Helené

Helené
A trójai Helené (Evelyn De Morgan festménye, 1898
Házastársa	Thészeusz Menelaosz spártai király[1][2] Parisz Déiphobosz[3] Akhilleusz
Élettársa	Parisz[4] Akhilleusz Enarophorosz Idasz Lünkeusz Korüthosz Theoclymenus
Gyermekei	Iphigeneia Hermioné Pleiszthenész Morrafiosz Aithiolasz Korüthosz Thronius Nikosztratosz Idaiosz Bunicus Aganosz Helené Euphorión
Szülei	Léda Zeusz
A Wikimédia Commons tartalmaz Helené témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Helené (Szép Heléna) (ógörögül Ἑλένη) a görög mitológiában Zeusz és Léda leánya. A Dioszkuroszok és Klütaimnésztra testvére, aki egy tojásból kikelve született Lakedaimón városában.

Léda tojásaiból két ikerpár kelt ki – Helené és Klütaimnésztra, illetve Kasztór és Polüdeukész (Castor és Pollux), mindegyikből az egyiknek Zeusz volt az apja, a másiknak Tündareósz király, Léda férje.

A főisten ugyanis hattyú képében ejtette teherbe a szépséges Lédát. Léda Tündareósz, spártai király felesége volt, így Helené királylányként született. Születésekor mint Zeusz leányát az istenek elhalmozták ajándékaikkal, de a legtöbbet Aphroditétól kapta, amikor a szépség és szerelem istennője a világ legszebb nőjévé változtatta élete folyamán.

Más mítoszok szerint az anyja Nemeszisz, a megtorlás istennője volt, akit Zeusz hattyú alakjában ejtett teherbe, ezek után Nemeszisz két tojást tojt, ebből kelt ki a két ikerpár: Helené és Klütaimnésztra, illetve Kasztór és Polüdeukész. Érdekesség, hogy Nemeszisz egyik testvére között volt Erisz, a viszály és veszekedés istennője, aki így Helené nagynénje volt.

Amikor ez elterjedt a görög világban Thészeusz elhatározta, hogy elrabolja magának a még kislány szépséget. Peirithoosz segítségével sikerült is megszöktetnie Helenét az udvarból. Mivel még fiatal volt, így Aéthra gondjaira bízta. A Dioszkuroszok azonban bosszút fogadtak, és visszahozták Helenét Lakhedaimón városába.

Tündareósz már előre félt attól, hogy kinek a kegyeit választja ki a sok kérő közül leánya számára. Félt, hogy ha az egyikükhöz feleségül adja a lányt, a többi megharagszik és ellene fordul. Amikor házasulandó korba lépett a hercegnő, Hellász legnagyobb hősei érkeztek, hogy elnyerjék kegyét. Így Odüsszeusz, Diomédész, Aiasz, Idomeneusz és Menelaosz is Tündareosz udvarában voltak. Odüsszeusz éppen ezért megkérte Tündareoszt, hogy eskesse meg a hősöket, hogy bárkié is lesz Helené keze, barátságban maradnak, sőt ha házasságukat bármi is megzavarná, kötelesek segíteni a győztesnek. Miután ez megtörtént, Helené választása Menelaoszra esett. Boldogan éltek több éven át, és megszületett leányuk, Hermioné is.

Thetisz és Péleusz esküvőjére minden istent meghívtak, kivéve Eriszt, a viszály istennőjét. Ezért Erisz megsértődött és egy aranyalmát dobott le közéjük, amin az állt: „a legszebbnek”. Az istennők összevesztek az almán. Zeusz úgy ítélt, csak hárman méltók a címre: Héra (akit nem mert megsérteni), Pallasz Athéné (a kedvenc leánya), valamint Aphrodité (aki valóban a legszebb istennő volt). Zeusz úgy döntött, a világ legszebb férfija, Parisz döntsön. Mindhárman megpróbálták megvesztegetni Pariszt: Héra az Ázsia feletti uralmat ígérte neki, Athéné bölcsességet, míg Aphrodité a világ legszebb asszonyának a szerelmét. Parisz nekiítélte az almát, ezért Héra bosszúból eltervezte Trója pusztulását. Parisz Spártába ment, ahol visszaélve Menelaosz vendégszeretetével, megszöktette Helenét és Trójába vitte, közben kiderült ugyanis, hogy Parisz nem egyszerű pásztorfiú, hanem a trójai király fia, akit gyerekkorában kitettek, mert megjövendölték róla, hogy városa pusztulását fogja okozni. A lakhedaimóni egyezség szerint hamarosan összeállt a kor legnagyobb serege, Menelaosz bátyjának, Agamemnónnak a vezetése alatt, és hamarosan kitört a trójai háború.

Miután Parisz meghalt, Helené Déiphoboszhoz ment feleségül. A menyegző után pár nappal a görögök porig rombolták Tróját. Menelaosz, miután megpillantotta Helénét, megilletődött ellenállhatatlan szépségén és megbocsátott neki. Helené hosszú boldog életet élt Menelaosz mellett, majd Menelaosz halála után megistenült. A boldogok szigetén lett lakhelye, ahol Akhilleusz felesége lett.

A mítosz egy másik változata szerint Zeusz parancsára Hermész elvitte Helenét Egyiptomba, és Párisz egy Aphrodité által szőtt csalfa álomképet vitt magával. A háború után Helené Egyiptomban találkozott újra Menelaosszal.

• Tótfalusi István: Ki kicsoda az antik mítoszokban? Budapest: Móra. 1993. ISBN 963-11-7067-5  
• Helené arcanum.hu (Ki kicsoda az antik mítoszokban)

• Az egyiptomi Heléna
• Szép Heléna (operett)