Torvaj

Torvaj
Utcakép az evangélikus templommal
Torvaj címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Vármegye	Somogy
Járás	Tabi
Jogállás	község
Polgármester	Léner Péter (független)[1]
Irányítószám	8660
Körzethívószám	84
Népesség
Teljes népesség	201 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	21,37 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	11,42 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 46′ 12″, k. h. 18° 02′ 41″46.770088888889, 18.044646.770089°N 18.044600°EKoordináták: é. sz. 46° 46′ 12″, k. h. 18° 02′ 41″46.770088888889, 18.044646.770089°N 18.044600°E
Torvaj Pozíció Somogy vármegye térképén
Torvaj weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Torvaj témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Torvaj község Somogy vármegyében, a Tabi járásban. Kicsiny falu a megye szélén, a Balatontól nem messze.

Torvaj Tabtól pár kilométerre északra található. Közigazgatási területét súrolja ugyan a Tab-Zamárdi közti 6501-es út, de a lakott területei vonatkozásában így is zsákfalunak tekinthető, mivel a központja csak az említett útból Lulla Ecseny településrészében leágazó 65 138-as úton érhető el.

Torvaj Árpád-kori település. Nevét már 1265-ben említették az oklevelek Torwoy néven. Későbbi névváltozatai: 1373-ban Toruee, 1419-ben Torwe alakban fordult elő.

1334-ben Ugron özvegyének és fiának, Miklósnak birtoka volt. 1332-1337 között neve szerepelt a pápai tizedjegyzékben is, ekkor már plébániáját is említették. 1336-ban a fehérvári káptalan által Károly Róbert parancsára a Bár-Kalán nemzetségből való Szeri Pósát megpróbálták beiktatni a Somogy megyei Torweyen (Torvaj) levő öröklött birtokaiba, azonban Ugron (Ugrin) fia Miklós országbíró és testvére Radizlaus tiltakoztak a beiktatás ellen. 1460-ban Ugron Imre, 1536-ban pedig Ugron Bernát és Ispán Mihály voltak a földesurai.

1563-ban a török kincstári adólajstromban csak 3 házzal volt felvéve, 1573-1574-ben pedig 9 házát vették fel. 1583-ban Ugron Jánosnak volt itt egy portája.

Az 1671-1687 között már csak puszta volt és a tihanyi apátsághoz tartozott. 1726-1733 között a Lengyel és a Mérey családoké. 1767-ben özvegy báró Révay Elekné Felsőbükki Nagy Magdolna, 1773-1776 között báró Révay Miklós, báró Calisius Frigyes és Boronkay József voltak a földesurai, a 19. század első felében pedig a Gotthárd családé volt.

A 20. század elején Somogy vármegye Tabi járásához tartozott.

1910-ben 1196 lakosából 1052 magyar, 137 német volt. Ebből 686 római katolikus, 75 református, 430 evangélikus volt.

A községhez tartoztak Lullahegy, Csillag-major (azelőtt Dolenka-puszta), Kishegy és Lulla-puszta is, melyek közül Lulla-puszta a középkorban falu volt. Lulla-puszta mellett feküdt Gyönköd is, mely már az 1536. évi pápai tizedjegyzékben is előfordult. Az 1536. és az 1557. évi adólajstromokban Lulla faluval együtt írták össze.

1996. június 21-én tornádó söpört végig a falun, hatalmas károkat okozva.^[3]

• 1990–……: Ifj. Ványi Sándor (független)^[4]
• ……–1994: …^[5]
• 1994–1994: Ifj. Forró György (független)^[6]
• 1994–1998: Forró György (független)^[7]
• 1998–2002: Forró György (független)^[8]
• 2002–2006: Csuthy László (független)^[9]
• 2006–2010: Csuthy László (független)^[10]
• 2010–2014: Léner Péter (Fidesz-KDNP)^[11]
• 2014–2019: Léner Péter (Fidesz-KDNP)^[12]
• 2019–2024: Léner Péter (független)^[13]
• 2024– : Léner Péter (független)^[1]

A településen 1994. március 26-án időközi polgármester-választás (és képviselő-testületi választás) zajlott,^[14] az előző polgármester és több képviselő lemondása miatt.

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 97,2%-a magyarnak, 2% cigánynak, 2% németnek mondta magát (1,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 58,3%, református 5,3%, evangélikus 13,8%, felekezeten kívüli 10,5% (12,1% nem nyilatkozott).^[15]

2022-ben a lakosság 82,8%-a vallotta magát magyarnak, 5,7% németnek, 1,4% cigánynak, 0,5% lengyelnek, 2,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (13,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 25,4% volt római katolikus, 6,2% evangélikus, 5,3% református, 1% egyéb katolikus, 16,7% felekezeten kívüli (45,5% nem válaszolt).^[16]

• A római katolikus templom 1755-ben épült egy korábbi középkori templom helyén. A bejárata fölött elhelyezkedő kronogramma kiemelt betűi az 1756-os évszámot adják ki.^[17]
• Az evangélikus templom 1859-ben készült el.

• 
  Az evangélikus templom
• 
  A katolikus templom kronogrammája
• 
  Világháborús hősi emlékművek
• 
  Játszótér

• Borovszky Samu: Somogy vármegye
• Magyar Mezőgazdasági Múzeum Levéltára (AI. 5538.] DF: 274562)