Hidegpatak
| Hidegpatak (Studenec) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Eperjesi | ||
| Járás | Lőcsei | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1264 | ||
| Polgármester | Jozef Rusnák | ||
| Irányítószám | 053 04 | ||
| Körzethívószám | 053 | ||
| Forgalmi rendszám | LE | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 482 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 59 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 463 m | ||
| Terület | 8,30 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 49° 00′ 47″, k. h. 20° 46′ 12″49.013056°N 20.770000°EKoordináták: é. sz. 49° 00′ 47″, k. h. 20° 46′ 12″49.013056°N 20.770000°E | |||
| Hidegpatak weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Hidegpatak témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Hidegpatak (1899-ig Kolbach, szlovákul: Studenec, németül: Kohlbach) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Lőcsei járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Lőcsétől 13 km-re keletre fekszik.
Története
[szerkesztés]A falut a szepesvári királyi uradalomból érkezett német telepesek alapították, akiket IV. Béla király 1258-ban telepített erre a vidékre. 1264-ben „Kaldbach” néven említik először. 1279-ben „Kalderbach”, 1284-ben „Kolbach” néven írják. 1317-ben a szepesi szász települések közösségének tagja, a 15. században a szepesi váruradalom része. 1468-ban „Kolbah” alakban szerepel az írott forrásokban. Szent Márton temploma 1510-ben a szepesi káptalanhoz tartozott, majd a 17-18. században a jezsuitáké. 1776-tól a falu a szepesi szemináriumé, majd 1779-től Mária Terézia adományaként a szepesi püspökségé. 1787-ben 45 házában 328 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „KOLBACH. Tót falu Szepes Várm. földes Ura a’ Szepesi Káptalanbéli Uraság, lakosai katolikusok; fekszik Szepes Várallyához nem meszsze, és annak filiája, határbéli földgye jó termékenységű, legelője szoross, más javai meg lehetősek.”[2]
1828-ban 50 háza és 369 lakosa volt, lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Kolbach, Szepes vmegyében, tót falu, Szepesvárhoz közel: 369 kath. lak.”[3]
A trianoni diktátum előtt Szepes vármegye Szepesváraljai járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 403, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 509 lakosából 501 szlovák volt.
2011-ben 490 lakosából 415 szlovák.
Híres személyek
[szerkesztés]- Itt született 1843-ban Antolik Károly középiskolai tanár, fizikus, szakíró.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Szent József tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1892-ben épült.
További információk
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
A Lőcsei járás települései | ||
|---|---|---|
Lőcse (Levoča) | ||
Alsórépás (Nižné Repaše) · Baldóc (Baldovce) · Beharóc (Beharovce) · Csütörtökhely (Spišský Štvrtok) · Dolyán (Doľany) · Dománfalva (Domaňovce) · Felsőrépás (Vyšné Repaše) · Felsőszalók (Vyšný Slavkov) · Garancspetróc (Granč-Petrovce) · Göbölfalva (Buglovce) · Görgő (Spišský Hrhov) · Harakóc (Harakovce) · Hidegpatak (Studenec) · Kiskerény (Kurimany) · Kolcsó (Klčov) · Korotnok (Korytné) · Kőperény (Uloža) · Lengvárt (Dlhé Stráže) · Nagyolsva (Oľšavica) · Nemessány (Nemešany) · Polyánfalu (Poľanovce) · Pongrácfalva (Pongrácovce) · Ragyóc (Ordzovany) · Szepesalmás (Jablonov) · Szepesdaróc (Dravce) · Szepesmindszent (Bijacovce) · Szepesrét (Lúčka) · Szepesszentlőrinc (Brutovce) · Szepesszentpál (Pavľany) · Szepestölgyes (Dúbrava) · Szepesváralja (Spišské Podhradie) · Tarcafő (Torysky) |  | |
