Baldóc

Baldóc
Baldóc zászlaja
Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Eperjesi
Járás	Lőcsei
Rang	község
Polgármester	Vladimír Chovanec
Irányítószám	053 04 (pošta Spišské Podhradie)
Körzethívószám	053
Forgalmi rendszám	LE
Népesség
Teljes népesség	172 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség	81 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	430 m
Terület	2,20 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 59′ 31″, k. h. 20° 42′ 49″48.991944444444, 20.71361111111148.991944°N 20.713611°EKoordináták: é. sz. 48° 59′ 31″, k. h. 20° 42′ 49″48.991944444444, 20.71361111111148.991944°N 20.713611°E
Baldóc weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Baldóc témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Baldóc (szlovákul: Baldovce németül: Eckersdorf, Baldowitz) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Lőcsei járásában.

Lőcsétől 10 km-re délkeletre fekszik. Földrajzi koordinátái: é. sz. 48° 59′ 34″, k. h. 20° 42′ 52″48.992777777778, 20.71444444444448.992778°N 20.714444°E.

A falut a 13. században a német jog alapján alapították; egykori birtokosának, a 13. század végén élt Bald ispánnak a nevét viseli. 1272-ben „Villa Henrici et Echardi” néven említik először, a szepesi váruradalomhoz tartozott. 1274-ben „villa Heydenrici” néven találjuk. 1314-ben Henrik, későbbi szepesi bíró és testvére, Eckhard vásárolták meg. 1344-ben „Baldfalva”, 1438-ban „Baldfalwa” alakban szerepel az írott forrásokban. Később a szepesi vár uradalmához tartozott. A 18. században üveggyárat alapítottak a területén. 1787-ben Csáky György birtoka 11 házzal és 124 lakossal.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „BALDOTZ. Baldovetz. Tót falu Szepes Vármegyében, földes Ura Gróf Csáky Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Szepes Várallyátol fél, Lötsétöl pedig más fél mértföldnyire. Nevezetsíti e’ helységet jó saványú vize, melly kivált a’ Kút főnél kedves ízű, tsípős, és tagokat erőssítő; de nem igen állandó erejében, ha meszsze vitetik. Határja ugyan sovány, és tavas, negyed része réttyének vizes, és sovány fűvet terem; de ezt az Uraság jó legelővel helyre hozza, a’ ki fát is ád; mivel szántó földgyeinek három része közép termékenységűnél jobb, ’s piatzozása is közel van, első Osztálybéli.”^[2]

1828-ban 22 házában 174 lakos élt. Lakói mezőgazdasággal, kosárfonással, seprűkészítéssel foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Baldócz, tót falu, Szepes vármegyében, Szepesváraljához nyugotra 1/4 mfdnyire: 174 kath. lak. Savanyuvize a legjobbak közé tartozik a megyében, s a fürdőhöz elegendő épületek vannak. F. u. gr. Csáky. Ut. p. Lőcse.”^[3]

A trianoni diktátum előtt Szepes vármegye Szepesváraljai járásához tartozott.

1910-ben 159, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 216 szlovák lakosa volt.

2011-ben 179 lakosából 177 szlovák.

• A falu ásványvízforrásairól és gyógyfürdőjéről nevezetes.
• Szent Anna tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1761-ben épült barokk stílusban. 1798-ban bővítették.

• Községinfó
• Baldóc Szlovákia térképén
• E-obce