Nyárutó - őszirózsák

Augusztusban már a nyár
kissé őszben sántikál,
ábrándozik, nem nevet,
falevelet festeget.

Körte pottyan, totyakos,
már a sün is pocakos,
folton-folt a káposzta,
kofa viszi városba.

Dinnye feje szép kerek,
olyan okos, szétreped!
Nyuszi füle nagyra nőtt,
ha leül is, látni őt.

Szóló szőlő kilenc tő,
őrzi madárijesztő,
széna, szalma, félkalap,
aki látja, elszalad!

Augusztus – Új kenyér, Kisasszony, Nyárutó hava

A névadó: Augustus, alias Gaius Octavianus

A magyar nyelvhasználat sokféle megjelölést használ erre a hónapra.

Az Újkenyér hava természetesnek mondható,

mint ahogy a Nyárutó hava megjelölés is.

Kevéssé érthető a Kisasszony hava megnevezés,

hiszen augusztusra Nagyboldogasszony napja esik,

míg Kisboldogasszony napját szeptember 8-án ünnepli a katolikus világ.

A hónap neve érdekes átváltozásokon ment keresztül.

A régi római naptárban még Sextilisként szerepelt,

miután sokáig márciussal kezdődött az év,

következésképpen ez volt a hatodik – sextilis – hónap.

Később Augustus császár lett a névadó –

a szó szoros és átvitt értelmében is.

Krisztus előtt 7-ben ugyanis a a szökőnapok miatt

a Julius Caesar által bevezetett naptárreform újabb korrekcióra szorult,

s ennek keretében nevezte el magáról a mindaddig Sextilis nevű hónapot.

Érdemes megjegyezni, hogy maga a császár – Julius Ceasar fogadott fia,

eredetileg Octavianus – is felvett nevet használt!

Az augustus szó jelentése: a legszerencsésebb –

ami a császár pályájának szerencsés alakulására utal.

Saját nevét talán azért adta ennek a nyári hónapnak,

mert a legtöbb szerencsés esemény éppen ekkor történt vele.

És még egy adalék: csupán egyszer fordul elő a naptárban,

hogy két 31 napos hónap követi egymást –

de ha a Caesar nevét megörökítő július 31 napos volt,

hát a naptárkorrekció után augusztusnak is 31 naposnak kellett lennie!

A dinnye sorsa összefonódik Lőrinc napjával – de hogy az augusztusival vagy a szeptemberivel, arról megoszlanak a

vélemények

A hónaphoz két jeles egyházi ünnep tartozik:

15-én Nagyboldogasszony,

20-án Szent István napja –

utóbbi a magyarság számára természetesen jóval több,

mint egyházi ünnep.

És persze a népi kalendárium számon tartja az elmaradhatatlan

idő- és termésjósló napokat is.

Elseje, Péter napja határnapnak számít:

ha eddig nem esik, jöhet akár a Duna vize is, nem terem kukorica...

Lőrinc napja (10.) ha szép, sok a gyümölcs ép....

Ha 12-én, Klára napján szeles az idő, hamar beköszönt az ősz.

És még egy népi hiedelem-szokás: a Bertalan-napkor,

24-én köpült vajnak gyógyító ereje van.

Ilyenkor (10–13. között) jön el a népnyelvben hullócsillagnak nevezett látványos,

és még a kívánságokat is teljesítő égi jelenségek ideje,

az augusztusi csillaghullást a magyar néphagyomány

„Szent Lőrinc tüzes könnyeinek" nevezi.

Lőrinc napjához kötődik a dinnyével kapcsolatos hiedelem is,

amely több változatban is él.

Van, ahol csak a sárgadinnye „végét" jelzi e nap (Lőrinc belepisil a dinnyébe...),

máshol a görögre is érvényesnek tartják ezt.

Csakhogy nem nagy különbséggel két Lőrinc követi egymást a naptárban:

augusztus 10. után szeptember 5-én –

sokak szerint ez utóbbi zárja le a dinnyeszezont.

A dinnyetermesztők biztosan ebbe a táborba tartoznak –

a fogyasztók meg döntsék el saját tapasztalatuk szerint,

hogy mely párthoz csatlakoznak!

Szabados István

Kinyílt az őszirózsa

Sötét ég az öreg hárs felett,
felhők szárnyán üzen a tél.
Esőcsepp csillog a fák alatt,
homok szemet sodor a szél.

Bánatosan susog az erdő,
nincs kedve mesélni már.
Sokat látott a lomb alatt,
száz titkot hagyott rá a nyár.

Távolba egy nyáj legelészik,
szomorú a táj, kihalt a róna.
Öröm járja mégis a szívemet,
kinyílt a kertben az őszirózsa.

Reményik Sándor: Őszi rózsa

"Őszi rózsa, fehér őszi rózsa"...
Ma öt éve furcsa virág lettél.
Ábrándozó lelkek
Szelíd kiskertjéből
Vadul kitépettél.
Forradalmas utcára vitettél.
Őszi rózsa, fehér őszi rózsa:
Ország-halál szimbóluma lettél.

Őszi rózsa, fehér őszi rózsa:
Nőttél, magasodtál!
Égig érő roppant ravatalra
Friss havat hullattál,
Ábrándozó lelkek
Szelíd kiskertjében
Mért is nem maradtál?

Őszi rózsa, fehér őszi rózsa:
Reád sírva nézek.
Szirmod hulló havát reánk szórni
Tetszett egy nagy Kéznek...
Tragikus jelképe
Repedező földnek, rendülő világnak:
Mért is nem maradtál
Egyszerű, szomorú,
Szép őszi virágnak?

Szilágyi Domokos: Őszirózsák

Tegnap még szégyenlős növendéklányként
szemérmesen mosolyogtak az alig-hamvas
szilvák, barackok, riadt-kicsi almák,
hajladozó búzatáblák alig sejtették
szőkeségük élet-adó hatalmát,
a napok tüzes-arany csöndjébe
bele-belecsattant egy zápor,
a mezőn lesunyt füllel ázott a jószág,
és látod, kedves:
ma, a kert egyik zugában,
orgonabokrok szoknyája alatt
fölfedeztem néhány lapuló őszirózsát.
Remegtek, mikor tetten értem őket,
hogy szirmaikon cipelik már az őszt,
hisz jóformán még nyár se volt – hát mit akarnak,
de csak hallgattak makacsul,
és benne volt e hallgatásban,
hogy maholnap a faleveleken
dérré kegyetlenedik a harmat,
hogy a sarkon hancúrozó kölykök kezében
labda helyett ott-szomorkodik a szamárfüles irka,
az utcák megtelnek lebarnult emberekkel,
s a siető, álmos arcokat
piros-vidámra csipkedi a reggel;
a sétatéren fiók-festő-gigászok
lesik el a fáktól a pazar színkeverést,
s szerelmes kamaszok verses vallomásra ihletődnek;
lomhán csurognak a méz sugarak
s érett-gyümölcs-illata lesz az anyaföldnek,
és szemed parazsában
föllobban újra a szerelem, a gyöngédség, a jóság.
Szerettem volna neked adni a virágokat.
De aztán csak ez a vers maradt.
Mert mire hozzád érnek:
elhervadnak a remegő őszirózsák.

Halász István: Őszirózsa

Őszirózsa az ősz hírhozója.
Élénk szint visz a gyengülő Napba.
Fejét kénytelen-kelletlen ingatja,
mivel azt az őszi szél ringatja.

Egy percig sincsen a széltől nyugta!
Szépségét mégis töretlen nyújtja!
Szerényen húzódik meg a sarokban
több, már elnyílt virág szomszédságában.

Sárközi György:
Őszirózsa

Szép voltál kinn a kertben
sokszirmú őszirózsa,
földedben megfogózva,
kényesen ringatózva,
büszkén és letöretlen.

Fejed borzongva, fázva
s illattal lebeg, de
színed a szem szerette,
s elmélázott felette,
hogy már az ősz csatáz a

lombszaggató szelekkel,
de te, mint hősi nyáron,
föltartod mindenáron
fejed a gyenge száron,
amíg le nem tör egyszer

egy kéz...S mostan letörve
haldokolsz a pohárban,
fonnyadtan és ziláltan,
mind sápadtabbra váltan
és szárad is már görbe,

mint egy piciny púposnak
gerince és zörögnek,
fakultan pöndörödnek
leveleid s letörnek
egy érintésre, poshadt

és bűzös a pohár víz,
amelyben állsz, a romlás
kikezdett, néma bomlás
pusztít, halk összeomlás
borzong föl koponyádig.

Jaj rózsa, rózsa, rózsa,
ne hullj le még, ne múlj ki,
romjaidból virulj ki,
gyilkos ősz, tavaszulj ki,
halálnak hírhozója!

Ady Endre: Őszi, forró virág-halom

Forró virág-halmon,
Déli Nap-özönben
Hallgatom, hallgatom
A virág-tereferét.

Röhögő pirosak,
Epés violásak,
Csillogó fehérek
Viszik harsányan a szót.

Filozófus kékek,
Haragos zöld mályvák,
Gunyoros vörösek
El-elszólják magukat.

Csak egy virág hallgat,
Szinte-szinte ölnyi,
Sárga, őszi rózsa,
Büszkén lógatja fejét.

Virág-gyötrelemnek,
Virág-gondolatnak
Átkos hordozója,
Bánatos, szép, nagy fejű.

Falu Tamás

Őszirózsa

Fehéren és lilán búsong a kert mélyén,
Mint esküvő előtt elhagyott ara.
Szegény őszirózsa, tavaszt sohse látott,
Az őszirózsának ősz a nyara.

A télnek csontkeze ott setteng körötte,
Ökörnyál hurkolja, mint ezüst bilincs.
Holnap a tél, s a szél ront rá, hogy letörje,
Az őszirózsának még csak ősze sincs.

Kuliner Ágnes: Őszirózsák

ŐszirózsákVágyak pihennek, kopott mesékről
Nem dalol régen az esti szellő...
Feledett nóták bús emberekről,
A hajnal-álommal mi néha eljő.
- Feledett álmok, feledett órák,
Összetépett, hervadt, borús őszirózsák.

Kisértetjáró, őszi, hideg éjben
Fehér árnyékok suhannak lassan...
Egyedül maradok, egyedül, érzem,
Megtörik rajtuk démoni hatalmam.
- Feledett álmok, feledett órák,
Összetépett, hervadt, borús őszirózsák.

Titáni harcban kidőlt emberárnyék,
Izzó mámorok még fagyos hó alatt...
Sebzett szárnyaimmal is utánna szállnék,
(Az ifju erőből mi még megmaradt.)
- Feledett álmok, feledett órák,
Összetépett, hervadt, borús őszirózsák.

Vágyak pihennek, halk zene zendül
Kopott mesékről szivembe lassan...
Tavasz - szivemben az ősz régen bent ül,
Izzó vágyaimmal egyedül maradtam.
- Mint napsütött mezőn a letarolt rónák,
Összetépett, hervadt, borús őszirózsák...

Őszirózsa variációk

A legváltozatosabb méretű és színű egynyári virág a fészkesek családjába (Asteraceae) tartozó kínai őszirózsa (Callistephus chinensis). A callistephus gyönyörű koronát, a chinensis kínai eredetet jelent. Mint a neve is mutatja Ázsiából származik. Telt és szimpla, margarétaszerű változatai is kedveltek. A margarétaszerűek sárga közepűek, szirmai vörös vagy kékes árnyalatokban pompáznak. A kertben igazi, természetes varázsukkal díszítenek, míg vázában az egyszerű szépség megtestesítői. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a fuzáriumos betegségekre kevésbé érzékenyek.


Callistephus chinensis gala carmine rose	Callistephus chinensis serenad red

A törpe növekedésű őszirózsák bokrai remekül kitöltik az üres foltokat, jól takarják a kopárságot. Ha tartalék ágyásba ültetjük őket, egész nyáron használhatjuk a kopár foltok eltüntetésére, hiszen virágos állapotukban is jól viselik az átültetést.

A kínai őszirózsa vetési ideje április eleje, míg a kiültetésre májusban kerülhet sor. Üvegházban a vetési idő február vége. Ha május elején vetjük, kései virágaink lesznek. A csírázás megindulásáig üveglappal vagy barna papírral takarjuk le. Majd tegyük napra, öntözzük, de ne öntözzük túl.

Ha eljön az ideje, tápdús kerti talajba ültessük. Csak jól levegőzött, termékeny talajban virít. Kétszer ugyanarra a helyre ne ültessük. Ne ültessük körömvirág közelébe. Az optimális tőtávolság 25x30 cm. Az egyes fajták virágzási ideje eltérő. A legkorábbiak júliusban virágzanak, ám, mint a neve is mutatja, fő virágzási idejük az ősz. Napfénykedvelők. Az őszirózsa szereti a hűvös éjszakákat, és a meleg, de nem túl forró nappalokat. Szükség szerint tápozható, mint bármely más egynyári virág. Szárazságban meghálálja az öntözést. Szára hosszabbra nő, és a virágai is nagyobbak lesznek.