Göntérháza
| Göntérháza (Genterovci) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovénia |
| Statisztikai régió | Pomurska |
| Község | Lendva |
| Rang | falu |
| Alapítás éve | 1381 |
| Polgármester | Anton Balažek |
| Irányítószám | 9223 |
| Rendszám területkód | MS |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 180 fő (2020. jan. 1.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 164 m |
| Terület | 3,31 km² |
| Időzóna | UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 37′ 12″, k. h. 16° 24′ 23″46.619878°N 16.406297°EKoordináták: é. sz. 46° 37′ 12″, k. h. 16° 24′ 23″46.619878°N 16.406297°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Göntérháza témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Göntérháza (szlovénül: Genterovci) szlovéniai magyarok lakta falu Szlovéniában a Muravidéken. Közigazgatásilag Lendva községhez tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Muraszombattól 20 km-re keletre, Lendvától 8 km-re északnyugatra, Rédicstől 4 km-re nyugatra, a Bukovnica-patak bal partján, közvetlenül a magyar határ mellett fekszik.
Története
[szerkesztés]A település első írásos említése 1381-ben "Pred. Guntherhaza" néven történt. 1524-ben "Villa Gentherhaza" néven szerepel.[2] Az alsólendvai uradalom részeként még 1323-ban az alsólendvai Bánffy családból való alsó-lendvai Bánffy Miklósnak adta birtokba Károly Róbert király. 1644-ig a család kihalásáig volt a Bánffyak birtoka. Ezután a Nádasdy család birtoka lett. 1690- ben Eszterházy nádor több más valaha Bánffy-birtokkal együtt megvásárolta. Ezután végig a család birtoka maradt.
Vályi András szerint "GÖNTÉRHÁZA. vagy Göntzháza. Magyar falu Posony Vármegyében, földes Ura Hert. Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Somorjához fél mértföldnyire. Határja meglehetős termékenységű, egy részét a’ szomszéd folyó víz szokta el önteni, réttye, legelője jó, el adásra megletős módgya, második Osztálybéli."[3]
Fényes Elek szerint "Göntérháza, magyar falu, Zala vmegyében, 191 kath. lak. F. u. h. Eszterházy. Ut. p. A. Lendva."[4]
1910-ben 417, túlnyomórészt magyar lakosa volt. Közigazgatásilag Zala vármegye Alsólendvai járásának része volt. 1919-ben a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták, amely tíz évvel később vette fel a Jugoszlávia nevet. 1941-ben a Muramentét a magyar hadsereg visszafoglalta és 1945-ig ismét Magyarország része volt, majd a második világháború befejezése után ismét jugoszláv kézbe került. 1991 óta a független Szlovén Köztársaság része. 2002-ben 206 lakosa volt. A Rédics felé vezető 8 kilométeres közúti kapcsolat visszaállítására 2014. október 14-én került sor.[5]
Nevezetességei
[szerkesztés]- Haranglába a 19. század utolsó negyedében épült.
- Kulturális emlék egy, a 20. század elején épített parasztház.
További információk
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Prebivalstvo - izbrani kazalniki, naselja, Slovenija, letno. Statistical Office of the Republic of Slovenia. (Hozzáférés: 2021. április 28.)
- ↑ Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Rédics és Genterovci határhoz vezető bekötő utak átadási ünnepsége[halott link]
