Újrónafő

Újrónafő
Újrónafő címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Nyugat-Dunántúl
Vármegye	Győr-Moson-Sopron
Járás	Mosonmagyaróvári
Jogállás	község
Polgármester	Tóth Mária (független)[1]
Irányítószám	9244
Körzethívószám	96
Népesség
Teljes népesség	842 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	17,07 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	48,63 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 48′ 36″, k. h. 17° 12′ 23″47.80997, 17.2063147.809970°N 17.206310°EKoordináták: é. sz. 47° 48′ 36″, k. h. 17° 12′ 23″47.80997, 17.2063147.809970°N 17.206310°E
Újrónafő Pozíció Győr-Moson-Sopron vármegye térképén
Újrónafő weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Újrónafő témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Újrónafő község Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Mosonmagyaróvári járásban található.

Az északi-Hanság szélén fekszik, Mosonmagyaróvártól 8 kilométerre délnyugatra. A vármegye egyik legfiatalabb települése. A faluból kivezető út mellett a déli határrész már védett a hansági erdők miatt. Termőföld területét is a ’Hany’ határozza meg. A régi lápterület-becsúszás rossz vízgazdálkodású, hideg, kötött talajú. A Hanság innen mindenféle járművel megközelíthető, amely kellemes turisztikai látnivaló.

A település a Rédicset Rajkával összekötő 86-os főút mellett helyezkedik el, központja az abból délkelet felé kiágazó 85 105-ös számú bekötőúton közelíthető meg. Közigazgatási határszélét északon érinti még a 8506-os út is.

Vasútvonal nem érinti, a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőség a Hegyeshalom–Porpác-vasútvonal Jánossomorja vasútállomása.

A település élete szorosan összefonódott a tőle mintegy 6 kilométerre északra fekvő Mosonszolnokéval. Újrónafő története Mosonszolnok 1867. évi tagosításával kezdődik. Határából kihasítottak egy 1600 katasztrális hold területű földdarabot. Ennek neve Rónafőpuszta volt. Első ismert tulajdonosa Gött Gyula volt. A hagyomány szerint az előbbi név alatt alakította ki az itt felépült lakótelepet. A következő tulajdonos Somogyi Dezső nábob aki, 1900-tól 1921-ig felépített itt 10 holdas területen egy barokk stílusú kastélyt. A földszinti nagyterem a versaillesi Trianon-palota nagytermét másolta le. 1942-ben Csizmadia Károly mosonmagyaróvári református lelkész és Veres Péter, az akkor már ismert író hajdúböszörményi családokat telepítettek be a magyarosítás jegyében. Az 1940-41-ben érkezőket részben már elkészült, szép típusházakban helyezték el.

Gazdálkodásukat családonként 20-25 katasztrális hold területű birtokokkal segítették. 1942-re felépült az új iskola és a lakóházak is. A település neve innentől egy ideig Mosonrónafő volt. 1952-ben a presbitérium társegyházat alapított a mosonszentjánosi egyházközséggel.^[3] A település neve ekkor lett Újrónafő.

A református közösség templom céljaira megkapta a nagy magtárépületet. Templomuk végül nem lett, hanem az egykori lelkészlakásból alakították ki az imaházukat az 1950-es évek végén.

1973-tól 1990-ig Mosonszolnokkal közös tanácsot alkotott, annak egyik társközségeként. A rendszerváltás első választásakor nyerte vissza függetlenségét. A falu mezőgazdasági jellegű. Munkavállalóinak nagy része korábban a termelőszövetkezetben vagy a Lajta-Hansági Állami Gazdaságban kereste boldogulását. Ma 15 család mezőgazdasági egyéni vállalkozásból él. Császárréten, ami a község külterületi településrésze, 60 család él a mezőgazdaságból. A lakosság fennmaradó hányada jellemzően Mosonmagyaróvárra, Mosonszolnokra vagy Jánossomorjára ingázik.

• 1990–1994: Kovács Péterné (független)^[4]
• 1994–1998: Kovács Péterné (független)^[5]
• 1998–2002: Somosfalvi Ottó Tihamér (független)^[6]
• 2002–2006: Kovács Péterné (független)^[7]
• 2006–2010: Kertész Attila (független)^[8]
• 2010–2014: Kertész Attila (független)^[9]
• 2014–2019: Kertész Attila (független)^[10]
• 2019–2022: Kertész Attila (független)^[11]
• 2022–2024: Tóth Mária (független)^[12]
• 2024– : Tóth Mária (független)^[1]

A településen 2022. július 24-én időközi polgármester-választást kellett tartani, mert a korábbi polgármester május 1-jei hatállyal lemondott tisztségéről.^[13][14] A tisztségért két független és két pártkötődésű jelölt indult, akik közül a győztes 74 %-ot megközelítő szavazati aránnyal szerzett mandátumot.

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 77,9%-a magyarnak, 0,6% cigánynak, 5,3% németnek, 0,2% románnak, 0,4% szerbnek, 2% szlováknak mondta magát (20,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 31,4%, református 10,5%, evangélikus 11,7%, görögkatolikus 0,6%, felekezeten kívüli 16,9% (36,6% nem nyilatkozott).^[15]

• Kastély

Államosítása után sokáig a mosonmagyaróvári Karolina Kórház pulmonológiai intézete (tüdőosztálya) működött az épületben. Miután az intézmény az egészségügyi átszervezések miatt megszűnt, az épület magánkézbe került. A további sorsa bizonytalan.

• Iskolaépület

A Biró Tibor által tervezett - egykor látványosságszámba menő - iskolaépület a régi kisalföldi parasztházak stílusát idézve épült meg.

• Krisztinaberek kiránduló és üdülőhely
• szélerőmű
• Református templom

• 
  Kastély légi fotó

• Győr-Moson-Sopron megye kézikönyvéből (Szekszárd, 1998) Thullner István írásának átdolgozásával

• Újrónafő Önkormányzatának honlapja
• Térkép
• Adatok
• Adatok Archiválva 2012. január 21-i dátummal a Wayback Machine-ben