Nothing Special   »   [go: up one dir, main page]

Ugrás a tartalomhoz

Vidorlak

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vidorlak (Vidonci)
A Jézus Szíve-kápolna Vidorlakon, a faluban élő Farič nevezetű család tulajdona.
A Jézus Szíve-kápolna Vidorlakon, a faluban élő Farič nevezetű család tulajdona.
Közigazgatás
Ország Szlovénia
Statisztikai régióPomurska
KözségFelsőlendva
Rangfalu
Alapítás éve1365
PolgármesterDaniel Kalamar
Irányítószám9264
Rendszám területkódMS
Népesség
Teljes népesség301 fő (2020. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság368 m
Terület7,21 km²
IdőzónaUTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 49′ 01″, k. h. 16° 07′ 36″46.816944°N 16.126667°EKoordináták: é. sz. 46° 49′ 01″, k. h. 16° 07′ 36″46.816944°N 16.126667°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Vidorlak témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Vidorlak (szlovénül: Vidonci) falu a Muravidéken, Szlovéniában. Közigazgatásilag Felsőlendva községhez (Občina Grad) tartozik.

Fekvése

[szerkesztés]

Muraszombattól 20 km-re északnyugatra, Felsőlendvától 3 km-re északkeletre a Vend-dombvidék (Goričko) területén fekszik.

Története

[szerkesztés]

Első írásos említése 1365-ben "Wydoniafolua" alakban történt abban az oklevélben, melyben Felsőlendva várát a hozzátartozó 73 faluval I. Lajos magyar király elcseréli Széchy Miklóssal Éleskő és Miskolc uradalmáért, valamint a Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére létesült tapolcai apátság kegyuraságáért. Akkor Vidonyafalva néven a felsőlendvai uradalom része volt. Egy évvel később 1366-ban "Bidoniafalua" néven említik.[2] Csak 1626-ban bukkan fel először szlovén neve "Vidonez" alakban. Az 1627-es egyházlátogatási jegyzőkönyv szerint a felsőlendvai plébániához tartozott, mely akkor a protestánsok kezén volt. 1685-ben Széchy Katalinnal kötött házassága révén Nádasdy Ferenc birtoka lett és egészen a 19. század közepéig a család birtoka maradt.

Vályi András szerint " VIDONCZ. Tót falu Vas Várm. földes Ura Gr. Nádasdy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik F. Lendvának szomszédságában, mellynek filiája; földgye sovány, szőleje, és fája tűzre van."[3]

Fényes Elek szerint " Vidoncz, vindus f. Vas vgyében, a f. lendvai uradalomban, 364 kath. lak."[4]

Vas vármegye monográfiája szerint " Vidorlak, 139 házzal és 745 r. kath. vallású, vend lakossal. Postája Felső-Lendva, távírója Szt.-Gotthárd."[5]

Fontos dátum a település életében 1899, az iskola alapítása. Három falu, Vidorlak, Ottóháza és Vaskovácsi gyerekei jártak ide. 1937-ben az ide járó 244 gyerekből 145 vidorlaki volt. Az iskolát sajnos 1977-ben be kellett zárni.

1910-ben 859, túlnyomórészt szlovén lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Muraszombati járásához tartozott. Az első világháború után először a de facto Vendvidéki Köztársaság, majd a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták, ami 1929-től Jugoszlávia nevet vette fel. 1932-ben megalakult az önkéntes tűzoltóegylet. 1937-ben Vidorlak 170 házában 800 lakos élt. 1941-ben átmeneti időre ismét Magyarországhoz tartozott, 1945 után visszakerült jugoszláv fennhatóság alá. 1967-ben Vidorlak 149 házában 697 lakos élt. 1991 óta a független Szlovénia része. A lakosság száma folyamatosan csökken. 2002-ben 352 lakosa volt.

A Vuk-kápolna

Nevezetességei

[szerkesztés]

Jézus Szíve tiszteletére szentelt kápolnája (más néven Farič-kápolna) a Radófára menő út mellett áll. 1888-ban épült, védett műemlék.

Híres emberek

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
  • Ivan Zelko: Historična Topografija Slovenije I. Prekmurje do leta 1500. Murska Sobota, 1982.
  • Matija Slavič: Naše Prekmurje. Murska Sobota, 1999.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Prebivalstvo - izbrani kazalniki, naselja, Slovenija, letno. Statistical Office of the Republic of Slovenia. (Hozzáférés: 2021. április 28.)
  2. Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
  3. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  4. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  5. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.  elektronikus elérhetőség Vas vármegye