Irk Albert

Irk Albert
1923-ban
Született	1884. augusztus 18.[1] Csernátfalu
Elhunyt	1952. október 21. (68 évesen)[1] Pécs
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	jogász
Tisztsége	egyetemi tanár
Iskolái	Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem (–1908)
Sablon • Wikidata • Segítség

Irk Albert (Csernátfalu, 1884. augusztus 18. – Pécs, 1952. október 21.^[2]) jogász, kriminológus, az állam- és jogtudomány kandidátusa (1952). A magyar büntetőjogra és nemzetközi jogra vonatkozó elméleti munkássága mellett a magyarországi kriminológia úttörő alakja volt. 1936-tól a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja volt. Irk Károly (1882–1924) vegyészmérnök öccse.

Brassóban érettségizett.^[2] Jogtudományi doktori oklevelét 1908-ban szerezte meg a Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetemen.^[2] 1910–1911-ben állami ösztöndíjjal a berlini Humboldt Egyetemen, Franz von Liszt kollégiumában képezte tovább magát kriminológiából. Hazatérését követően, 1912-től 1917-ig a vallás- és közoktatásügyi minisztérium tisztségviselője volt, egyúttal 1913-ban a kolozsvári egyetemre kinevezték mint a magyar büntetőjog magántanárát. 1917–1919-ben a nagyváradi jogakadémia rendes tanáraként működött,^[2] majd 1922-től 1948-as nyugdíjazásáig a pécsi Erzsébet Tudományegyetemen az anyagi büntetőjog és a bűnvádieljárás-jog nyilvános rendes tanáraként,^[2] valamint a magyar közjog és politika jogosított tanáraként oktatott.^[2] 1924–1925-ben és 1935–1936-ban a pécsi egyetem jog- és államtudományi karának dékáni tisztét töltötte be.

A magyar büntetőjog számos aspektusával foglalkozott, elsősorban jogbölcseleti szempontból tette módszertani kritika tárgyává a büntetőjog és a bűnvádi eljárások egyes, megfogalmazása szerint racionális és irracionális elemeit. Nemzetközi jogi tanulmányokat is végzett, különösen egy nemzetközi büntetőbíróság jogelméleti kérdései foglalkoztatták. A magyarországi kriminológiai kutatások, azon belül is a bioszociológiai – azaz a társadalmi jelenségeket biológiai tényezőkre visszavezető – irányzat első jelentős magyarországi képviselője. 1912-ben megjelent monográfiájában Magyarországon elsőként foglalta össze a kriminológiai iskolákat, s ezek tükrében áttekintette a hazai bűnözés szociológiáját. Az általa kidolgozott elméletben a bűnözés és a bűncselekmények két alaptípusát különböztette meg: az embertől független külső tényezők előidézte akut kriminalitást, valamint a biológiai (genetikai és/vagy pszichológiai) meghatározottságú krónikus kriminalitást. Korának bűnözési helyzetét áttekintve arra a következtetésre jutott, hogy az akut kriminalitás volumene nagyobb, azaz a bűnelkövetések jelentős részét társadalmi tényezők motiválják, s a szociális helyzet javulásával a bűnözés is visszaszorul.

Tudományos eredményei elismeréseként 1936-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választották. 1949-ben tanácskozó taggá minősítették vissza, de 1989-ben levelező tagságát – posztumusz – visszaállították.^[2] 1932-től a Szent István Akadémia rendes tagja volt.

• Kriminológia, Budapest, 1912
• A bűnsegély és társtettesség fogalmi elhatárolása, Kolozsvár, 1913
• A büntetőjog átalakulása, Kolozsvár, 1915
• Nemzetközi jog, Budapest, 1918
• A Nemzetek Szövetsége, Budapest, 1921 (Második kiadás: 1926)
• Az új nemzetközi jog, I–II. köt., Budapest, 1923–1925
• A büntetőjogi alapfogalmak módszertani kritikája, Pécs, 1926
• A nemzetközi jog tudománya, Pécs, 1927
• A magyar anyagi büntetőjog, Pécs, 1928
• Irk Albert összegyűjtött tanulmányai a büntetőjog és a nemzetközi jog köréből, Pécs, 1928
• Bevezetés az új nemzetközi jogba, Pécs, 1929
• Probleme der Völkerrechtswissenschaft, Budapest, 1930
• A magyar büntető perjog vezérfonala, Budapest, 1931
• Az individualizmus és kollektivizmus gondolatköre a büntetőjogban, Pécs, 1933
• A nemzetközi bűncselekmény és büntetőbíróság eszméje, Budapest, 1934
• A büntetőjog racionális és irracionális elemei, Budapest, 1938
• Schopenhauer jogfilozófiája, Budapest, 1939

• Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967. 779. o.  
• Magyar nagylexikon X. (Ir–Kip). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2000. 31. o. ISBN 963-9257-02-8  
• Új magyar életrajzi lexikon III. (H–K). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2002. 484. o. ISBN 963-547-414-8  

• Gödöny József: Irk Albert, a tudós tanár
• Irk Albert. Pécsi egyetemi almanach 1367–1999 (Hozzáférés: 2022. január 28.)