Csobog már a kis patak

Zöld a lomb a réten,

Méhe zsong, virág fakad

Szellő zúg mesét.

Illat száll, madár dalol,

Felhőtlen a táj,

Hív az erdő, hív a völgy,

Hív a napsugár.

Júliusunk tavasz – hangon üzent,

S betoppant hozzánk frissen, délcegen.

Friss öltözete: a Nap sugara,

S a virágok fűszeres illata.

„Szeretnünk kéne egymást.

Összejárni. Nevetni. Örülni.

 Köszönni. Szeretni. Átölelni.

Nevetni. Megpihenni. Simogatni.

 Mosolyogni csendben…

Hallgatni nagyokat..

Ehelyett teljesen mást teszünk.

Aggódunk, félünk, sértődünk, haragszunk,

Mennyi elpocsékolt perc és óra..

Mennyi elpocsékolt és kárba veszett nap és év..

 És egyszer elmegyünk...

 Haraggal, el nem intézett dolgokkal...”
(Fenyő Iván)

.

Kinyílt az ég, most minden kék,

a mező is gyönyörű szép.

Kismadár az ágra száll, ránevet a napsugár.

Szem tükrében, tavasz fényben

Meleg barna csillag éjben,

Élet szakad, rügy fakad.

Nyár Tündér nyitja szemét,

Hallgatja a tücsökzenét.”

" A léleknek is, akárcsak a
pataknak és a növényeknek
esőre van szükségük,noha másfélére:
reményre, hitre,
 az élet értelmére."
/ Paulo Coelho /

" Vendég vagy a világban és ez a
világ szép vendégfogadó.
Van napsugara,vize,pillangója,madara.
Van virágja rengeteg sok.
Tanulj meg örvendeni nekik,
s igyekezz többet törődni azzal,
ami még a világ szépségéből
  csodálatosképpen megmaradt."
/ Wass Albert /

" Az igazi csodák mily kevés zajt ütnek!
A lényeges dolgok milyen egyszerűek!
Ez az, amit nem tudok szavakkal kifejezni.
Sokszor a mosoly a lényeg.
A mosollyal fizetni lehet.
A mosollyal kárpótolni  lehet.
  A mosollyal életet lehet adni. "
/ Antoine de Saint-Exupéry /

Elég, ha lassan és kényelmesen haladsz

És néha megállasz, hogy egy fát, egy virágot,

Vagy egy madarat megnézz.

Mert szépen süt a nap és a szellőnek

Kellemes virágszaga van.

Elég, ha örvendesz annak, hogy élsz és,hogy

 szép a világ, amelyben élsz.”

Wass Albert