Újülés

	Újülés (Chudá Lehota)
	; Újülés zászlaja
	; Újülés zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Trencséni
Járás	Báni
Rang	község
Első írásos említés	1400
Polgármester	Milan Daniš
Irányítószám	956 38
Körzethívószám	038
Forgalmi rendszám	BN
	Népesség
Teljes népesség	226 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	55 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	223 m
Terület	3,67 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 39′, k. h. 18° 12′48.650000°N 18.200000°EKoordináták: é. sz. 48° 39′, k. h. 18° 12′48.650000°N 18.200000°E
	Újülés weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Újülés témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Újülés (1899-ig Chudó-Lehota, szlovákul Chudá Lehota) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Báni járásban.

Fekvése

Bántól 11 km-re délnyugatra fekszik.

Története

A települést 1400-ban "Wyiles", "Wyles" alakban említik először. A Tordamezey család birtoka volt, később a szkacsányi uradalom része. 1715-ben 8 háztartása létezett. 1753-ban 23 jobbágy, 5 zsellér és 3 napszámos család élt itt. 1778-ban 14 jobbágy és 2 zsellérháza állt. 1828-ban 108 házában 753 lakos élt, akik földművesek, gyümölcstermesztők voltak. A 19. században sokan szegődtek el mezőgazdasági idénymunkákra.

Vályi András szerint " Csuda Lehota. Magyar falu Nyitra Várm. földes Ura a’ Nyitrai Káptalanbéli Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Nyitrához 1 mértföldnyire, fáza van tűze, és épűletre elég, a piatzozása Nyitrán, malma 3/4 órányira, földgye közép termékenységű."^[2]

Fényes Elek szerint "Lehota (Chudo), tót falu, Nyitra vmegyében, Trencsén vmegye szélén: 132 kath., 1 evang., 2 zsidó lak. Sovány határa, de szép erdeje van. F. u. a nyitrai káptalan. Ut. posta Nyitra-Zsámbokrét."^[3]

Nyitra vármegye monográfiája szerint "Chudo-Lehota, a sissói u. n. szárazvölgyben fekvő falu, összesen 107 tótajku r. kath. vallásu lakossal. Postája Sissó, táviró- és vasúti állomása N.-Tapolcsány. Földesurai 1401-ben a Tordamezeyek voltak, később pedig a nyitrai székeskáptalan."^[4]

A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Nyitrazsámbokréti járásához tartozott. A község mezőgazdasági jellegét később is megőrizte.

Népessége

1910-ben 134, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 215 lakosából 214 szlovák volt.

2011-ben 201 lakosából 198 szlovák.

Nevezetességei

Szent Kereszt Felmagasztalása tiszteletére szentelt római katolikus kápolnája.

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Nyitra vármegye.

Külső hivatkozások

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[4] Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Nyitra vármegye.

[1]

[2]

[3]

[4]

Sablon:Báni járás m v sz A Báni járás települései
Bán (Bánovce nad Bebravou)
Alsóneszte (Dolné Naštice) · Alsószalatna (Slatinka nad Bebravou) · Aranyosd (Zlatníky)· Báncsipkés (Šípkov) · Bánkaraszna (Krásna Ves) · Bánluzsány (Podlužany) · Bánnyíres (Brezolupy) · Bánpecsenyéd (Pečeňany) · Bánruszkóc (Ruskovce) · Bántölgyes (Dubnička) · Bánudvard (Dvorec) · Borcsány (Borčany) · Búzásradosa (Žitná – Radiša) · Csarnólak (Čierna Lehota) · Csermely (Omastiná) · Dezsér (Dežerice) · Eszterce (Otrhánky) · Felsőneszte (Horné Naštice) · Felsőszalatna (Slatina nad Bebravou) · Halács (Haláčovce) · Kesnyő (Kšinná) · Kisradna (Malá Hradná) · Kisvendég (Malé Hoste) · Libáka (Libichava) · Litó (Ľutov) · Mézgás (Miezgovce) · Nagydraskóc (Veľké Držkovce) · Nagyhelvény (Veľké Chlievany) · Nagyvendég (Veľké Hoste) · Nyitranádas (Nedašovce) · Peres (Pravotice) · Pohába (Pochabany) · Poroszi (Prusy) · Ribény (Rybany) · Sissó (Šišov) · Terbók (Trebichava) · Timorháza (Timoradza) · Újülés (Chudá Lehota) · Újvíz (Cimenná) · Viszocsány (Vysočany) · Zayugróc (Uhrovec) · Zayváralja (Uhrovské Podhradie)