Győrság

Győrság
A 8223-as út Győrság központjának keleti végén, Pér felé nézve
Győrság címere Győrság zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Nyugat-Dunántúl
Vármegye	Győr-Moson-Sopron
Járás	Győri
Jogállás	község
Polgármester	Ferenczi Zsolt (független)[1]
Irányítószám	9084
Körzethívószám	96
Népesség
Teljes népesség	1674 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	176,1 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	8,2 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 34′ 32″, k. h. 17° 45′ 11″47.575611111111, 17.7530547.575611°N 17.753050°EKoordináták: é. sz. 47° 34′ 32″, k. h. 17° 45′ 11″47.575611111111, 17.7530547.575611°N 17.753050°E
Győrság Pozíció Győr-Moson-Sopron vármegye térképén
Győrság weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Győrság témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Győrság község Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Győri járásban található.

Győrság Győrtől 17 km-re délkeletre fekvő önálló község. Északon Töltéstava, keleten, délkeleten Pázmándfalu, délen, délnyugaton Pannonhalma, nyugaton, északnyugaton Nyúl község határolja. Két főút, a 81-es és a 82-es között terül el. A 81-es főútról Pérnél letérve, a 82-es főútról pedig Pannonhalmán keresztül közelíthető meg, mindkét irányból a 8223-as úton. Győr városából a 8222-es úton a legkönnyebben elérhető, amelyen a megyeszékhely után ez a legelső település.

Első okleveles említése 1216-ból való Saag néven. A település az Árpád korban több faluból álló településcsoport volt. Egyikben a várnépek, másikban az udvarnokok, a harmadikban és a negyedikben a Pannonhalmi Bencés Főapátság népei laktak. A falu határában található Mykud és Lalka vagy Lelka puszta, eredetileg önálló település. 1454-ben Ságon részbirtokos a Hédervári család. 1521-ben enyingi gróf Török Bálint elvette az apátság birtokát és jobbágyait protestáns vallásra térítette. 1587-ben Enyingi Török István tiltja gróf Cseszneky János győri gyalogoskapitányt Újság puszta elfoglalásától. 1613 és 1619 között, s 1671-ben református lelkésze is volt a településnek. Itt teljesített szolgálatot Szecsei János református lelkész, akit gályarabságra ítéltek. 1543-ban Kaszab Hasszán török földesúrnak hódolt a falu, s a lakosság őalatta költözött ki a településről. A főapátság birtokán élők mindvégig megmaradtak katolikusnak. Templomuk egy Árpád-kori kápolna romjain épült 1748-ban.

A Török család 1618-ban halt ki, s Török István birtokai nővérére bedeghi Nyáry Pál nejére, Török Krisztinára szállt. Ő később Esterházy Miklóshoz ment férjhez. Így került Ság az Esterházy család grófi ágának tulajdonába. A Pannonhalmi Apátság többször is megpróbálta a birtokot visszaszerezni, de ez soha nem sikerült. Így az 1945-ös földosztásig az Eszterházyak csákvári ága maradt a tulajdonosa. A falut a török időkben többször elpusztították. 1664-ben, majd 1690-ben Iványos Miklós próbálkozott újra a jobbágyok megtelepítésével. 1704-ben Rákóczi Ferenc hadai tartózkodtak Győr vármegyében, s az ekkor folyó csatározások miatt pusztult el Ság újra, s eredeti helyén már nem is épült újjá. A pusztult település emlékére az ún. Faluhely emlékeztet. Az 1785-ös népszámláláskor a különböző Ság nevű falurészekben 948 lakost írtak össze 208 házban. 1809-ben a franciák járnak Ságon, s állítólag a jobbágyokkal együtt versenyt pusztítják az uraság birtokát

1818. március 3-án a sági Losontzi-féle szőlők megújítására köt szerződést Esterházy Miklós földesúr. 1891-ben alakult meg a községi tűzoltó egyesület, s 1945-ig Hitelszövetkezet is működött a faluban. A település a Győr előnevet 1908-ban kapta. A községháza 1925-ben épült. Állami iskoláját 1911-ben avatták fel.

A szovjet csapatok 1945. március 27-én vonultak be a faluba. A tanács tagjait 1950. október 22-én választották meg, 31 főt. A végrehajtó bizottság 7 tagból állt. 1972-ben létrehozták Töltéstava székhellyel Töltéstava-Győrság Községi Közös Tanácsot. 1989. december 31-ével lett ismét önálló tanácsú község, s 1990-től saját önkormányzattal rendelkezik.

• 1990–1994: Mohácsy Lajos (független)^[3]
• 1994–1998: Balogh Mihály (EKGP)^[4]
• 1998–2002: Balogh Mihály (FKGP)^[5]
• 2002–2006: Csóka István (Fidesz)^[6]
• 2006–2010: Ferenczi Zsolt (független)^[7]
• 2010–2014: Ferenczi Zsolt (független)^[8]
• 2014–2019: Ferenczi Zsolt (független)^[9]
• 2019–2024: Ferenczi Zsolt (független)^[10]
• 2024– : Ferenczi Zsolt (független)^[1]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,6%-a magyarnak, 2,6% cigánynak, 1% németnek mondta magát (10,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 54,2%, református 14,8%, evangélikus 6,8%, görögkatolikus 0,1%, felekezeten kívüli 4,8% (17,9% nem nyilatkozott).^[11]

• Győr Városi Rádióklub (HG1S) rádióamatőr versenyállomása a dombtetőn

Műemlékek, emlékművek:

• Római katolikus templom (1748.) barokk oltárral, 18. századi festett hársból faragott Mária-szoborral, az ún. Sági-Madonnával.
• Evangélikus templom
• Harangláb és Szecsei János gályarab, mártír, prédikátor kopjafája a Kiáltóhegyen; Franciakő (Napóleon 1809-es hadjárata) a Ság-hegyen.
• Millecentenáriumi Emlékpark a Faluhelyen: I. és II. világháborús emlékművel, 1848-49-es és 1956-os kopjafákkal.
• A pozsonyi csata emlékműve (2017).

• Győr-Moson-Sopron megye kézikönyvéből (Szekszárd 1998) Néma Sándor írásának átdolgozásával.

• Győrság honlapja