Szent István Tudományos Akadémia
| Szent István Tudományos Akadémia (SZIA) | |
| Korábbi neve(i) | Szent István Akadémia |
| Egyéb nevek | SZIT |
| Alapítva | 1915. |
| Típus | tudományos testület |
| Székhely | 1053 Budapest , Veres Pálné utca 24. |
| Nyelvek |  magyar |
| Működési régió | országos |
| Elhelyezkedése | |
 Szent István Tudományos Akadémia
Pozíció Budapest V. kerülete térképén
| |
 é. sz. 47° 29′ 26″, k. h. 19° 03′ 25″47.490461°N 19.057018°EKoordináták: é. sz. 47° 29′ 26″, k. h. 19° 03′ 25″47.490461°N 19.057018°E | |
| A Szent István Tudományos Akadémia weboldala | |
A Szent István Tudományos Akadémia (SZIA, 2004-ig Szent István Akadémia) a Szent István Társulat Tudományos és Irodalmi Osztályából 1915-ben alakult, 1916 januárjától működő katolikus tudós társaság, mely „a Magyar Tudományos Akadémiával egyenrangú, önálló tudományos akadémiaként szerveződött meg”.[1] Az akadémia virágkora a két világháború közötti időszakra tehető, amikor számos tudományos előadás hangzott el az osztály- és közgyűléseken. Az előadások jelentős része nyomtatásban is megjelent. Számos tudományos társulattal – köztük protestáns szervezetekkel is – tartotta a kapcsolatot. A Magyar Tudományos Akadémia tagjainak jelentős része egyben a Szent István Akadémiának is a tagja volt.
A második világháború utáni megváltozott környezetben a felolvasó előadások folytatódtak, de az 1951. január 25-én ajánlott tagok székfoglalójukat már nem tudták megtartani. A június 1-jei ülés az Állami Egyházügyi Hivatal (ÁEH) nyomására beszüntette működését. A SZIT igazgatóválasztmányi ülésein azonban 1953 szeptemberétől szórványosan, 1958-tól rendszeresen ismét elhangzottak előadások.
A rendszerváltást követően – több éves előkészítés után – hivatalosan 2003. március 10-én alakult újjá. 2004-ben felvette a Szent István Tudományos Akadémia nevet. Kánonjogilag tudományos testület, hivatalos nyilvános egyházi társulás (consociatio publica), amelynek fővédnöke Magyarország mindenkori prímása.
Szent István Akadémia
[szerkesztés]Ami igazán katolikus, azaz egyetemes akar lenni, annak nem szétválasztó, hanem egyesítő, egybekapcsoló energiát kell kifejtenie.
A Szent István Akadémia (1915–1951) a tudományok katolikus szellemű művelését tűzte ki célul.[2] Előzménye a Szent István Társulat – Ipolyi Arnold alelnök kezdeményezésére – 1885-ben életre hívott Tudományos és Irodalmi Osztálya, mely azzal a szándékkal jött létre, hogy a magyar katolikus tudósok hatékony szellemi műhelyévé váljon. Harminc év elteltével ez a testület olyan jelentős tudományos tevékenységet tudott maga mögött, hogy 1915-ben Csernoch János hercegprímás a hatékonyabb munka összefogására javasolta, hogy a Tudományos és Irodalmi Osztály önálló intézménnyé alakuljon, Szent István Akadémia néven. A tagság feltétele a megválasztás, prímási jóváhagyás és székfoglaló tartása volt. Az osztályokat elnök és titkár, 1920-tól másodelnök vezette. Vagyonkezelésüket a Szent István Társulattal közösen végezték.
Osztályai
[szerkesztés]- 1. Hittudományi és bölcseleti osztály (hittudomány, bölcselet és neveléstudomány)
- 2. Történelem, jog- és államtudományi osztály (történelem és segédtudományai, jog- és államtudományok, társadalomtudományok)
- 3. Nyelv- és széptudományi osztály (irodalomtörténet és nyelvészet, esztétika, művelődéstörténet és szépirodalom)
- 4. Mennyiségtan- és természettudományi osztály (mennyiségtan és természettudományok)
Elnökei
[szerkesztés]| Kezdete | Vége | Elnök |
|---|---|---|
| 1916. január 20. | 1921. április 13. | Giesswein Sándor |
| 1921. május 7. | 1933. február 7. | gróf Apponyi Albert |
| 1933. február 24. | 1945. március 29. | Serédi Jusztinián |
| 1945. március 29. | 1948. februárjáig | az elnöki tisztet a két másodelnök,
Pataky Arnold és Angyal Pál töltötte be |
| 1948 | 1951 | Egyed István |
Másodelnökei
[szerkesztés]| Kezdete | Vége | Másodelnök |
|---|---|---|
| 1921. május 7. | 1926 | Székely István |
| 1926. február 22. | 1929 | Concha Győző |
| 1929. február 22. | 1933 | Négyesy László |
| 1933. február 24. | 1934. december 21. | Hutÿra Ferenc |
| 1935. december 13. | 1940 | Viszota Gyula |
| 1941 | 1946 | Pataky Arnold |
| 1946 | 1949 | Angyal Pál. Utána nem töltötték be. |
Főtitkárai
[szerkesztés]| Kezdete | Vége | Főtitkár
(Egyben a SZIA Értesítője szerkesztői és a tagajánlások felelős kiadói.) |
|---|---|---|
| 1916. január 20. | 1938. augusztus 27. | Reiner János |
| 1938. október 21. | 1947 | Papp Károly |
| 1948. február | 1975 | Réthly Antal. Utána 1998-ig nem töltötték be. |
Szent István Akadémia tagjai betűrendben 1951-ig[3]
[szerkesztés]
|
|
|
Szent István Tudományos Akadémia
[szerkesztés]A felszínes tudás eltávolít Istentől, az alapos tudás visszavezet hozzá.
Az Akadémia újjászervezése 1989 után kezdődött. A negyvenéves kikényszerített “szünet” után Horvát Adolf Olivér OCist professzor, az 1951 óta “tetszhalál” állapotában lévő akadémia egyetlen élő tagja közbenjárásával az akadémia újrakezdhette munkáját, mivel kánonjogi feloszlatására nem került sor. A szervezést 1998-tól irányító Stirling János fölvette a kapcsolatot Adolf atyával. 1999 és 2001 között elkészült az új alapszabály, melynek végleges változata szerint az akadémia egyházmegyei tudományos társulás, szokásjogi alapon az esztergom-budapesti érsekség főhatósága alatt.
2002. október 25-én – Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnökének jelenlétében – megtartotta XXXVIII. rendes közgyűlését. Az akadémia elnökévé az ötventagú testület Bolberitz Pált, a főtitkári tisztre Stirling Jánost választotta meg.
Hivatalos megalapítása 2003. március 10-én történt. A Szent István Tudományos Akadémia nevet 2004-ben vette fel. Tagsága zárt létszámú, legfeljebb 100 fő lehet. A rendes tagok (80 fő) mellett 10-10 tiszteletbeli és külső, határon túli tagja lehet. A tagság feltétele:
- nemzetközileg jegyzett tudományos munkásság, valamint legalább kandidátusi fokozat.
- egyházjogilag rendezett házasság – elvált családi állapot, zavaros magánélet kizáró ok
- vegyenek részt aktívan a katolikus közéletben.
A tudományos munkásság alapján legalább két személynek kell ajánlania az illetőt. Ha minden rendben van, a közgyűlés dönt a jelölt felvételéről, a végső szót pedig a mindenkori érsek mint fővédő mondja ki. (2000-től Paskai László, 2003-tól Erdő Péter.)
Rendes tagjai
[szerkesztés]Tiszteleti tagok
[szerkesztés]- O’sváth György (2000-2017)
- Semjén Zsolt (2000-)
- Tar Pál (2000-)
Előadásai
[szerkesztés]2003
- Csapodi Csaba: Teleki Pál búcsúlevele
- Bolberitz Pál : A magyar filozófia kezdetei - Nicolaus Cusanus recepciója Laskói Csókás Monedolatus Péter "De homine" című művében
2004
- Dávid Katalin: A római Santa Maria Maggiore V. századi újszövetségi mozaikjainak ikonográfiája az Efezusi Zsinat tükrében
- Naszlady Attila: Egyetemesség a tudományban
- Sáringer Gyula: A rovarok nyugalmi állapotáról
- Bognár Sándor: Quo vadis növényvédelmi akarológia
- Császár Ákos: Ötven éve halt meg Szőkefalvi Nagy Gyula
2005
- Adamik Tamás: József Attila: Medáliák című ciklusának szerkezete
- Zlinszky János: Az alkotmány értéktartalma és a mai politika
2007
- Csordás Eörs: A valláskülönbség akadálya a katolikusok és muszlimok között
- Kerpel-Fronius Sándor: A nürnbergi orvosper ma is élő tanulságai
2008
- Kuminetz Géza: A lelkiismeret a tomista bölcselet tükrében
- Erdő Péter: Az egyházmegye kormányzása a püspöki szék akadályoztatása idején – Egy különleges eset: Meszlényi Zoltán káptalani helynökké választása
2011
- Bognár Sándor: A bábaképző intézet szülészetétől az egyetemi katedráig
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Megújult a Szent István Akadémia. [2013. február 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. február 20.)
- ↑ Jól jellemzi ezt a korabeli sajtó híradása is: „A pozitív keresztény világnézeti alap hívta életre a Szent István Akadémiát. S ha van a heterogén vizsgálódási területeken dolgozó tudósok egyesülése számára közös alap, úgy a keresztény világnézetben való egybeforrottság bizonyára az. Csak a stúdiumába mélyen elmerülő elme előtt bontakozik ki a maga megigéző nagyszerűségében Krisztus szelleme, az isteni bölcsesség grandiózus mérete. A Szent István Akadémia illusztris tudós tagjainak névsora konkrét cáfolata annak a félművelt emberek száján forgó babonás jelszónak, hogy a kereszténység és a tudomány ellentmondóan kizárják egymást. Nagy lármával és sok lelkiismeretlenséggel sikerült a szociális helyzetükkel elégedetlen, mindenáron érvényesülni akaró tudatlanokra ráoktrojálni a frázist, hogy az a kereszténység, amely a modern tudományos vizsgálódásnak az alapköveit rakta le egyetemeivel, a tudományos haladás ellensége. Rendíthetetlenül hisszük, hogy a keresztény életszemlélet közösségének fundamentumán épült új akadémiánk munkálkodása új bizonyítékokat fog szolgáltatni annak igazolására, hogy a keresztény világnézet, mint a szociális élet minden területén, a tudományos búvárlat elmélyedéseinek terén is a legtermékenyítőbb impulzusokat fogja szolgáltatni.” (Magyar Kultúra, 1916. ápr. 5.)
- ↑ Első dátum a tagság kezdete; második dátum a társaság de facto megszűnése, az 1951 minden esetben a társ. megszűnése.
- ↑ Császár Ernő: Nevezetes polgárok. Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata. (Hozzáférés: 2017. február 1.)
- ↑ Ádám Antal adatlapja az MTA honlapján. [2007. december 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. december 21.)
- ↑ PTE Orvoskari hírmondó
- ↑ Frenyó Zoltán akadémiai székfoglalója. fi.btk.mta.hu. [2019. december 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. december 28.)
- ↑ Magyar katolikus lexikon
- ↑ A Szent István Tudományos Akadémia rendes tagjai sorába választotta dr. Rózsafalvi Zsuzsát. (https://pim.hu - a letöltés ideje 2022. december 6.)
- ↑ https://fi.btk.mta.hu/hu/intezeti-kiadasu-konyvek/1350-turgonyi-zoltan-szekfoglalo-eloadasa-a-szent-istvan-tudomanyos-akademian-2
