Nothing Special   »   [go: up one dir, main page]
Ugrás a tartalomhoz

Hencse

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hencse
Hencse címere
Hencse címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeSomogy
JárásKaposvári
Jogállásközség
PolgármesterLászló Sándor József (független)[1]
Irányítószám7532
Körzethívószám82
Népesség
Teljes népesség283 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség45,01 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület7,11 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 12′ 03″, k. h. 17° 37′ 35″46.200800°N 17.626361°EKoordináták: é. sz. 46° 12′ 03″, k. h. 17° 37′ 35″46.200800°N 17.626361°E
Hencse (Somogy vármegye)
Hencse
Hencse
Pozíció Somogy vármegye térképén
Hencse weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Hencse témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Hencse község Somogy vármegyében, a Kaposvári járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Kaposvártól délnyugatra, Kadarkút, Hedrehely és Lad közt fekvő település. Központján a Szigetvár-Kadarkút közti 6607-es út halad keresztül, amelyből itt ágazik ki nyugat felé a 4,2 kilométer hosszú 66 164-es út Kőkútra, kelet felé pedig 6,2 kilométer hosszú 66 151-es út Hedrehely központjába, és onnan tovább a zsákfalunak tekinthető Visnye községbe.

Története

[szerkesztés]

Hencse nevét a 15. századtól kezdve említik az oklevelekben. 1443-1449 között Hedrehely mezővároshoz tartozott és annak sorsában osztozott, 1443 és 1449-ben vámhely is volt. Az 1554 évi török kincstári adójegyzék szerint ekkor 4 házból állt, majd 1565-1566-ban 5 házat írtak itt össze. 1660-ban a pannonhalmi dézsmaváltságjegyzék szerint a szigligeti vár tartozékai közé számították. 1692-ben Zengel Miklós birtoka volt. 1715-ben 6 háztartást írtak benne össze és ekkor már a királyi kincstár birtoka volt. 1726-ban gróf Erdődy Sándor, 1733-ban Czindery Ferenc, 1767-ben a Nedeczky család és Mérey Lajos birtoka volt. 1848 előtt Márffy Dénes, Spissich Lajos és Somogyi Lajos, az 1900-as évek elején pedig Márffy Béla és neje Lyka Katalin volt a nagyobb birtokosa. A községbeli úrilakot Márffy Dénes a 19. század első felében építtette.

A 20. század elején Somogy vármegye Kaposvári járásához tartozott.

1910-ben 1037 lakosából 1024 magyar, 6 német volt. Ebből 672 római katolikus, 321 református, 17 evangélikus volt.

A községhez tartozó Alsótapazd-major, Felsőtapazd-puszta, Kőkúttapazd-major helyén feküdt a középkorban Tapaz falu is:

Tapaz

[szerkesztés]

Tapaz faluról az 1421-1446 közötti évekből már vannak okleveles adataink. Előfordult az 1536 évi adólajstromban is. 1733-ban a gróf Rindsmaul családé, 1856-ban a Márffyak birtoka volt.

Gyöngyös

[szerkesztés]

Alsótapazdtól délre esik Gyöngyös-puszta, amely az 1565-1566 és 1571 évi török kincstári adójegyzékekben is szerepelt, 1571-ben 17 házból állt.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Balatincz János (független)[3]
  • 1994–1998: Palka Sándor (független)[4]
  • 1998–2002: Palka Sándor (független)[5]
  • 2002–2006: Balatincz János (független)[6]
  • 2006–2010: Gelencsér János (független)[7]
  • 2010–2014: Gelencsér János (független)[8]
  • 2014–2019: Gelencsér János (független)[9]
  • 2019–2024: Gelencsér János (független)[10]
  • 2024– : László Sándor József (független)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
337
324
337
279
278
298
283
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 98,8%-a magyarnak, 8% cigánynak, 1,2% németnek mondta magát (1,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 60,4%, református 11,5%, felekezet nélküli 13,3% (12,1% nem nyilatkozott).[11]

2022-ben a lakosság 89,9%-a vallotta magát magyarnak, 11,9% cigánynak, 1,1% németnek, 0,4% románnak, 0,4% lengyelnek, 0,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 47,5% volt római katolikus, 10,4% református, 0,7% egyéb keresztény, 1,1% egyéb katolikus, 13,7% felekezeten kívüli (26,6% nem válaszolt).[12]

Nevezetességei

[szerkesztés]

Sportélete

[szerkesztés]

2014 -ig működött a European Lakes Golf & Country Club, azóta ismét a Hencse National Golf & Country Club biztosítja a sportolás lehetőségét.

Képgaléria

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Hencse települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 5.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Hencse települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Hencse települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 19.)
  5. ↑ Hencse települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 5.)
  6. ↑ Hencse települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 5.)
  7. ↑ Hencse települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 5.)
  8. ↑ Hencse települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. május 5.)
  9. ↑ Hencse települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 28.)
  10. ↑ Hencse települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. augusztus 3.)
  11. ↑ Hencse Helységnévtár
  12. ↑ Hencse Helységnévtár

További információk

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Hencse&oldid=27425610”