Abel-díj
Abel-díj (Abel Prisen) | |
Díjazott | a matematika területén kiemelkedő teljesítményt nyújtó személyek |
Szervezet neve | Norvég Tudományos Akadémia |
Székhely | Oslo |
Névadó | Niels Henrik Abel |
Alapítás éve | 2001 |
Ország | Norvégia |
Díjátadás | |
Első díjátadás | 2003 |
Legutóbbi díjátadás | 2021 |
Hivatalos weboldal | |
hivatalos oldal | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Abel-díj témájú médiaállományokat. |
Az Abel-díj (hivatalos nevén Niels Henrik Abel Matematikai Díj, norvégul: Abelprisen) a Norvég Tudományos Akadémia által 2003 óta évente odaítélt kitüntetés a matematika területén elért tudományos eredmények elismerésére.[1] A díjat a norvég királyi család képviselője adja át ünnepélyes keretek között az Oslói Egyetem Aulájában, ahol 1947 és 1989 között, majd 2020-tól a Nobel-békedíjat osztották ki. A két legrangosabb matematikai díj egyikének számít (a Fields-érem mellett); egyenértékűnek tekintik a Nobel-díjjal, amelynek kitüntetett tudományágai között nem szerepel a matematika.[2][3][4][5]
Nevét Niels Henrik Abel (1802–1829) norvég matematikusról kapta, így tisztelve meg emlékét. Az Abel-díj alapszabálya kimondja, hogy a díj „hozzájárul a matematika társadalmi helyzetének növeléséhez, s ösztönzi a gyermekeket és fiatalokat a matematika iránti érdeklődésre”.[1]
A díjazottakat a Norvég Tudományos Akadémia által felkért ötfős nemzetközi Abel Bizottság választja ki, amelynek 2004-től 2006-ig tagja volt a magyar Lovász László is.[6] A Nobel-díjak mintájára készült elismerés 7,5 millió norvég korona (körülbelül 271 millió forint) pénzjutalommal jár (2019-ben még 6 millió NOK volt).[7]
Története
[szerkesztés]Az Abel-díj története 1899-ig nyúlik vissza. Miután Sophus Lie norvég matematikus megtudta, hogy a tervezett Nobel-díj nem fogja jutalmazni a matematika terén elért eredményeket, javasolta, hogy Niels Henrik Abel 100. születésnapja alkalmából alapítsanak matematikai díjat.[8] II. Oszkár király hajlandó volt a díjat finanszírozni, Ludwig Sylow és Carl Störmer matematikusok pedig a Norvég Tudományos Akadémia elődjével, a Christiania Tudományos Társasággal szoros együttműködésben kidolgozták a javasolt díj alapszabályzatát. Lie halálával az ügy megtorpant, majd Norvégia és Svédország perszonáluniójának 1905-ben történt felbomlása jó időre levette napirendről az Abel-díj létrehozásának tervét.[8]
Az ötlet Abel közelgő 200. születésnapja előtt került ismét elő. Miután a tudományos akadémia és a kulturális tárca támogatta, az üzleti körök részéről pedig támogatási nyilatkozatok születtek, 2001-ben felállítottak egy munkacsoportot a javaslat kidolgozására, amelyet májusban mutattak be Norvégia miniszterelnökének. 2001 augusztusában a norvég kormány bejelentette, hogy a díjat 2002-től, Abel születésének kétszázadik évfordulójától osztják ki.[8] 2002-ben Atle Selberg tiszteletbeli Abel-díjat kapott, de az első tényleges Abel-díjat 2003-ban adták át.[9][10]
A díjazott kiválasztása és a finanszírozás
[szerkesztés]Abel-díjra bárki tehet javaslatot, az önjelölés azonban nem megengedett. Csak élő személy jelölhető. Amennyiben a díjazott – miután győztessé nyilvánították –, meghal, a díjat posztumusz adják át.[11]
A Norvég Tudományos Akadémia öt vezető matematikusból álló Abel Bizottság ajánlása alapján ítéli oda a díjat. A bizottságnak a norvég akadémia egyik tagja az elnöke, a másik négy tag 2-2 évre kap megbízást, lépcsőzetesen (tehát két tag cserélődik páros évben, kettő páratlan évben).[6] A bizottság tagjait a Norvég Tudományos Akadémia nevezi ki a Nemzetközi Matematikai Unió és az Európai Matematikai Társulat ajánlása alapján.[12]
A bizottság első ülésén ajánlást kér 40-50 vezető matematikustól (korábbi díjazottak, más kitüntetések birtokosai stb.). Az ajánlottak közül választja ki azt a kb. 10 személyt, akikről más szakértőktől véleményt, néha összehasonlítást kér. A bizottság fő ülésén ezt a listát szűkítik le egyre. A kiválasztás szempontjaiban a bizottság keze nincs megkötve.[6]
A díj alapításakor a norvég kormány 200 millió norvég koronás (kb. 20 millió euró) alapot hozott létre. Kezdetekben a díjat az Abel Alapítvány, 2013-tól viszont a nemzeti költségvetés finanszírozza. A pénzfelhasználást egy testület ellenőrzi, amely a Norvég Tudományos Akadémia által megválasztott tagokból áll. Amennyiben az Abel Bizottság egy adott évben nem talál méltó díjazottat, a díjat nem ítélik oda. A megmaradt pénzt visszautalják az Oktatási Minisztériumnak.[13]
A díjazottak
[szerkesztés]Év | Kép | Díjazott | Ország | Intézmény | Indokolás |
---|---|---|---|---|---|
2003 | Jean-Pierre Serre | Franciaország | Collège de France | „Kulcsszerepet játszott a matematika számos részének modern formájának kialakításában, ideértve a topológiát, az algebrai geometriát és a számelméletet.”[* 1] | |
2004 | Michael Francis Atiyah | Egyesült Királyság | Edinburgh-i Egyetem | „Az index-tétel felfedezéséért és bizonyításáért, a topológia, a geometria és az analízis összekapcsolásáért, valamint a matematika és az elméleti fizika közötti új hidak kiépítésében betöltött kiemelkedő szerepükért.”[* 2] | |
Isadore Singer | Amerikai Egyesült Államok | Massachusetts Institute of Technology | |||
2005 | Lax Péter | Magyarország Amerikai Egyesült Államok |
Courant Matematikatudományi Intézet | „A parciális differenciálegyenletek elméletének, alkalmazásának és számítógépes megoldásainak területén végzett úttörő munkásságáért.”[* 3] | |
2006 | Lennart Carleson | Svédország | KTH Királyi Technológiai Intézet | „Mély és alapvető hozzájárulásáért a harmonikus analízishez és a sima dinamikus rendszerek elméletéhez.”[* 4] | |
2007 | S. R. Srinivasa Varadhan | India Amerikai Egyesült Államok |
Courant Matematikatudományi Intézet | „A valószínűségelmélethez való alapvető hozzájárulásáért és különösen az egységes nagy eltérés-elmélet létrehozásáért.”[* 5] | |
2008 | Jacques Tits | Belgium Franciaország |
Collège de France | „Az algebra terén elért mélyreható eredményeikért és különösen a modern csoportelmélet kialakításáért.”[* 6] | |
John G. Thompson | Amerikai Egyesült Államok | Floridai Egyetem | |||
2009 | Mihail Gromov | Oroszország Franciaország |
Institut des hautes études scientifiques, Courant Matematikatudományi Intézet |
„A geometriához való forradalmi hozzájárulásáért.”[* 7] | |
2010 | John Tate | Amerikai Egyesült Államok | Texasi Egyetem | „A számelméletre gyakorolt óriási és tartós hatásáért.”[* 8] | |
2011 | John Milnor | Amerikai Egyesült Államok | Stony Brook Egyetem | „Úttörő jellegű felfedezéseiért a topológia, a geometria és az algebra területén.”[* 9] | |
2012 | Szemerédi Endre | Magyarország Amerikai Egyesült Államok |
Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet, Rutgers Egyetem |
„A diszkrét matematikához és az elméleti számítástechnikához való alapvető hozzájárulása, valamint azon mélyreható és hosszú távú hatás elismeréséül, amit ez a hozzájárulás gyakorol az additív számelméletre és az ergodelméletre.”[* 10] | |
2013 | Pierre Deligne | Belgium | Institut des hautes études scientifiques, Institute for Advanced Study |
„Az algebrai geometriához való alapvető hozzájárulásaiért, valamint azoknak a számelméletre, az ábrázolás-elméletre és a kapcsolódó területekre gyakorolt átalakító hatásáért.”[* 11] | |
2014 | Jakov G. Szinaj | Oroszország Amerikai Egyesült Államok |
Princetoni Egyetem | „A dinamikai rendszerekhez, az ergodikus elméletekhez és a matematikai fizikához nyújtott alapvető hozzájárulásáért.”[* 12] | |
2015 | John Forbes Nash | Amerikai Egyesült Államok | Princetoni Egyetem | „A nem-lineáris parciális differenciálegyenletek elméletéhez való átütő és termékeny hozzájárulásukért és az elmélet geometriai elemzésekben való felhasználásáért.”[* 13] | |
Louis Nirenberg | Kanada Amerikai Egyesült Államok |
Courant Matematikatudományi Intézet | |||
2016 | Andrew Wiles | Egyesült Királyság | Oxfordi Egyetem | „A Nagy Fermat-tétel lenyűgöző bizonyításáért a félig elliptikus görbékre vonatkozó moduláris sejtés révén, új korszakot nyitva a számelméletben.”[* 14] | |
2017 | Yves Meyer | Franciaország | École normale supérieure de Cachan | „A waveletek matematikai elméletének kidolgozásában játszott úttörő munkásságáért.”[* 15] | |
2018 | Robert Langlands | Kanada | Institute for Advanced Study (Princeton) | „Látnoki programjáért, amely összekapcsolja a reprezentációelméletet és a számelméletet.”[* 16][* 17] | |
2019 | Karen Uhlenbeck | Amerikai Egyesült Államok | Texasi Egyetem (Austin) | „Geometriai parciális differenciálegyenletek, a mértéktérelmélet és az integrálható rendszerek területén elért úttörő eredményeiért, valamint munkásságának az analízis, a geometria és a matematikai fizika területére gyakorolt jelentős hatása elismeréseként.” „Elméletei forradalmasították például a szappanhártyával létrehozható minimálfelületekre vonatkozó ismereteinket.”[* 18] | |
2020 | Hillél Fürstenberg | Izrael Amerikai Egyesült Államok |
Jeruzsálemi Héber Egyetem | „A valószínűségszámítás és a csoportelmélet dinamikái, a számelmélet és a kombinatorika módszereinek úttörő használatárért.”[* 19] | |
Grigorij Alekszandrovics Margulisz | Oroszország Amerikai Egyesült Államok |
Yale Egyetem | |||
2021 | Lovász László | Magyarország | Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet, Eötvös Loránd Tudományegyetem |
„Meghatározó jelentőségű munkásságukért az elméleti számítógép-tudomány és a diszkrét matematika terén, és szerepükért abban, hogy ezek a modern matematika központi területeivé válhattak.”[* 20][* 21] | |
Avi Wigderson | Izrael Amerikai Egyesült Államok |
Princetoni Egyetem | |||
2022 | Dennis Sullivan | Amerikai Egyesült Államok | Stony Brook Egyetem CUNY Graduate Center |
„A legtágabb értelemben vett topológiához, és különösen annak algebrai, geometriai és dinamikai vonatkozásaihoz nyújtott úttörő hozzájárulásáért”[* 22] | |
2023 | Luis Caffarelli | Argentína Amerikai Egyesült Államok |
Texasi Egyetem (Austin) | „A nemlineáris parciális differenciálegyenletek szabályossági elméletéhez való alapvető hozzájárulásáért, beleértve a szabad határérték problémákat és a Monge–Ampère egyenletet.”[* 23] |
A bizottság jelenlegi tagjai
[szerkesztés]- 2020 / 2021 [12]
- Hans Munthe-Kaas - Bergeni Egyetem - elnök
- Subhash Khot - New York Egyetem
- Alexander Lubotzky - Jeruzsálemi Héber Egyetem
- Sylvia Serfaty - New York Egyetem
- Claire Voisin - Collège de France
Jegyzetek
[szerkesztés]- Megjegyzések
- ↑ a b Trond Fevolden: Statutter for Niels Henrik Abels matematikkpris (Abelprisen) (norvég nyelven). abelprize.no. Norvég Tudományos Akadémia, 2013. december 10. [2019. március 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. március 25.)
- ↑ Alfred Nobel soha nem adott magyarázatot arra, hogy mi motiválta a matematika hiányát a díjazott tudományágak közül. Vannak, akik úgy vélik – minden bizonnyal tévesen –, hogy személyes indítékokról van szó. Lásd: Hajnal István: Miért nincs matematikai Nobel díj?. matekarcok.hu, 2018 [2021. január 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. március 25.)
- ↑ Claudia Dreifus: From Budapest to Los Alamos, a Life in Mathematics (angol nyelven). nytimes.com. The New York Times, 2005. március 29. [2021. március 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. március 25.)
- ↑ Lucas Laursen: Geometer wins maths 'Nobel' (angol nyelven). nature.com. Nature, 2009. március 26. [2021. január 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. március 25.)
- ↑ Keith Devlin: Abel Prize Awarded: The Mathematicians' Nobel (angol nyelven). maa.org. Mathematical Association of America, 2004. 4. [2012. augusztus 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. március 25.)
- ↑ a b c Lovász: Az Abel-díjról.
- ↑ 2020. évi adat.
- ↑ a b c Az Abel-díj története.
- ↑ Nils A. Baas: 2002—an Honorary Abel Prize to Atle Selberg. In The History of the Abel Prizeand the Honorary Abel Prize. (angolul) Oslo: The Norwegian Academy of Science and Letters. 9. o. arch Hozzáférés: 2021. március 26. (PDF, 182 KB)
- ↑ Atle Selberg (angol nyelven). mathshistory.st-andrews.ac.uk. MacTutor History of Mathematics Archive, 2015 [2021. március 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. március 25.)
- ↑ Nomination Guidelines and Nomination Form (angol nyelven). abelprize.no. Norvég Tudományos Akadémia, 2012. július 26. [2020. december 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. március 25.)
- ↑ a b The Abel Committee 2020/2021 (angol nyelven). abelprize.no. Norvég Tudományos Akadémia, 2021. [2019. június 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. március 19.)
- ↑ Prop. 1 S (2020–2021) for Budsjettäret 2021 (norvég nyelven). regjeringen.no. Det Kongelige Finansdepartement, 2020. [2020. október 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. március 26.)
- Hivatkozások
- ↑ Komjáth Péter: Az első Abel-díjas Jean-Pierre Serre. termeszetvilaga.hu. Természet Világa, 2003. július 1. [2021. március 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. március 18.)
- ↑ The Abel Prize Laureate 2004 (angol nyelven). abelprize.no. Norvég Tudományos Akadémia, 2004. március 25. [2021. január 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. március 19.)
- ↑ Hargittai István: Az utolsó hajó Lisszabonból: Beszélgetés Lax Péterrel. Magyar Tudomány, CLXVIII. évf. 11. sz. (2007. november) 1466. o. arch 0325 ISSN 0025 0325 Hozzáférés: 2021. március 19.
- ↑ Swedish mathematician receives the Abel Prize (angol nyelven). abelprize.no. Norvég Tudományos Akadémia, 2006. március 23. [2021. január 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. március 19.)
- ↑ The Abel Prize Laureate 2007 (angol nyelven). abelprize.no. Norvég Tudományos Akadémia, 2007. március 25. [2021. március 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. március 20.)
- ↑ The Prize Announcement (angol nyelven). abelprize.no. Norvég Tudományos Akadémia, 2008. március 27. [2020. szeptember 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. március 20.)
- ↑ The Abel Prize Laureate 2009: Press Release (angol nyelven). abelprize.no. Norvég Tudományos Akadémia, 2009. március 26. [2016. március 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. március 20.)
- ↑ The Abel Prize Laureate 2010: Press Release (angol nyelven). abelprize.no. Norvég Tudományos Akadémia, 2010. március 24. [2020. február 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. március 20.)
- ↑ MTI: John Milnor amerikai matematikus kapott Abel-díjat. index.hu, 2011. március 24. [2020. október 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. március 20.)
- ↑ Szemerédi Endre (PDF, 62,2 KB). abelprize.no. Norvég Tudományos Akadémia, 2012. március 21. [2013. május 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. március 19.)
- ↑ MTI: Belga tudósé a matematika Nobel-díja. index.hu, 2013. március 20. [2020. október 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. március 20.)
- ↑ MTI: Jakov Szinaj orosz-amerikai matematikus nyerte az Abel-díjat. vajma.info. Vajdaság Ma, 2014. március 26. [2020. augusztus 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. március 20.)
- ↑ MTI: John Forbes Nash amerikai és Louis Nirenberg kanadai matematikus kapja idén a matematikai Nobel-díjként is emlegetett norvég Abel-díjat.. hirado.hu. MTVA, 2015. március 25. [2016. március 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. március 20.)
- ↑ MTI: A Fermat-tétel bizonyításáért kapta meg a matematikai "Nobel-díjat". hvg.hu. HVG, 2016. március 15. [2017. július 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. március 18.)
- ↑ Schipp Ferenc: Waveletek – A 2017. évi Abel-díjjal kitüntetett Yves Meyer munkásságáról. ematlap.hu. Bolyai János Matematikai Társulat, 2020. március 19. [2021. március 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. március 17.)
- ↑ MTI: Robert Langlands kanadai matematikus nyerte idén az Abel-díjat. Origo.hu, 2018. március 20. [2018. március 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. március 18.)
- ↑ Robert P. Langlands receives the Abel Prize (angol nyelven). abelprize.no. Norvég Tudományos Akadémia, 2018. március 15. [2021. február 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. március 18.)
- ↑ T. R.: A matematikai Nobel első női győztese: Matematikus vagyok, nem női matematikus. hvg.hu. HVG, 2019. március 25. [2021. március 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. március 18.)
- ↑ MTI: Egy izraeli és egy amerikai matematikust csodál most a világ. hvg.hu. HVG, 2020. március 19. [2020. március 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. március 17.)
- ↑ Stöckert Gábor: Lovász László megkapta a matematika Nobel-díjának tartott Abel-díjat. telex.hu, 2021. március 17. [2021. március 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. március 17.)
- ↑ Hans Munthe-Kaas: Lovász and Wigderson to share the Abel Prize (angol nyelven). abelprize.no. Norvég Tudományos Akadémia, 2021. március 17. [2021. március 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. március 18.)
- ↑ Citation - Dennis Parnell Sullivan (angol nyelven). abelprize.no. Norvég Tudományos Akadémia, 2022. március 17. [2022. május 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. június 27.)
- ↑ Citation - Luis A. Caffarelli (angol nyelven). abelprize.no. Norvég Tudományos Akadémia, 2023. március 22. [2023. május 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. december 25.)
Források
[szerkesztés]- Az Abel-díj hivatalos honlapja. www.abelprisen.no (angolul) (2021)
- The History of the Abel Prize (angol nyelven). abelprize.no. Norvég Tudományos Akadémia, 2013. december 10. [2021. január 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. március 25.)
- Lovász László: A matematika új Abel-díjasa: Lax Péter: Az Abel-díjról. Természet Világa, CXXXVI. évf. 6. sz. (2005. június) 242. o. arch ISSN 0040-3717 Hozzáférés: 2021. március 25.