„Veszprém vármegye” változatai közötti eltérés

VESZPRÉM MEGYE
Országrész	Közép–dunántúli régió
Megyeszékhely	Veszprém
Terület	4 612 km2
Népesség	375 000 fő (1998)
Népsűrűség	81,3 fő/km2
Települések száma	225

Veszprém megye Észak-Dunántúl középső részén helyezkedik el. Északról Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom, keletről Fejér megye, délről a Balaton, nyugatról Vas és Zala megyék határolják. Az ország közepes nagyságú megyéihez tartozik. Területe három nagy tájegységre, a Kisalföld déli részére, a Bakony-hegységre és a Balaton-felvidékre bontható. Megyeszékhely: Veszprém.

A megye középső részét a Bakony-hegység foglalja el, déli részén a Balaton-part és a Balaton-felvidék, majd a Keszthelyi-hegység található, közte a mediterrán éghajlatú Tapolcai és Káli medencével. A megye az ország harmadik legerdősültebb megyéje (30%), így a természet és a vadászat kedvelőinek ideális terület.

Éghajlata kiegyenlített, a felszín erős tagoltsága miatt a talajviszonyok - a megye északi részére mélyen benyúló Kisalföld kivételével - kedvezőtlenek a mezőgazdasági termelés számára. Balaton-part és a völgyek mikroklímája, valamint a vulkanikus altalaj kedvező feltételeket biztosít a szőlészet és borászat számára, ezért több borvidék is található a megyében.

A megye ásványkincsekben gazdag, ezért az ország egyik legfontosabb alapanyagszolgáltató területe. Az energiahordozók közül a barnaszén jelentős. Az oxidos és karbonátos mangánércet az országban egyedül csak itt bányásszák, azonban legjelentősebb ásványkincsének a bauxit tekinthető, mely európai szempontból is az elsők közé sorolja a megye révén hazánkat. Említést érdemel a bazalt, a tufa, a mészkő, a dolomit és a márga is.

Különös a jelentősége a Bakony hegység gazdag karsztvízkészletének, mely a települések ivóvízszükségletének kielégítésében, valamint az ipar vízellátásában játszik szerepet.

• Cuha
• Gerence
• Marcal
• Rába
• Rábca
• Séd
• Torna

A gazdasági fejlődés ütemét nagymértékben befolyásoló infrastrukturális háttér az országosnál magasabb színvonalú. A megyét sűrű úthálózat jellemzi, mely fontos ipari csomópontokat, idegenforgalmi szem- pontból kiemelt üdülőkörzeteket köt össze. Legfontosabb közútja a kelet-nyugati irányú nemzetközi forgalmat is lebonyolító 8. sz. főút, amit a nyugati határ felé irányuló jelentős átmenő forgalom miatt fejleszteni kell. Éppen ezért az érintett három megye együttműködési megállapodása alapján az M8-as számú gyorsforgalmi út megépítése mind a gazdaság dinamikus fejlesztése, mind a közúti közlekedés problémáinak megoldása szempontjából kiemelt fontosságú. Az építés érdekében a Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara kezdeményezésére funkcionális területfejlesztési tanács is alakult.

A megye területén 250 km-es vasúti fővonal halad át, melyből a Budapest-Szombathely közötti a legnagyobb forgalmat lebonyolító. Ennek villamosítása révén 2000-ben a nyugati határ és a főváros elérésének lehetősége is egy órára csökkenthető.

A légiközlekedésben a honvédség által üzemeltetett pápai és szentkirályszabadjai repülőterek polgári hasznosításának lehetőségére már tervek készültek. Kidolgozásra került az AIR-PARK tervezete is Veszprémben, ami egy önálló ipari-, logisztikai és tudományos parkot kapcsol a szentkirályszabadjai reptérhez.

Sokat fejlődött a megye közműellátottsága. Vezetékes víz a megye minden településére eljut. A megye telefonellátottságában exponenciális fejlődés történt. Mindezt tovább javítja a mobil rádiótelefon szolgáltatások színvonalának és ügyfélkörének bővítése. Jelentős előrelépés, hogy az adatátviteli rendszerek fejlesztésébe, korszerűsítésébe, az ISDN-vonalak kiépítésébe a MATÁV mellett a megyében működő külföldi érdekeltségű telefontársaságok is bekapcsolódtak.

További forrás:

Veszprém megye statisztikai évkönyve, 1998, Veszprém, 1999. ISSN 01339575

és az azóta megjelent kötetek.

A megye területe az idők folyamán többször is változott. A megyerendszer kialakulásakor hozzá tartozott Siófok és Tolna megye egy része is, viszont nem képezte részét a Balaton-part Balatonfüredtől nyugatra eső része. Legnagyobb kiterjedését az 1970-es években érte el, amikor Keszthely is hozzá tartozott, ami mára (újra) Zala megye területére került. Az 1996 óta több hullámban váltak ki települések a megye északi és (gazdaságilag fejletlenebb) észak-nyugati részén, hogy csatlakozzanak Győr-Moson-Sopron megyeterületéhez.

További forrás:

Bándi László: Emlékhelyek Veszprém megyében (Veszprém, 1996.) 390. oldalon a megye településein felállított emléktáblák, szobrok, stb. fekete-fehér fényképes albuma a hely szöveges megjelölésével és az emlékművek és emléktáblák szövegének másolatával.

• Balaton-felvidéki Nemzeti Park
• Veszprém megye természetvédelmi területei

• Veszprém (megyeszékhely), közigazgatásilag nem képezi a megye részét

(Népesség szerinti sorrendben, a 2001-es népszámlálás adatai alapján)

• Pápa (33 583)
• Ajka (31 971)
• Várpalota (21 682)
• Tapolca (17 914)
• Balatonfüred (13 289)
• Balatonalmádi (8514)
• Zirc (7445)
• Sümeg (6847)
• Berhida (5927)
• Devecser (5232)
• Balatonfűzfő (4337)
• Herend (3446)
• Badacsonytomaj (2312)

• Veszprém megye hivatalos oldala

• emagyarország portál

• megyei múzeumok

• nemzei park igazgatóság