Kapuvár

Nem tévesztendő össze a következővel: Kaposvár.

Kapuvár
A Szent Anna-templom
Kapuvár címere Kapuvár zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Nyugat-Dunántúl
Vármegye	Győr-Moson-Sopron
Járás	Kapuvári
Jogállás	város
Polgármester	Horváth László (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám	9330
Körzethívószám	96
Testvértelepülései	Lista Mosontarcsa Nagymarton Zelzate Obzor (Neszebar) Police nad Metují Rokytnice nad Jizerou Delfzijl Ma'alot Tarshiha Varniai Schwarzenbek Sprockhövel Cervia Cesenatico Estremoz Vieira do Minho
Népesség
Teljes népesség	10 024 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	108,6 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	96,05 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 36′ 00″, k. h. 17° 01′ 59″47.6, 17.03305555555647.600000°N 17.033056°EKoordináták: é. sz. 47° 36′ 00″, k. h. 17° 01′ 59″47.6, 17.03305555555647.600000°N 17.033056°E
Kapuvár Pozíció Győr-Moson-Sopron vármegye térképén
Kapuvár weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kapuvár témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Kapuvár (németül: Kobrunn) város Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Kapuvári járás székhelye. A megye negyedik legnépesebb települése.

Győr-Moson-Sopron vármegye egyik városa, Győr és Sopron között félúton. Neve az egykori nyugati gyepűrendszer megerősített, védett átjárójára, kapujára utal. Sokáig Kapunak mondták;^[3] a Kapuvár szóhasználat csak a 17. századtól terjed, és igazán általánossá a 18. században vált.

A Kisalföldön, a Győri-medence nyugati csücskében, két kistáj – a Rábaköz és a Hanság – találkozásánál fekszik. Északi, természetes határa a Hanság-főcsatorna, ami egyúttal a magyar–osztrák határ is. Keleten és délen kisebb települések külterületeivel határos, míg nyugaton ismét természetes határa van, a Répce folyó.

A város főutcája a 85-ös főút, valamint érinti az M85-ös autóút is, így közúton könnyen megközelíthető Budapest-Győr és Sopron felől is; emellett azonban jól elérhető több más közlekedési eszközzel is. Vasúton a Győr–Sopron-vasútvonal és annak Kapuvár vasútállomása, légi közlekedés szempontjából pedig a magánfenntartású fertőszentmiklósi repülőtér, valamint az ausztriai schwechati nemzetközi repülőtér ad lehetőséget a város megközelítésére.

Az M1-es autópálya Győrnél mintegy 40, Mosonmagyaróvár felől mintegy 50 kilométeres, az A3-as autópálya Cinfalvánál (Siegendorf) 60, az A4-es Pándorfalunál (Parndorf) 50 kilométeres távolságban érhető el.

A környező települések közül Oslival és azon keresztül Bősárkánnyal a 8514-es, Fertőd-Tőzeggyármajorral és azon keresztül Pomoggyal (Pamhagen) a 8529-es, Szilsárkánnyal a 8601-es, Beleddel a 8611-es, Hövejjel, Himoddal és Gyóróval a 8613-as utak kötik össze. Kerékpárút köti össze Vitnyéddel és Vallával (Wallern im Burgenland).

Éghajlata mérsékelten szárazföldi, változékonyságát főként az óceáni légtömegek okozzák. Az évi átlagos középhőmérséklet: 9,8 °C (a téli minimum: -13,7 °C, a nyári maximum: +32,6 °C). A Lajta és a Duna völgyében, a Cseh- és a Bécsi-medence felől akadálytalanul érkező légtömegek hatására az uralkodó szélirány az északnyugati. E légtömegek állandó áramlása miatt évente mindössze 30–40 napon van szélcsend. Az éves csapadék átlag 660 mm; az esős napok száma 115 körül, a havas napoké 18-25.

A címer leírása Kapuvár Város Önkormányzatának rendelete szerint:

• „Hullámos osztású csücskös talpú pajzs. A felső mező kék, a közepén ezüst várfal, ennek közepén kapu, félig felvont zuhanóráccsal.
• A kaputól jobbra és balra függőlegesen elhelyezett három-három ablaknyílás. A várfal cseréppel fedett, felette cölöphelyen emelkedő, ezüst színű, cseréppel fedett kúpos torony.
• A torony tetején kereszt.
• A várfal mindkét oldalán ezüst rúdon kifelé lobogó vörös-fehér-zöld lobogó van elhelyezve.
• A kúpos torony és a zászlók között, mindkét oldalon ezüst színű hatágú csillag díszlik.
• A vörös színű alsó mezőben ezüst színnel középen dob, dobverőkkel, jobbról kivont szablya, alatta pisztoly és három ágyúgolyó. Balról fokos, alatta ágyú." (Az 1991. évi, 2004-ben kiegészített rendelet 1. §-a).

Kapuvár területe az ősidők óta lakott hely. A csiszolt kőkorszakból és a korai vaskorból (hallstatti kultúra) is jelentős leletanyag került elő.

Szomszédságában egykori földvárakat (Földvár, Feketevár) találunk. A Kapuvártól északra lévő Földvár ásatása (Nováki Gyula a középkori magyar föld-favárak egyetemes jellegzetességének tekintett égett sáncot tárt fel). A babóti várat (Feketevár) valószínűleg később, a 13. században emelték. Az egykori múzeumigazgató, Faragó Sándor egy 1962-es tanulmányában úgy vélte, hogy e két erősség az illírek egykori védelmi vonalának lehetett, de később ezt az álláspontját felülvizsgálta. Mindenesetre a környékről gazdag illír és avar leletanyag került elő.

Az ismeretlen okból kialakult, adatokkal alá nem támasztott 19. századi hagyomány szerint a honfoglalás után Sur vezér nemzetsége telepedett le e tájon. A 10–11. század fordulóján itt volt a gyepűrendszer megerősített kapuja.

A város nevét egy 1162-es oklevélben találták meg; ebben III. István király megjutalmazott egy Farkas nevű jobbágyot a soproni vár népéből, amiért jelentette, hogy a hűtlenek Kapu várát el akarják foglalni. Kapu vára a királyi birtokok egyik gazdasági központja, a nyugatra vezető utak kapuja, a nyugati gyepűrendszer részeként fontos védelmi szerepet töltött be. Első, név szerint ismert várnagya egy bizonyos Ditrik volt 1296-ban (1291-ben?).

1350-ben I. Lajos már adományozott a várhoz tartozó földekből a Kanizsai családnak. A várat és tartozékait 1387-ben Zsigmond király adta Kanizsai Jánosnak és fiainak. Ekkor kezdődött meg Kapuvár királyi birtokból családi nagybirtokká való válása. 1536-ban a Kanizsai család fiúágon kihalt. Az akkor 14 éves Orsolyát Nádasdy Tamás vette feleségül, és ezzel Kapuvár térsége a Nádasdyak birtoka lett. 1550-ben már volt itt iskolamester. 1558-ban mezővárossá vált.

A törökök egyes szerzők szerint 1594-ben foglalták el.

1663-ban Nádasdy Ferenc engedélyezte, hogy a vártól másfél kilométerre lévő puszta helyen megtelepedjenek: ott alakult meg Garta, amit 1922-ben csatoltak a városhoz. A Wesselényi-összeesküvésben részt vett Nádasdy Ferencet 1671-ben kivégezték, birtokait 1681-ben örökjogon Esterházy Pál nádor szerezte meg magának, ezzel Kapuvár az Esterházyak óriási uradalmának része lett.

A Rákóczi-szabadságharc idején a várért jelentős harcok dúltak, végül a kurucok felrobbantották. A maradványokat az Esterházyak kastéllyá építették át. Ahogy a település katonai jelentősége megszűnt, az Esterházyak sorra elvették a város lakóinak kiváltságait. A terhek növekedése egyre növelte az elégedetlenséget, ami az 1826-os felkelésben (parasztlázadásban) csúcsosodott ki. A 19. század második fele gazdasági fellendülést hozott, amit a belvárosban álló jelentős középületek sora jelez. Báró Berg Gusztáv 1864-ben bérbe vette és sikeres mintagazdasággá fejlesztette a kapuvári uradalmat.

Az 1871-es községi törvény (1871: XVIII. tc.)mezővárosból nagyközséggé minősítette vissza, fejlődése azonban tovább gyorsult. Még abban az évben megalakult az Önkéntes Tűzoltó Egyesület, 1872-ben a Sopron megyei Első Takarékpénztár. Az 1870-es években építették a 750 mm nyomtávú gazdasági vasutat, ami az uradalom addig nehezen megközelíthető majorjait (Lászlómajor, Mekszikópuszta, Nyáros major, Tőzeggyár, Öntésmajor, Földvár) kötötte össze. A vasutat 1978. december 31-én szüntették meg és utána hamarosan a síneket is felszedték. 1875-ben készült el a gartai elemi iskola. 1880-ban alakult meg a Rábaszabályozó Társulat. 1883-ban épült fel a mai formájában a Szent Anna templom, 1887-ben 30 ággyal kezdett működni a kórház. 1884-ben megindult a tanoncképzés és a polgári iskolai oktatás is. 1894-ben gőzmalom épült, két évvel később artézi kutat fúrattak.

A környék fejlesztésében elévülhetetlen érdemeket szerzett Berg Gusztáv által alkalmazott korszerű agrotechnika miatt kialakult a munkanélküliség. Ezért sokan kivándoroltak Amerikába.

A trianoni békeszerződés következtében Sopron vármegye székhelye rövid időre Kapuvár lett, ez az állapot azonban a Soproni népszavazás következtében megszűnt.^[forrás?] A magyarországi Tanácsköztársaság alatt a Szamuely Tibor vezette vörösterroristák 1919. június 8-án nyilvánosan felakasztottak hat embert.^[4]

A két világháború közötti időszak további fejlődést hozott, kövezett utak, járdák épültek, bevezették a villanyvilágítást, majd az Esterházy család 1924-ben húsárugyárat alapított, mely kedvezően hatott az állattenyésztés fejlődésére.

A mai városkép az 1945 utáni fejlődés eredménye. 1949-ben megalakult az első termelőszövetkezet. Az 1950-es és ’60-as években a megye jelentős élelmiszer-, könnyű- és gépipari központjává vált. Az ipar fejlesztése a mezőgazdaság fejlesztésétől időben lemaradva kezdődött, az igazán meghatározó fejlesztések [970 után kezdődtek. Lakótelepek, új iskola|iskolák, művelődési ház, színházterem, strandfürdő, múzeum létesült.

Kapuvár 1969. október 1-jén kapott városi rangot. Ezzel egy időben megszűnt a Kapuvári járás, viszont – az országban első ízben – négy szomszédos községet Kapuvár városkörnyéki községévé nyilvánítottak.

Az 1990-es évek után tovább folytatódó fejlesztések eredménye az ipari park, valamint a városi strand és termálfürdő mellé tervezett Hanság Üdülőpark. A nagy múltú település műemlékei, múzeuma, termálfürdője, a Fertő–Hanság Nemzeti Park bemutató háza, változatos városi rendezvényei sok, a térséget felkereső turistát vonzanak, akiket színvonalas vendéglátóhelyek várnak. 2013-tól a Kapuvári járás székhelye ismét.

• 1990–1994: Varga Gyula (nem ismert)^[5]
• 1994–1998: Dr. Bíró Péter (EKGP-FKgP-MDF-KDNP)^[6]
• 1998–2002: Dr. Bíró Péter (KDNP-FKgP-MDNP-MIÉP)^[7]
• 2002–2006: Dr. Bíró Péter (MDF-MKDSZ)^[8]
• 2006–2010: Hámori György (Fidesz-KDNP-Fidelitas-KPT-VP)^[9]
• 2010–2014: Hámori György (Fidesz–KDNP)^[10]
• 2014–2019: Hámori György (Fidesz–KDNP)^[11]
• 2019–2024: Hámori György (Fidesz-KDNP)^[12]
• 2024– : Horváth László (Fidesz-KDNP)^[1]

• Király-tó Óvoda és Bölcsőde
• Kapuvár Térségi Általános Iskola
• Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda
• Berg Gusztáv Szakiskola
• Dr. Barsi Ernő Alapfokú Művészeti Iskola
• Metrum Zeneiskola - Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

• Kapuvár Térségi Szociális és Gyermekjóléti Szolgálati Társulás
• Kapuvári Kéz-Mű és Szociális Foglalkoztató Nonprofit Közhasznú Kft.
• Lumniczer Sándor Kórház-Rendelőintézet
• Nyitott Kapu-Vár Térségi Szociális Szolgáltató Központ

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,9%-a magyarnak, 2,5% cigánynak, 1,2% németnek, 0,2% románnak mondta magát (11% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 72,9%, református 1%, evangélikus 1,6%, görögkatolikus 0,1%, felekezeten kívüli 3,1% (20,3% nem nyilatkozott).^[13]

• Rábaközi Múzeum
• Hanság Élővilága Kiállítás
• Vízimalom
• Esterházy-kastély
• Flóra Gyógyfürdő
• Szent Anna római katolikus templom
• Szent Sebestyén római katolikus templom

• 
  Szent Anna-templom
• 
  Esterházy-kastély
• 
  Flóra Termálfürdő
• 
• 

Lásd még: Kategória:Kapuváriak

• Itt született Vargyas István (1717–1751) tanár; fő műve a latin-magyar szótár
• Itt született Lumniczer Sándor (1821. március 29. – 1892. január 30.) sebészorvos, akinek a kapuvári kórház a nevét felvette.
• Berg Gusztáv, báró (1828–1903) mérnök, a kapuvári uradalom vezetőjeként rendkívül sokat tett Kapuvárért, nevéhez számos fejlesztés kötődik, személye alapvetően hozzájárult ahhoz, hogy Kapuvár város lehetett. Nevét Kapuvár szakközépiskolája viseli.
• Itt született Mohl Antal (1836. április 10. – 1916. december 28), a győri székesegyház kanonokja, később nagyprépostja.
• Itt született Lukácsy Lajos (Garta,^[14] 1876. május 1. – ?) szobrászművész, közismert alkotása a keszthelyi Georgikon 10. évfordulójára készített Festetics György szobra
• Itt született Bodor Ödön (1882. január 24. – 1927. január 22.) olimpiai bronzérmes atléta, labdarúgó
• Itt született Pátzay Pál (1896. szeptember 17. – 1979. szeptember 14.) kétszeres Kossuth-díjas szobrászművész
• Itt született Murányi Antal (1897. június 19. – 1957. április 9.) gyógypedagógus, a hallássérült gyermekek differenciált oktatásának egyik fáradhatatlan szorgalmazója.
• Itt született Szigethy Attila (1912. március 10. – 1957. augusztus 12.) parasztpárti politikus, 1956-os forradalmár
• Itt született Reigl Judit (1923. május 1. – 2020. augusztus 7.) nemzetközi hírű festőművész
• Itt született Gábori Miklós (1925. december 3. – 1996. augusztus 9.) régész, antropológus
• Itt született Lámfalussy Sándor, báró (1929. április 26. – 2015. május 9.) közgazdász, jegybankár, az Európai Monetáris Intézet elnöke, az euró atyja
• Itt született Sárándi Imre (1930. november 12. – 1986. november 9.) jogtudós
• Itt született Dr. Havasiné dr. Orbán Mária (1952. szeptember 12. –) magyar jogász, a Győri Ítélőtábla elnöke
• Itt született Borsodi Csaba (1954) az ELTE Bölcsészettudományi Kar egykori dékánja
• Itt született Kováts Adél (1962. június 18.) Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő
• Itt született Ábrahám Attila (1967. április 29.) olimpiai bajnok kajakozó, sportvezető
• Itt született Kocsis Géza (1969. május 7.) író és tanár
• Itt született Németh Juci (1977. május 3.) énekesnő
• Itt született Dukai Regina (1983. augusztus 5.) modell, énekesnő
• Itt született Hoffer Károly (1985) bábszínész
• Itt született Boros Tamás „Essemm” (1988. július 5.) rapzenész
• Itt töltötte gyermekkorát Cserpes Laura (1988. július 13.) énekesnő
• Itt született Horváth Bernadett (1990. május 10.) nemzeti válogatott kézilabdázó^[15]
• Itt született Kisfaludy Anett (1991. augusztus 29.) nemzeti válogatott kézilabdázó

• Mosontarcsa, Ausztria
• Obzor, Bulgária

• dr. Varga József: Kapuvár múltja üzen (Kapuvár, 2000)
• dr. Varga József: Kapuvár (városportré) kézirat
• dr. Fekete Mátyás Győr-Moson-Sopron megye kézikönyve (Szekszárd, 1998) ISBN 963-9089-00-1
• Győr-Moson-Sopron megye települései (Szerkesztette: Tuba László) Győr, 1994
• P.mester 2009. november 24.: A tévedések unciklopédiája (a Wikipédia „Kapuvár” szócikkéről)

• Hivatalos oldal
• Térkép Kalauz – Kapuvár