Szentgál

Szentgál
Kisboldogasszony római katolikus templom
Szentgál címere Szentgál zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Dunántúl
Vármegye	Veszprém
Járás	Veszprémi
Jogállás	község
Polgármester	Weisz Elvira (független)[1]
Irányítószám	8444
Körzethívószám	88
Népesség
Teljes népesség	2631 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	28,79 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	95,02 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 06′ 50″, k. h. 17° 44′ 03″47.11385, 17.73413055555647.113850°N 17.734131°EKoordináták: é. sz. 47° 06′ 50″, k. h. 17° 44′ 03″47.11385, 17.73413055555647.113850°N 17.734131°E
Szentgál Pozíció Veszprém vármegye térképén
Szentgál weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szentgál témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Szentgál község Veszprém vármegyében, a Veszprémi járásban. 9502 hektáros kiterjedésével a megye legnagyobb közigazgatási területű községe és harmadik legnagyobb területű települése. A vármegyében található három nagyközség, Csabrendek, Pétfürdő és Révfülöp ugyanis együttesen is jóval kisebb területen helyezkednek el, de az itt található 15 város közül is csak a megyeszékhely Veszprém és Ajka kiterjedése nagyobb nála.^[3] Kiterjedésére jellemző, hogy legészakibb és legdélebbi pontjai között a légvonalban mért távolság nagyjából 19 kilométer, s a központját a legészakibb pontjától bő 13 kilométer választja el.

Szentgál a Dunántúlon, Veszprém vármegyében található, a Bakony erdei veszik körül. Az erdőt, amely a falut teljesen körülvette és szinte elzárta a külvilágtól, a hosszú évszázadok során nagyon megritkították.

A 8-as főúton haladva Veszprémtől nyugatra, Herendnél tűnik fel a szentgáli elágazás táblája. Innen indul délnyugati irányban a községbe vezető 73 115-ös út, amely 3 kilométer után ér be a központba. Odáig a neve Hunyadi utca, onnan tovább Kun utca néven halad az út, Úrkút keleti széléig. A településen a Fő út nevet az előbbi útból a központban északnyugat felé kiágazó 73 304-es út viseli, amely később a Kossuth Lajos utca nevet veszi fel és nagyjából Gombáspuszta, illetve Boncsodpuszta településrészig (Szentgál, Mészmű buszmegálló térségéig) minősül országos közútnak; onnan önkormányzati útként vezet tovább a 8-as főútig, amit a 71. kilométer előtt ér el.

A község vasúton is megközelíthető, a Székesfehérvár–Veszprém–Szombathely-vasútvonalon; az itteni vasútállomás a község központjától északnyugatra, Szentgál-Boncsodpuszta (Szentgál-Mészmű) településrésznél található.

A monda szerint a falu alsó részén, a mai katolikus templom mellett volt egy barlang és az első lakos, egy remete, abban lakott. Mivel Gál nevű volt és ez az ember szent életet élt, így alakult ki a falu neve.

Györffy György történész professzor kutatásai szerint a helynév eredete az előbbivel szemben az lehet, hogy egy Sankt Gallenből érkezett hittérítő pap járta ezt a környéket, Géza fejedelem meghívására, és az ő emlékét őrizheti a Szentgál név.

A honfoglaló magyarság letelepedésekor a magyarok fejedelmi törzse szállta meg a Bakony vidékét.

Az első ismert írásos emlék 1281-ből említi Szentgált. Az itteni lakosok ekkor, mint királyi kutyatenyésztők szerepeltek: a királyi vadászatokhoz látták el az udvart kutyákkal és a vadászatokon segítettek. Ezért az érdemükért 1328-ban nemességet kaptak; minden adó és nemesi taxa fizetése alól kivették őket, és jogosulttá váltak arra is, hogy peres ügyeikben a király ítélkezzék felettük. Kiváltságaikat a későbbi királyok sorra mind megerősítették.

• 1990–1994: Sófalviné Tamás Márta (független)^[4]
• 1994–1998: Gombásné Légrádi Irén (független)^[5]
• 1998–2002: Gombásné Légrádi Irén (független)^[6]
• 2002–2004: Gombásné Légrádi Irén (független)^[7]
• 2004–2006: Vecsey Ferenc (független)^[8]
• 2006–2010: Vecsey Ferenc (független)^[9]
• 2010–2014: Istvánfalvi Sándor Károly (független)^[10]
• 2014–2019: Istvánfalvi Sándor Károly (független)^[11]
• 2019–2024: Weisz Elvira (független)^[12]
• 2024– : Weisz Elvira (független)^[1]

A településen 2004. június 13-án időközi polgármester-választást tartottak,^[8] az előző polgármester halála miatt.^[13]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,8%-a magyarnak, 1,5% németnek, 3,9% cigánynak mondta magát (7,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 39,2%, református 29,6%, evangélikus 0,5%, felekezeten kívüli 11,5% (18% nem nyilatkozott).^[14]

2022-ben a lakosság 88,6%-a vallotta magát magyarnak, 2,1% cigánynak, 1% németnek, 0,2% ukránnak, 0,1-0,1% ruszinnak és görögnek, 1,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 25,8% volt római katolikus, 19,3% református, 0,3% görög katolikus, 0,2% evangélikus, 0,9% egyéb keresztény, 0,6% egyéb katolikus, 8,5% felekezeten kívüli (44,3% nem válaszolt).^[15]

• Szentgáli tiszafás^[17]
• Szentgáli-kőlik
• Tűzköves-hegyi-barlang

• Itt született Kerkapoly Károly (néhol Kerkápoly Károly, Szentgál, 1824. május 13. – Budapest, 1891. december 31.) jogi doktor, pénzügyminiszter, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
• Itt született Havas Adolf, 1881-ig Hamburger (1854 – 1917) orvos, bőrgyógyász, egyetemi tanár.
• Itt született 1915. november 24-én Lőrincze Lajos nyelvész. (†1993. október 11. Budapest)
• Itt született Pfeifer Ignác (1868. szeptember 30 – 1941. szeptember 7. Budapest) vegyészmérnök, műegyetemi tanár, 1920-tól az Egyesült Izzó kutatólaboratóriumának vezetője.
• Itt született Bánóczi József, születési nevén Weisz József (Szentgál, 1849. július 4. – Budapest, 1926. november 20.) zsidó származású magyar filozófiai és irodalomtörténeti író, pedagógus, kritikus.
• Itt született 1953. március 5-én Csapó Benő Prima Primissima díjas egyetemi tanár, neveléstudományi kutató

Kézdiszentlélek, Románia (Székelyföld)

• Szentgál az utazom.com honlapján
• Szentgál hivatalos honlapja

• Szentgáli Lőrincze Lajos Általános Iskola