünkben pulyka, ha jól emlékszem), kakukkfüves krumpli, csicseriborsókrém

Ezenkívül mindannyian kaptunk tőle egy kis darab maga készítette sajtot és sajtkrémet is:

... illetve egy-egy üveg szintén home-made lekvárt (a mézessütik E és a fiúk keze nyomán lettek, a kis tálka pedig szintén J-től):

T-től mécsestartót, naptárat (és milyen jó, hogy már jártam itt és láttam Keukenhofot élőben) és egy-egy könyvet kaptunk, az enyém ez lett, célzásként pedig el lett ejtve, hogy ők szeretik ám a mindenféle édességet :):