Brunóc
Brunóc (Brunovce) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Szlovákia | ||
Kerület | Trencséni | ||
Járás | Vágújhelyi | ||
Rang | község | ||
Polgármester | Júlia Masárová | ||
Irányítószám | 916 25 (pošta Potvorice) | ||
Körzethívószám | 032 | ||
Forgalmi rendszám | NM | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 593 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 96 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 172 m | ||
Terület | 5,82 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 40′ 21″, k. h. 17° 51′ 20″48.672500°N 17.855556°EKoordináták: é. sz. 48° 40′ 21″, k. h. 17° 51′ 20″48.672500°N 17.855556°E | |||
Brunóc weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Brunóc témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Brunóc (szlovákul Brunovce) község Szlovákiában, a Trencséni kerület Vágújhelyi járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Vágújhelytől 9 km-re délre, a Vág jobb partján található.
Története
[szerkesztés]A község területén már a történelem előtti időkben is éltek emberek. A korai bronzkorból az úněticei kultúra csontvázas sírjai kerültek elő.
A települést 1374-ben "Barnoch" néven említik először. A temetvényi váruradalom része volt. Urai a Bercsényiek, Komorók, Sándorok, Mednyánszkyak és mások voltak.
A faluban a 17. században Bercsényi Miklós építtetett kastélyt. 1701. április 21-én Bercsényi innen menekült Rákóczi letartóztatásának hírére a temetvényi erdőkbe, s másnap a hegyekből még láthatta, hogy császári csapatok rohanják meg kastélyát. A gróf így szinte az utolsó pillanatban tudott Lengyelországba szökni. A Rákóczi-szabadságharc végén, a katasztrofális vereséggel végződő trencséni csata (1708. augusztus 3.) után végleg császári kézre került, s a temetvényi Bercsényi-uradalommal együtt tulajdonjoga hűtlenség miatt a koronára szállt. Előbb a német Lindenheim tábornok, majd 1723-tól a szlavnicai Sándor család volt a tulajdonosa. A 19. században a Mednyánszky család birtoka lett.
1715-ben a nemesi községek 8 háztartása volt. 1720-ban malom is állt itt. 1753-ban 21 család élt a településen. 1787-ben 30 házában 275 lakos élt. 1828-ban 46 házát 320-an lakták. Lakói mezőgazdasággal, a nők hímzéssel, csipkeveréssel foglalkoztak. A községben szeszfőzde is működött.
Fényes Elek szerint "Brunócz, tót falu, Nyitra vármegyében, a Vágh jobb partján, Vág-Ujhelytől délre egy mfdnyire. Számlál 318 kath., 5 zsidó lak. Határa termékeny, de az áradásoktól sokat szenved. – Nevezetes benne egy nagy kastély, melly hajdan gr. Bercsényié volt; de Rákóczyval kivándorolván, a temetvényi uradalmával együtt a fiskus foglalta el, s most Sándor család lakja. Egy órányira innen a Vághon tul láthatni épülve. Ezt hajdan Ujlaky Lőrincz birta V-ik László adományából (1453); későbben, a Thurzók kezére jött; de ezen család is kihalván, a XVII-ik század elején III-dik Ferdinánd 1638-ban mind a várat, mind a hozzá tartozó uradalmat több nemzetségeknek ajándékozta. Ut. p. Galgócz."[2]
Pallas nagylexikona szerint "Brunóc kisközség Nyitra vármegye vágujhelyi járásában 288 tót lakossal, szeszgyárral, vasuti állomással, posta- és táviróhivatallal, postatakarékpénztárral. Kastélya előbb Bercsényié volt, később a Sándor család bírta, most özv. Ghiczyné birtokában van".
A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Vágújhelyi járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben a falunak 315, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel.
2001-ben 558 lakosából 553 szlovák volt.[3]
2011-ben 557 lakosából 551 szlovák.
Nevezetességei
[szerkesztés]- A Mednyánszky-kastélyt Bercsényi Miklós építtette 1687–1689 között és többször járt ott. 1708. július 31-én, a trencséni csatával végződő hadjáratának idején II. Rákóczi Ferenc fejedelem is megtekintette a kastélyt. A szabadságharc után átalakították, védőfalait és vizesárkát a 18. században tüntették el. A 19. században lett a Mednyánszkyaké, akik gondját viselték.
További információk
[szerkesztés]- Községinfó
- Brunóc Szlovákia térképén
- Brunóc várkastélya (magyarul)[halott link][halott link][halott link][halott link][halott link][halott link][halott link][halott link][halott link][halott link][halott link][halott link][halott link][halott link][halott link][halott link][halott link][halott link][halott link][halott link][halott link][halott link][halott link][halott link][halott link][halott link][halott link][halott link][halott link][halott link][halott link][halott link][halott link][halott link][halott link][halott link][halott link][halott link][halott link][halott link][halott link][halott link][halott link][halott link][halott link][halott link][halott link][halott link][halott link][halott link][halott link][halott link][halott link][halott link][halott link][halott link][halott link]
- E-obce.sk
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Kárpát-medencei Magyar Kutatási Adatbázis[halott link]