Nothing Special   »   [go: up one dir, main page]

Ugrás a tartalomhoz

Maldur

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Maldur (Podhorany)
Maldur zászlaja
Maldur zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásKésmárki
Rangközség
Első írásos említés1297
PolgármesterJozef Oračko
Irányítószám059 93
Körzethívószám052
Forgalmi rendszámKK
Népesség
Teljes népesség2705 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség212 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság596 m
Terület11,02 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 14′ 20″, k. h. 20° 28′ 50″49.238889°N 20.480556°EKoordináták: é. sz. 49° 14′ 20″, k. h. 20° 28′ 50″49.238889°N 20.480556°E
Maldur weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Maldur témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Maldur (szlovákul Podhorany, németül Maltern) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Késmárki járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

Késmárktól 13 km-re észak-északkeletre, az ólublói országút mellett, a Poprád bal oldalán fekszik.

Története

[szerkesztés]

1297-ben „Meldur” néven említik először. A falut a 13. században alapították. A Görgey család birtoka volt, akik egészen a 18. századig birtokolták. 1323-ban „Mender”, 1338-ban „Medur”, 1412-ben „Melthewer”, 1480-ban „Meldorf” néven említik a korabeli források. 1787-ben 113 házában 820 lakos élt, akik főként sóval kereskedtek.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „MALDUR. Falu Szepes Várm. földes Ura Újházy, vagy Görgei Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Toporczhoz nem meszsze, és annak filiája, határja soványas, de keresetre jó módgyok van.[2]

A 19. század elején a Jekelfalussy család és más nemesek birtoka. 1828-ban 121 háza volt 878 lakossal. Lakói főként mezőgazdasággal, lentermesztéssel és vászonszövéssel foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Maldur, régi német falu, Szepes vmegyében, Podolinhoz délre 3/4 órányira: 878 kath., szorgalmas lakasokkal, kik sok gyolcsot szőnek és fejérítnek. Savanyuviz-forrás. F. u. a Görgey nemzetség. Ut. p. Lublyó.[3]

A trianoni diktátumig Szepes vármegye Késmárki járásához tartozott.

1945 után német lakosságát kitelepítették, helyükre főként a Szepesség északi részéből szlovákokat költöztettek. Lakói a környék üzemeiben dolgoznak.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 598, túlnyomórészt német lakosa volt.

2001-ben 674 lakosából 666 szlovák volt.[4]

2011-ben 2333 lakosából 949 cigány és 876 szlovák volt.

2021-ben 2705 lakosából 1906 cigány, 711 szlovák, 26 egyéb és 62 ismeretlen nemzetiségű.

Nevezetességei

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Magyar Kutatási Adatbázis. [2007. szeptember 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. július 8.)

További információk

[szerkesztés]