Saint Lucia

Saint Lucia
Saint Lucia Sent Lisi Sainte-Lucie
Saint Lucia zászlaja Saint Lucia címere
Nemzeti mottó: The Land, The People, The Light A föld, a nép, a fény Nemzeti himnusz: Sons and Daughters of Saint Lucia Saint Lucia fiai és lányai
Fővárosa	Castries
é. sz. 14° 01′, ny. h. 60° 59′14.016666666667, -60.98333333333314.016667°N 60.983333°WKoordináták: é. sz. 14° 01′, ny. h. 60° 59′14.016666666667, -60.98333333333314.016667°N 60.983333°W
Legnagyobb város	Castries
Államforma	Parlamentáris monarchia
Vezetők
Uralkodó	III. Károly Saint Lucia-i király
Kormányzó	Cyril Errol Charles
Miniszterelnök	Philip J. Pierre
Hivatalos nyelv	angol
Beszélt nyelvek	angol, kreol, francia
Függetlenség	az Egyesült Királyságtól
Kikiáltása	1979. február 22.
Tagság	Lista A Nemzetközösség, a Frankofónia, a CARICOM, az OECS, az ENSZ és az OAS
Népesség
Népszámlálás szerint	167 591 fő (2023)[1]
Rangsorban	194
Becsült	180 000[2] fő (2013. május)
Rangsorban	194
Népsűrűség	259 fő/km²
GDP	2006-os becslés
Összes	933 millió dollár (162) PPP: 1 081 millió dollár
Egy főre jutó	5 650 dollár (66) PPP: 7 141 dollár
HDI (2004)	0,790 (71) – közepes
Földrajzi adatok
Terület	620 km²
Rangsorban	193
Víz	1,6%
Időzóna	AST (UTC-4)
Egyéb adatok
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Pénznem	Kelet-karibi dollár (XCD)
Nemzetközi gépkocsijel	WL
Hívószám	1-758
Segélyhívó telefonszám	911 999
Internet TLD	.lc
Villamos hálózat	240 volt
Elektromos csatlakozó	BS 1363
Közlekedés iránya	bal
A Wikimédia Commons tartalmaz Saint Lucia témájú médiaállományokat.

Nem tévesztendő össze a következővel: Szent Lúcia.

Saint Lucia (francia Sainte-Lucie, kreol Sent Lisi) a Kis-Antillák Szél felőli-szigetcsoportjának ívében fekvő szigetállam. A Saint Vincent és a Grenadine-szigetektől észak-északkeletre, Barbadostól északnyugatra, Martinique-tól délre helyezkedik el.

Első európai gyarmatosítói, a franciák, 1660-ban kötöttek szerződést a helybeli karibi törzzsel. 1663 és 1667 között britek uralták a szigetet. A következő években, amikor háború dúlt az angolok és franciák között, a sziget 14-szer cserélt gazdát. 1814-ben végül a britek szerezték meg a sziget irányítását. Mivel olyan gyakran cserélt gazdát, a szigetet a „Nyugat-Indiák Helénájaként” is ismerik.

1958 és 1962 között a sziget a Nyugat-Indiai Szövetség tagja volt. 1979. február 22-én Saint Lucia kikiáltotta függetlenségét a Nemzetközösségen belül. Az ország a Frankofónia Nemzetközi Szervezetének is tagja.

A sziget siracusai Szent Lúciáról kapta nevét. Saint Lucia a világ egyetlen országa, amely egy nő nevét viseli.^[3] Nem világos azonban, hogy ki nevezte el a szigetet. A szigetlakók egy része szerint Kolumbusz Kristóf fedezte fel Saint Luciát 1498. december 13-án, Luca-napon, de történészek erre máig nem találtak bizonyítékot. Valószínűbb magyarázat az, hogy a szigetet franciák nevezték el a 16. században, amikor többször is kikötöttek a szigeten. Az ehhez kapcsolódó legenda az, hogy a sziget francia tengerészektől kapta a nevét, akik Luca-napon szenvedtek hajótörést a sziget közelében. Annyi bizonyos, hogy 1529-ben a sziget Diego Ribero portugál születésű spanyol térképész térképén már S. Luzia néven szerepel.^[4]

A Kis-Antillák Szél felőli szigetek csoportjába tartozó, vulkanikus eredetű szigeten elterülő ország. Északi része 200–300 m magas dombvidék termékeny medencékkel, középső és déli része hegyvidék. Legmagasabb pontja: Mount Gimie, 950 méter. A sziget jellegzetes tájképét adó Piton-hegyek a természeti világörökség részei.

A sziget túl kicsi nagyobb vízfolyások kialakulására.

Saint Lucia éghajlata trópusi, az átlagos középhőmérséklet 26 °C. Évente 1500 mm eső esik az alacsonyabb fekvésű területeken, míg a hegyekben 3500 mm csapadék van. Az esős évszak májustól augusztusig tart.

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Pigeon Island (Galambsziget) Nemzeti Park régi brit erőd egy szigetecskén a nyugati part előtt.^[5]

Az UNESCO a természeti világörökség részévé nyilvánította a sziget jellegzetes tájképét adó Piton-hegyeket.

A szigetet 1502-ben, Szent Lucia napján fedezte fel Kolumbusz. A karib indiánok lakta szigeten az angolok létesítettek települést 1605-ben, de a harcias őslakosok menekülésre kényszerítették őket. 1651-ben a szigetet a franciák foglalták el, majd az angolokhoz került.

Saint Lucia hovatartozása 1814-ig tizennégyszer változott, miközben az őslakos indiánokat kiirtották. 1814-ben végül Nagy-Britannia gyarmata lett, majd 1838 és 1956 között a Szél felőli szigetek nevű brit gyarmat része volt. 1958-ban csatlakozott a Nyugat-indiai Föderációhoz, amelynek felbomlásáig, 1962-ig volt a tagja. 1967-ben Nagy-Britannia társult állama lett, majd 1979-ben elnyerte teljes függetlenségét a brit Nemzetközösségen belül.

Az ország népessége 160 145 fő, melynek 38%-a él városokban. A népességnövekedés 1,25%-os, az írástudatlanság 33%-os. A lakosság 90%-a fekete, 6%-a mulatt, 3%-a indiai, 1%-a pedig fehér.

Saint Lucia lakosságának nagy része afrikai származású (81%). Megtalálható jelentős számban kevert népesség is (11,9%), indo-karibi vagy indiai csoportok 2,4%-ban, és kisebb európai csoportok (francia, brit és ír gyarmatosítók leszármazottai). Más etnikumok csoportjai még 3,1%-ot tesznek ki. Található itt görög, libanoni, szí, olasz, kínai, észak-amerikai, portugál és német.

A hivatalos nyelv az angol, de a francia alapú antillai kreol nyelvet is beszéli a lakosság 80%-a. Ezt az irodalomban, zenében és hivatalos közegben is használják.^[6] A franciából, afrikai nyelvekből és a karibi nyelvből képződött. Saint Lucia a frankofón országok tagja.

Saint Lucia adja a világon az egy főre eső második legtöbb Nobel-díjast. Két díjazott származik a szigetről: Sir Arthur Lewis, aki 1979-ben nyert közgazdasági Nobel-emlékdíjat, és Derek Walcott, aki 1992-ben irodalmi Nobel-díjat kapott. Mindketten január 23-án születtek, de különböző évben.

A lakosság mintegy 70%-a római katolikus, ez még a katolikus francia gyarmati uralom idejéből származik. A maradék a többi keresztény vallásokhoz tartozik, vannak itt hetednapi adventisták (7%), pünkösdisták (6%), anglikánok (2%), evangélikusok (2%) és baptisták. A lakosság 2%-a rasztafari hívő.^[7]

Saint Luciáról főképp anglofon országokba vándorolnak, elsősorban az Egyesült Királyságba, ahol mintegy 10 000 Saint Lucia-i él, és 30 000 olyan angol, akinek Saint Lucia-i ősei vannak. A második legkedveltebb úticél az Egyesült Államok, aki 14 000-en élnek. Kanadában is számos Saint Lucia-i él. Spanyolországban és Franciaországban található még 124 és 117 Saint Lucia-i.^[8]

Saint Lucia települései
Rangsor	Név	Lakosság			Kerület
		1991-es népszámlálás	2001-es népszámlálás	2005-ös becslés
1.	Castries	11 100	10 634	11 293	Castries
2.	Bexon	n.a.	7 119	7 560	Castries
3.	Babonneau	n.a.	5 138	5 457	Castries
4.	Ciceron	n.a.	3 577	3 799	Castries
5.	Dennery	2 500	3 051	3 149	Dennery
6.	La Clery	n.a.	2 801	2 975	Castries
7.	Vieux Fort	4 100	2 827	2 899	Vieux Fort
8.	Morne du Don	n.a.	2 679	2 845	Castries
9.	Marchand	n.a.	2 576	2 736	Castries
10.	Micoud	3 300	2 619	2 631	Micoud
11.	Laborie	1300	2 638	2 574	Laborie
12.	Grande Rivière	n.a.	2 031	2 448	Gros Islet
13.	Augier	n.a.	2 176	2 231	Vieux Fort
14.	Soufrière	3 000	1997	1959	Soufrière
15.	Anse-la-Raye	1500	1405	1480	Anse-la-Raye
16.	Canaries	1000	1334	1306	Canaries
17.	Gros Islet	1400	679	783	Gros Islet
18.	Cap Estate	400	n.a.	699	Gros Islet
19.	Choiseul	400	313	302	Choiseul
20.	Choc	40	n.a.	52	Gros Islet

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

1924-től képviseleti kormányzattal rendelkezik (mindenkire kiterjedő szavazati jog csak 1953-tól létezik).

Saint Lucia államformája alkotmányos monarchia, a Nemzetközösség tagjaként alkotmányos rendszere az Egyesült Királyságén alapul.

A jelenleg hatályos alkotmányt 1978-ban a Brit parlament fogadta el a Saint Lucia-i képviselőház jóváhagyásával. Az alkotmány 1979. február 22-én lépett érvénybe a sziget függetlenedésekor.

Saint Lucián a végrehajtó hatalmat a mindenkori brit uralkodó bírja, aki egyben az ország államfője. A Korona képviselője a szigeten az uralkodó által kinevezett főkormányzó. A politikai végrehajtó hatalmat a miniszterelnök és kormánya képviseli. Az alkotmány értelmében a főkormányzó a kormány tanácsa alapján jár el.

Saint Lucia jelenlegi államfője III. Károly brit király, főkormányzója Neville Cenac. Az ország miniszterelnöke Allen Chastanet 2016 júniusa óta.

Az alkotmány értelmében a törvényhozó hatalmat a parlament gyakorolja, amely az uralkodóból és két kamarából, képviselőházból és szenátusból áll. A képviselőház tagjainak száma megegyezik a választókörzetek számával, amelyet törvény szab meg. Saint Luciának jelenleg tizenhét választókörzete, és így tizenhét képviselője van. A szenátus tizenegy tagú, a szenátorokat a főkormányzó nevezi ki: hatot a miniszterelnök és hármat az ellenzék vezetőjének javaslata alapján, kettőt pedig vallásos, gazdasági és társadalmi szervezetek bevonásával, saját megítélése szerint. A képviselőket ötévente választják, emellett a szenátorok hivatali ideje is öt év.^[9]

Az igazságszolgáltatást a Supreme Court képviseli. Az ország alkotmánya elismeri a halálbűntetést. 1987 és 2001 között 18 alkalommal hajtottak végre ilyen ítéletet.

Az ország 11 kerületre van felosztva:

szám	kerület	terület (km²)	lakosság	népsűrűség (fő/km²)
1	Anse-la-Raye	31	6.495	210
2	Canaries	16	1.906	119
3	Castries	79	61.341	776
4	Choiseul	31	6.372	206
5	Dennery	70	12.773	182
6	Forest	78	0	0
7	Gros Islet	101	19.816	196
8	Laborie	38	7.978	210
9	Micoud	78	17.153	220
10	Soufrière	51	7.328	144
11	Vieux Fort	44	16.329	371
	összes	617	158.076	256

• Egyesült Munkapárt (United Workers Party – UWP)
• Saint Lucia Munkapárt (St. Lucia Labour Party – SLP)

Név	hivatali ideje
Vincent Floissac	1987. április 30. – 1988. október 10.
Sir Stanislaus A. James	1988. október 10. – 1996. június 1.
Sir George Mallet	1996. június 1. – 1997. szeptember 17.
Dame Pearlette Louisy	1997–2017. dec. 31.
Neville Cenac	2018–

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

A szigetország külföldi vállalkozásokat és befektetéseket vonzott, különösen az offshore banki és a turisztikai ágazatokban. A turizmus Saint Lucia fő munkahely- és jövedelemforrása – amely 2020 táján a GDP 65%-át teszi ki – és a sziget fő devizabevételi forrása.^[10]

• Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat

Cukornád-, gyapot-, kakaó termesztés. Legfontosabb terményei és egyben kiviteli cikkei is a banán és a kókuszdió.

• Ipar, szolgáltatások

Főbb ágazatok: idegenforgalom; ruházat, elektronikai alkatrészek összeszerelése, italok és hullámkarton dobozok gyártása, mészfeldolgozás, kókuszfeldolgozás. ^[10]

Export: ^[10]

• Főbb partnerek 2019-ben:  Egyesült Államok 29%,  Uruguay 16%, Barbados 8%, Trinidad és Tobago 5,5%, Egyesült Királyság 6%, Dominika 6%, Guyana 5%, Franciaország 5%
• Főbb áruk: sör, nyersolaj, ékszerek, rum, banán, ruházat, kakaó, zöldség, gyümölcs, kókuszolaj.

Import: ^[10]

• Főbb partnerek 2019-ben:  Kolumbia 46%,  Egyesült Államok 30%, Trinidad és Tobago 5%
• Főbb áruk: élelmiszerek, iparcikkek, gépek, járművek, vegyszerek, üzemanyag.

Az ország egyetlen nemzetközi reptere a Hewanorra International Airport (IATA-code: UVF), a sziget déli csücskében, a fővárostól 30 km-re helyezkedik el. Az országba a British Airways (BA) és a BWIA West Indies Airways (BW) társaságokkal közvetlenül lehet eljutni, míg ha Frankfurt am Mainból indulunk, Barbadoson át kell szállni.

Saint Lucia útjainak hossza 1210 km, ebből 63 km aszfaltozott. A közlekedés bal oldali, hasonlóan Nagy-Britanniához. Az utak többsége kétsávú, viszont szűkek.

A legfontosabb kikötők: Castries, Cul-de-Sac és Vieux-Fort.

Hívójel prefix	J6
ITU zóna	11
CQ zóna	8

Lásd még: Saint Lucia hívójelkörzetei

Saint Lucia kultúráját afrikai, kelet -indiai, francia és angol örökség befolyásolta.

Az év legnagyobb fesztiválja a Saint Lucia Dzsessz Fesztivál. Május elején, a sziget több helyszínén tartják, és a világ minden tájáról vonz érdeklődőket és zenészeket.^[11]

A népességhez viszonyítva a Nobel-díjasok igen magas arányával büszkélkedhet: Sir Arthur Lewis 1979-ben nyerte el a közgazdasági Nobel-díjat, a költő, Derek Walcott 1992-ben pedig irodalmi Nobel-díjat kapott.

Bővebben: Saint Lucia világörökségi helyszínei

Jellemzőek az olyan karibi zenei műfajok, mint a calypso, a soca, a dancehall, a reggae, compas, a zouk és a salsa, de Saint Lucia erős őshonos népzenei hagyományokkal is rendelkezik. 1991 óta minden májusban Saint Lucia ad otthont a nemzetközileg elismert Jazz Fesztiválnak. 2013-ban a fesztivált átnevezték a The Saint Lucia Jazz & Arts Festival-ra, amely magában foglalja a kultúrát, a vizuális művészetet, az alternatív zenét, a divatot és a gasztronómiát.

A táncot a karibi kultúra ihlette, és aktívan követi azt ma is. Népszerű néptánc a kwadril.

Az ország gasztronómiája a francia konyhához áll közel. A borsot szívesen alkalmazzák. Az egzotikus gyümölcsök (mangó, papaja, ananász) elterjedtek.

Az országban igen népszerű a krikett; Saint Lucia az egyik tagja a több kis országot tömörítő, többszörös világbajnok karib-térségi krikettválogatottnak is. Ebből az országból származik többek között a világhírű Daren Sammy is. A térségben működő Caribbean Premier League (CPL) nevű Húsz20-as krikettbajnokság helyi képviselője a Saint Lucia Kings.

Lásd még: Saint Lucia-i labdarúgó-válogatott

Bővebben: Saint Lucia az olimpiai játékokon

• Radio St. Lucia – állami rádió
• The Wave – magánrádió
• Helen Television Service
• The Voice – újság
• The Star – újság

• Január 1./2.: újév
• február 22.: függetlenség napja
• tavasz: nagypéntek
• tavasz: húsvétvasárnap és húsvéthétfő
• május 1.: a munka napja
• május/június: pünkösdhétfő
• augusztus 1.: A felszabadulás napja
• október 2.: Új kenyér ünnepe
• December 13. Lucia (Luca)-nap
• december 25./26.: karácsony

Az országban a hálózati feszültség 220 volt és 50 Hz a váltóáram. (Néhány hotelben csak 110 volt, és 60 Hz.)

A hotelekben és az éttermekben a borravaló általában 10-15%, míg a taxisofőrök is elvárnak egy keveset.

Saint Lucia strandjairól ismert, de ezek közül néhány fekete vulkáni homokkal borított.^[12] A levegő hőmérséklete átlagosan 27 °C, egész éven át. Számos vízi kalandot kínál, a sznorkelezéstől a jetskin át a vitorlázásig.

Az American Express Travel 2006-ban közzétett jelentése szerint St. Lucia a világ legnépszerűbb esküvői célpontja. A jelentés szerint ekkor St. Lucia olyan híres helyeket utasított maga mögé, mint Las Vegas és a Maldív-szigetek.^[13]

• 
  Toraille-vízesés
• 
  Gros Piton
• 
  Soufrière-öböl
• 
  Anse Chastanet fekete homokos strandja
• 
  Házak a hegyoldalban

1. ↑ https://www.cia.gov/the-world-factbook/countries/saint-lucia/summaries/#people-and-society, 2023. augusztus 4.
2. ↑ 2010-es népszámlálási adat. [2011. augusztus 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 22.)
3. ↑ 100 facts guaranteed to make you the most interesting person in the pub. The Telegraph, 2017. augusztus 25. (Hozzáférés: 2018. március 16.)
4. ↑ A History of St Lucia (angol nyelven). Vieux Fort, Saint Lucia: Lighthouse Road Publications, 10. o.. OCLC 823508372 [2012] (2014). ISBN 9769534005 
5. ↑ http://www.geographia.com/st-lucia/lcpnts01.htm
6. ↑ Kweyolphone Countries Take Stock of the Language's Growth. Government of Saint Lucia. [2012. április 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. augusztus 22.)
7. ↑ Infoplease.com. Infoplease.com. (Hozzáférés: 2010. március 4.)
8. ↑ Oecd.org. (Hozzáférés: 2010. március 4.)
9. ↑ Constitution of Saint Lucia (PDF). Saint Lucia kormánya, 2006. december 31. (Hozzáférés: 2018. március 15.)
10. ↑ ^{a b c d} CIA World Factbook
11. ↑ St Lucia Jazz Festival. tropicalsky.co.uk (20 April 2009)
12. ↑ McCoy, John (2003). "Saint Lucia". Geo-data : the world geographical encyclopedia (Third ed.). Detroit, MI: Gale. pp. 462–464. ISBN 9780787677084
13. ↑ St Lucia: Top wedding venue. BBC Caribbean.com , 2006

• Saint Lucia Government Statistics Department
• ↑ CIA World Factbook: Saint Lucia

• hivatalos oldal
• képek)
• turisztikai portál
• Saint Lucia.lap.hu - linkgyűjtemény