Gétye

Gétye
Római katolikus templom
Gétye címere Gétye zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Nyugat-Dunántúl
Vármegye	Zala
Járás	Keszthelyi
Jogállás	község
Polgármester	Talabér Lászlóné (független)[1]
Irányítószám	8762
Körzethívószám	83
Népesség
Teljes népesség	90 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	15,92 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	6,66 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 46′ 00″, k. h. 17° 04′ 00″46.766667, 17.06666746.766667°N 17.066667°EKoordináták: é. sz. 46° 46′ 00″, k. h. 17° 04′ 00″46.766667, 17.06666746.766667°N 17.066667°E
Gétye Pozíció Zala vármegye térképén
Gétye weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Gétye témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Gétye község Zala vármegyében, a Keszthelyi járásban, a Zalai-dombság középtáján belül a Zalaapáti-hát területén.

Gétye a Zalai-dombság legkeletibb vonulatán fekszik. A Zala folyótól Bókaháza zárja el. Zsáktelepülésnek tekinthető, közúton ugyanis csak a 75-ös főútból Zalaapáti nyugati külterületén északnak kiágazó 73 211-es számú bekötőúton érhető el; Bókaháza és Zalacsány felé csak kis forgalmú, változó minőségű, de jobbára szilárd burkolat nélküli utak vezetnek. A településre pár Zalaapáti és Pacsa között közlekedő autóbuszjárat tér be.

Gétye első ismert említése igen korai, 1024-ből való: ebben az okiratban a falut a zalavári apátság adófizetőjeként említik, ez azonban valószínűleg hamis dokumentum. Az első hiteles forrás 1275-ből szól róla. Birtokosa a 13. században a Gétyei család volt. Később mellettük a Mindszenti és a Bánffy családok is megjelentek.

A törökök 1568-ban foglalták el, és 1597-re teljesen el is pusztították a települést. Az 1690-es években kezdett újratelepülni. Római katolikus temploma 1798-ban épült. A település azonban elzártsága miatt komolyabban nem fejlődött az elkövetkező időkben.

Az 1945-ös földosztás során is csak apró földterületek jutottak az igénylőknek, így a második világháborút követően komolyan sújtotta az elvándorlás, amely folyamat mára se csillapodott, emiatt törpefalu lett a település. Iskola a településen kívül található és önkormányzata se helyben működik.

• 1990–1994: Salamon János (független)^[3]
• 1994–1998: Salamon János (független)^[4]
• 1998–2002: Pőcze Ferenc (független)^[5]
• 2002–2006: Pőcze Ferenc (független)^[6]
• 2006–2010: Talabér Lászlóné (független)^[7]
• 2010–2014: Talabér Lászlóné (független)^[8]
• 2014–2019: Talabér Lászlóné (független)^[9]
• 2019–2024: Talabér Lászlóné (független)^[10]
• 2024– : Talabér Lászlóné (független)^[1]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 94,4%, német 5,62%. A lakosok 69,1%-a római katolikusnak, 11,34% felekezeten kívülinek vallotta magát (15,46% nem nyilatkozott).^[11]

2022-ben a lakosság 72%-a vallotta magát magyarnak, 7,5% németnek, 2,2% cigánynak, 1,1% bolgárnak, 7,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (20,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 51,6% volt római katolikus, 2,2% egyéb keresztény, 9,7% felekezeten kívüli (36,6% nem válaszolt).^[12]

Római katolikus Nagyboldogasszony-temploma 1798-ban épült a helyiek összefogásával.^[13]