Andocs

Andocs
Az andocsi templom és kolostor
Andocs címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Vármegye	Somogy
Járás	Tabi
Jogállás	község
Polgármester	Werner Józsefné (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám	8675
Körzethívószám	84
Népesség
Teljes népesség	948 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	24,87 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	43,27 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 39′, k. h. 17° 55′46.65, 17.91666666666746.650000°N 17.916667°EKoordináták: é. sz. 46° 39′, k. h. 17° 55′46.65, 17.91666666666746.650000°N 17.916667°E
Andocs Pozíció Somogy vármegye térképén
Andocs weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Andocs témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Ez a szócikk Andocsról szól. Hasonló címmel lásd még: Kisandacs.

Andocs község Somogy vármegyében, a Tabi járásban. A Dunántúl egyik legfontosabb zarándokhelye, és része a Balatonboglári borvidéknek is.

Balatonföldvártól 25 km-re délre, a 6505-ös út mentén fekszik. Nagytoldipuszta és Németsűrűpuszta nevű településrészeit - melyek korábban önálló községek voltak - a faluból induló mellékúton lehet elérni.

Andocs menetrend szerinti autóbuszokkal és vonattal is elérhető. A Kaposvár–Siófok-vasútvonalon Andocs megállóhely Nagytoldipusztán, Andocs központjától három kilométerre nyugatra van, és a 6514-es útból kiágazó 65 311-es számú mellékúton érhető el.

Szomszédos települések: északon Karád és Somogymeggyes, keleten Nágocs, délen Somogyacsa és Bonnya, nyugaton pedig Kisbárapáti és Fiad.

A megyeszékhelyről, Kaposvárról Andocsra utazókat a szép Sziget horgásztó fogadja a falu határában.

A település minden pontjáról jól látszik az Andocs közepére épített magas, sárgára festett templomtorony és a hozzá tartozó kolostor. A Szent Ferenc téren áll a polgármesteri hivatal, az iskola, és itt ágazik el a Karádra vezető út, amely Balatonlelle felé biztosít összeköttetést.

A település szőlőtermő területei a Balatonboglári borvidék részét képezik.^[3]

Andocs Árpád-kori település, amely már a tatárjárás előtt is fennállt. 1208-1290 között a Győr nemzetség Óvári-Kéméndi ágának voltak itt birtokai.

Az 1332–1337-es pápai tizedjegyzék szerint akkor már plébánia működött a faluban.

1391-ben Andocsot Zsigmond király a lövöldi karthauziaknak adományozta.

Az 1536. évi adóösszeírásban három Andocs nevű helységet is találunk: Egyházas-Andocs a toldi pálosoké, Nemes-Andocs Uzdy Mihályé és Ispán Mihályé, Kápolnás-Andocs pedig a lövöldi perjelé volt.

Az 1598-1599. évi magyar királyi lajstrom szerint akkor a veszprémi püspök volt Andocs földesura.

A török időkben lakossága erősen megfogyatkozott, a jezsuita Mindenszentek-templomban sem tartottak istentiszteleteket, de az ott lévő Mária-szobor épségben maradt. Ez tette a települést híres búcsújáró hellyé, ahova pünkösd táján évente zarándokolnak katolikus hívek.

Az 1715. évi összeíráskor 6 háztartását írták össze. Ekkor Volkra János veszprémi püspök birtoka, aki még a 20. század elején is a legnagyobb birtokosa volt.

1716-ban gróf Volkra Ottó veszprémi püspök a Ferenc-rendieket telepítette le Andocson, számukra zárdát építtetett és őket egyúttal a plébánia vezetésével is megbízta. A szentélyhez kapcsolt templom 1742-ben készült el. A kegyszobor több mint 800 éves, és a 13. századbeli fekete madonnáknak hű másolata.

Andocs környékén valaha több olyan település is állt, amely már nem létezik, vagy pusztává lett:

A falu határában az egyik dűlőt Kisandocsi dűlőnek nevezik; valószínűleg itt volt Kápolnás-, később Kisandocs falu, amely 1660 után pusztult el.

Köpi-puszta helyén a középkorban Köp falu feküdt. 1229-ben Villa Cup alakban a székesfehérvári káptalan birtokaként szerepelt. 1251-1266-ban már a Tihanyi apátságé, melynek itteni birtokait 1337-ben Ugali Pál vette bérbe.1478-ban Zichy Györgynek is voltak itt birtokai. Az 1536. évi adólajstrom szerint a lövöldi (most Városlőd) perjel és Zichy Rafael voltak a földesurai. 1557-ben Magyar Bálinté volt, de az 1567. évi adólajstrom már csak mint pusztát említi. Az 1573-1574. évi török defterben Köb alakban találjuk 11 adóköteles házzal. 1726 és 1733 között a veszprémi püspök volt a birtokosa.

• 1990–1994: Horváth István (független)^[4]
• 1994–1996: Mészáros József (független)^[5]
• 1996–1998:
• 1998–2002: Törőcsik Ferencné (Somogyért Egyesület)^[6]
• 2002–2006: Törőcsik Ferencné (független)^[7]
• 2006–2010: Törőcsik Ferencné (független)^[8]
• 2010–2014: Törőcsik Ferencné (független)^[9]
• 2014–2018: Törőcsik Ferencné (független)^[10]
• 2019–2019: Werner József Lászlóné (független)^[11][12]
• 2019–2024: Werner Józsefné (Fidesz-KDNP)^[13]
• 2024– : Werner Józsefné (Fidesz-KDNP)^[1]

A településen 1996. augusztus 25-én időközi polgármester-választást tartottak,^[14] melynek oka és részletes eredményei még tisztázást igényelnek.

2019. március 10-én ismét időközi polgármester-választást kellett tartani a településen,^[11] az előző polgármester halála miatt.^[15]

A település népességének alakulása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 77,8%-a magyarnak, 1,4% németnek, 0,8% cigánynak, 0,2% románnak mondta magát (22% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 65,9%, református 2,3%, evangélikus 1,1%, görögkatolikus 0,1%, felekezet nélküli 3,7% (26,4% nem nyilatkozott).^[16]

2022-ben a lakosság 90%-a vallotta magát magyarnak, 4,7% cigánynak, 2,1% németnek, 0,2% ukránnak, 0,1% románnak, 0,1% horvátnak, 0,1% bolgárnak, 1,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 55,5% volt római katolikus, 1,6% református, 1% evangélikus, 0,1% izraelita, 0,7% egyéb keresztény, 2,3% egyéb katolikus, 6,5% felekezeten kívüli (32,3% nem válaszolt).^[17]

Bővebben: Nagyboldogasszony-bazilika (Andocs)

Andocs fő nevezetessége barokk kegytemploma a 14. századból való szentéllyel. Az egykori középkori település plébániatemplomát az 1332–37-es pápai tizedjegyzék említi először. A templom 16. századi átépítése során kapta a terület egyik legszebb hálóboltozatos szentélyét, amely a kolostortemplom legfontosabb eleme.

A törökök kiűzését követően a jezsuita rendhez tartozó Horváth János plébános talált rá a romos plébániatemplomra és az épségben maradt Szűz Mária-szoborra. Andocs és temploma a 17. századtól búcsújáróhely.

A jezsuita rendet követő ferences rend 1721-ben kolostort épített a plébániatemplom mellett, amely két év múlva tűzvész áldozata lett. A ferences rendiek által megőrzött és a tűzvészt is túlélt három szobor ma is látható a templom főoltárán. 1725-ben kezdték el építeni az új kolostort, amelyben megőrizték a középkori szentélyt. Az új kolostort és templomot 1747-ben szentelték fel. A zarándokhely legfontosabb elemét, a Szűz Mária-szobrot Széchenyi Katalin grófnő díszes ruhába öltöztette. Innen számítható az a szokás, hogy a szobor hálaadásként újabb és újabb öltözékekkel gazdagodik. Ma már több mint 258 öltözéke van, amely a Mária Múzeum kiállítási anyagaként megtekinthető. A világ minden tájáról származó ruhák közül a legrégebbi 172 éves.^[18] A Szűzanyáról a híres papköltő, Sík Sándor is verset írt Az Andocsi Máriához címmel. A vers első négy sora: Koldusboton, törött mankón / Jövünk Búcsút járni, / Szűzmáriás magyaroknak / Kopott unokái.

A legenda szerint az andocsi templomhoz számos csoda kötődik. Erről tanúskodnak a Mária Múzeumban látható ruhák ajánló címkéi. A kolostor parkjában Szent tó és Szent kút is van. Szabó Imre esperes elmondása szerint 1944-ben egy négyéves kislányt hoztak ide, aki agyhártyagyulladásban szenvedett, s már járni sem tudott. Mivel az orvosai semmi jót nem ígértek, nővérei megfürösztötték a kolostor szent tavában. Amikor a kislányt otthon leemelték a szekérről, saját lábán elindult az anyja felé. Gyógyulásáról a korabeli lapok is írtak, s csodának nyilvánították a jelenséget. A kislány felnőttkorában atletizált és vegyésztechnikusként dolgozott; egész életében mélyen keresztény vallású maradt. 

Hasonló csodatévő hatást tulajdonítanak a Mária-szobornak is. A legenda szerint a szentélyt, a Mária-szoborral együtt Kalocsáról hozták el az angyalok. A kegyszobor egy 160 cm magas szépen faragott, festett gót szobor. Általában kéthetente, a liturgia szerint átöltöztetik.

Többek között e csodás történeteknek köszönhetően vált búcsújáró hellyé Andocs. A nagy látogatottság miatt növelni kellett a kegytemplom búcsúinak számát, ezért van pünkösdi, nagyboldogasszonyi főbúcsú, Őrangyalok búcsúja, Kisasszony és Mária nevenapi főbúcsú, Rózsafüzér és Magyarok Nagyasszonya napi búcsú is. Évente összesen 13 búcsúnap és hat fatimai engesztelés szerepel a naptárban. 

A plébánia egyik szárnyában rendezték be a Szűzanya ruháit bemutató Mária Múzeumot. Akik ide zarándokolnak, nem márványtáblával fejezik ki a ragaszkodásukat, köszönetüket, hanem egy-egy Mária ruhával. A legtöbb köntös Magyarországról, illetve a határon túli magyaroktól érkezett, de Írországból, Kanadából, Dél-Amerikából, és Kínából valók is vannak köztük. A legrégebbi ép ruha 1852-ben készült, s Talliánné Boronkay Cili adománya.  A ruhatárat 2004 nyarán rendezték át, s jelenleg a ruhák három teremben függenek vállfákon. Európában egyedülálló számú, 330-nál is több öltözék van kollekcióban. Néhány ünnepi alkalmat kivéve minden második pénteken öltözteti a szobrot két helyi asszony. Búcsúnapok előtt olykor 2-3 napig is csinosítják, díszítik a szentélyt és a templomot. A ruhát mindig az aktuális időszak liturgikus előírásai szerint választják ki. A Mária Múzeum mindig látogatható, csak a plébániára kell bekopogni, s az esperes kíséretében a templom és a gyűjtemény történetét is megismerhetik az érdeklődők.

A kolostorban van a piros túraútvonal egyik pecsételő helye is.

• 
• 
• 

• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 

A kolostor előtt áll egy 18. századi (bár felirata szerint „csak” 117 éves) Szentháromság-szobor, és van a faluban két régi, tornácos lakóház is. Mindhárom műemléki védelem alatt áll.^[19][20][21]

• 
• 
• 
• 
• 

• 
• 
• 
• 
• 
• 

• Dercsika (Felvidék)
• Flaurling (Ausztria)

• Borovszky Samu: Somogy vármegye

• Az andocsi templom a Facebookon
• Csóti Csaba: Andocs; szerk. Bősze Sándor; Száz Magyar Falu Könyvesháza Kht., Bp., 2001 (Száz magyar falu könyvesháza)
• Gaál Károly: Az andocsi Mária gyermekei. Adatok az andocsi búcsújáróhely néprajzához. Doktori értekezés, 1946; szöveggond. Veres Emese-Gyöngyvér, Barna Gábor; Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszék–Barca, Szeged–Dunavarsány, 2009 (Szegedi vallási néprajzi könyvtár)
• Knapp Éva: Andocs; Borda Antikvárium, Zebegény, 2020 (Régi magyarországi vallásos nyomtatványok)