HU223290B1 - Eljárás és berendezés vonat pozicionálására - Google Patents

Abstract

A találmány eljárás vonat pozicionálására, amely vonat egylokomotívval és több vasúti kocsival (1–n) rendelkezik, amelyekrugóerővel vonó- és ütközőberendezések révén vannak összekapcsolva. Atalálmány lényege, hogy – a vonat egy első végét előpozicionálják, ésegy ütközőberendezést (10) aktivizálnak, – a vonatot azütközőberendezésnek (10) egy ellenütközővel (20) történőegyüttműködéséig a vonat hosszirányában ható erő kifejtésével éstovábbá a rugóerő igénybevételével rugalmasan hosszabbítják vagyrövidítik, – a vonat másik végén egy további ütközőberendezéstaktivizálnak, – a hosszirányban ható erőt csökkentik, és a vonatot(30) a rugóerők hatásával az előidézett hosszváltozásokkal szembenegészen az ütközőberendezésnek egy további ellenütközővel történőegyütthatásáig rugalmas előfeszítés fenntartása mellett mozgatják. Atalálmány továbbá berendezés, amelynek lényege, hogy legalább a vonat(30) két végének tartományában egy-egy ütközőberendezés (10) van,amelyek aktivizálódáskor egy-egy helyhez kötött ellenütközővel (20)együttműködésben vannak. ŕ

Description

A találmány tárgya eljárás és berendezés vonat pozicionálására, amely vonat egy lokomotíwal és több vasúti kocsival rendelkezik, amelyek rugóerővel vonó- és ütközőberendezések révén vannak összekapcsolva. Különösen tehervagonok esetén a vasúti közlekedésben teherkocsik relatív elrendezését az előre megadott megállási pontoknál, vagy a kocsiknak a peron megjelölt helyei mentén biztosítani kell.

A vasúti kocsik pozicionálásának szükséges pontossága egyrészt függ a rakodási módtól és rakodandó anyag, áru tulajdonságától. így például tehervagonoknak ömlesztett anyaggal történő megrakásakor elegendő a kocsinak szemmérték szerinti pozicionálása. Amennyiben viszont a vasúti tehervagont, teherkocsit, vagy egy gördülő konténert a sínekre merőlegesen álló szállítóberendezéssel, például szállítószalaggal kell megrakni és azokat vasúti kocsik fölé kell tudni gördíteni, akkor a pozicionálás pontossága mintegy 10 cm nagyságrendű pontosságot követel meg. Ez a pozicionálás általában szemmel történik, majd többszöri helyesbítéssel, ahol is a pozicionálást végző személy a lokomotív-, azaz mozdonyvezetővel dolgozik össze.

A technika jelenlegi szintje szerint a teherkocsik pozicionálása kézi ranzsírozással történik a lokomotív, illetve a mozdony révén kézi fékezés egyidejű alkalmazása mellett. A leállósíneken még ütközőbakokat is, vagy úgynevezett kalapácstalpakat alkalmaznak. Egyszerű és lényegében mechanikus eljárás, illetve berendezés automatizált pozicionálásra a vonat minden kocsiját illetően és így az egész vonatot tekintve, még nem nyert alkalmazást.

A találmány feladata egy olyan eljárás és berendezés létesítése, amely a bevezetőben említett típusba tartozik, és amely lehetővé teszi egy vonat minden kocsijának olyan pozicionálását, ahol a tűrés az előre megadott megállási helyekhez képest kisebb, mint 10 cm, és így lehetővé teszi a vasúti kocsik ki- és berakodásának teljes automatizálását, amihez alkalmazandó rakodóberendezések viszont ilyen pontosságot kívánnak meg.

A találmány szerint a kitűzött feladatot azáltal oldjuk meg, hogy a vonat első végét előpozícionáljuk, és egy ütközőberendezést aktivizálunk, majd a vonatot az ütközőberendezésnek egy ellenütközővel történő együttműködéséig a vonat hosszirányába ható erő kifejtésével és továbbá rugóerő igénybevételével rugalmasan hosszabbítjuk, vagy rövidítjük, majd a vonat másik végén egy további ütközőberendezést aktivizálunk. A hosszirányba ható erőt csökkentjük, és a vonatot a rugóerők hatásával az előidézett hosszváltozásokkal szemben egészen az ütközőberendezésnek egy további ellenütközővel történő együtthatásáig rugalmas előfeszítés fenntartása mellett mozgatjuk.

A találmány a vonat rugalmas meghosszabbítását vagy megrövidítését használja ki, amely a vonattal rugalmasan összekapcsolt húzó- és ütközőberendezések révén jön létre. A vonat alappozicionálása, azaz a kocsilánc elhelyezése a két ütközőberendezés révén, kisebb, mint 1 cm pontosságú beállítást tesz lehetővé, és így az egyes kocsiknak a beállítása kisebb, mint 5 cm pontosságú. Ez a találmány szerint abból adódik, hogy a vonat szilárdan van befeszítve a két végén az ott lévő ütközők és ellenütközők alkalmazásával. A pontosság amellett független a vonat hőtágulásától. A vonat hosszirányában ható erő húzó- vagy nyomóerő lehet, amelyet a mozdony hoz létre. Ezek az erők azonban egy külön mechanikus szerkezettel is létrehozhatók, például egy, a vágányágyban lévő elektromechanikus vagy hidraulikus működtetésű dugattyú/henger elrendezés révén.

A találmány továbbá berendezés a találmány szerinti eljárás foganatosítására. A találmány szerinti berendezés lényege, hogy legalább a vonat két végének tartományában egy-egy ütközőberendezés van, amelyek aktivizálódáskor, egy-egy helyhez kötött ellenütközővel együttműködésben vannak. Lehetséges olyan megoldás is, ahol az ellenütköző a vonaton van elrendezve.

A találmány szerint mindegyik ütközőberendezésnek egy kijáratható csapja, azaz aktivizálható csapja van, amely a hozzárendelt ellenütközővel működik együtt. Az utóbbi előnyösen csillapítóberendezéssel van ellátva, amely a csap felütközésekor csillapítóhatást fejt ki.

A találmányt részletesen kiviteli példák kapcsán, a rajzok alapján ismertetjük, ahol az

1. ábra több vasúti kocsiból álló tehervonat oldalnézetben, a

2. ábra az 1. ábrán baloldalt bemutatott teherkocsi nagyobb léptékű rajza a találmány szerinti pozicionálóberendezés ábrázolására, ahol helyhez kötött ellenütköző van elrendezve, a

3. ábrán a 2. ábrához hasonlóan egy vasúti kocsi látható ellenütközővel, a

4. ábra egy vonatot szemléltet a vonat közepén járulékos ellenütközővel.

Az 1. ábra egy tehervonatot, vagy 30 vonatot szemléltet 1-6 vasúti kocsikból állóan. A találmány természetesen nincs a vasúti kocsik számához kötve, amit érzékeltet a vonat közepén elvágott vasúti kocsi is. A 30 vonat a találmány szerint van pozícionálva. A mozdony az ábra szerint le van kapcsolva, és ezért nem is került ábrázolásra. A vonat két végén lévő 1 és 6 vasúti kocsi külső végeiken egy-egy pozicionálóberendezéssel vannak ellátva, amelyek alapvetően egy 10, 10’ ütközőberendezésből és egy 20, 20’ ellenütközőből állnak (lásd 2. ábrát is). A bemutatott kiviteli példánál az aktivizálható 10 ütközőberendezés az 1 vasúti kocsin és hasonlóan, azonban tükörképben kialakított mozgatható 10’ ütközőberendezés a 6 vasúti kocsi szabad végén van elrendezve. A 10’, 11’, 20’ részek nincsenek külön bemutatva. A helyhez kötött 20, 20’ ellenütközők a 8 vágányágy egy-egy 7, 7’ kimunkálásában vannak elrendezve. A 2. ábra szerinti 1 vasúti kocsiból a 2. ábrán annak 26 ütközővel, szállítótartállyal, illetve 27 konténerrel ellátott külső vége van ábrázolva futóművel együtt, vagy 28 forgózsámollyal, valamint 29 alépítménnyel.

A 30 vonat találmány szerinti pozicionálása a viszonylag egyszerű és robosztus felépítésű 10,10’ ütközőberendezésekkel és azok aktivizálható, magassági irányban állítható 11,11’ csapjai alkalmazásával történik.

A 30 vonat találmány szerinti pozicionálása az alábbiak szerint történik.

HU 223 290 Bl

Először a 30 vonatot a mozdony segítségével a mozdonyvezető egy helyhez kötött jelhez állítja, amely a 7 kimunkáláshoz meghatározott távolságban van. Ezáltal a 10 ütköző a 7 kimunkálás tartományában kerül pozicionálásra. A jel például a peronon vagy a vágányágyban van elrendezve. A jeltől történő pozicionáláseltérés 1-2 métert tehet ki, mivel a 7 kimunkálásnak hosszirányú mérete kb. 4 méter.

Az 1 vasúti kocsin all csap aktivizálásra kerül, és függőlegesen lefelé kijáródik, és így alsó vége a 7 kimunkáláson belül van elrendezve, amelyben a 20 ellenütköző is helyet foglal. A 7 kimunkálás egy kerettel lehet határolva, a hossza a 30 vonat hosszirányában 4 m lehet, és így all csap helyzete az említett durva pozicionálás révén, a 7 kimunkáláson belül adva van. Ez jelenti a 30 vonat durva pozicionálását.

A 1 kocsi 11 csapjának lefelé kijáratása után a 30 vonat húzófeszültség létrehozására 2-3 métert halad X haladási irányban, aminek következtében az 1 vasúti kocsi 11 csapja a 20 ellenütköző 21 csillapítóberendezésével érintkezésbe kerül. A mozdony ezután egy rövid szakaszon továbbhalad, és feszíti ezáltal a kocsikapcsolók rugóját az egyes vasúti kocsik között, jelen esetben az 1-6 vasúti kocsi között, illetve még a 30 vonat közepén az 1. ábrán nem ábrázolt kocsik között. A 30 vonat, azaz a vasúti kocsik lánca így rugalmasan széthúzásra kerül. A mai szabványosított vonóberendezések nélkül ez a rugalmas egymáshoz képesti elmozdulás mértéke 2-5 cm kapcsolási helyenként.

A 30 vonat rugalmas meghosszabbítása révén a 6 vasúti kocsi 10’ ütközőberendezése, azaz a nem ábrázolt mozdony utáni kocsi, és így a vonat első kocsijának 10’ ütközőberendezése a tartományában lévő 7’ kimunkálás és a 20’ ütköző előtt áll. Ezután a 6 kocsi 10’ ütközőberendezésének 11 ’ csapját kireteszelik, azaz aktivizálják és az függőlegesen lefelé kijáródik a 7’ kimunkálásba. A mozdony csökkenti húzóerejét, aminek következtében a kocsilánc összehúzódik. Ilyen módon a 6 vasúti kocsi 11’ csapja a 20’ ellenütköző 21’ csillapítójával érintkezésbe kerül. Ilyen módon a 30 vonat enyhén előfeszítetten a 20,20’ ütközők között áll, és a mozdony, ha szükséges a 30 vonatról lekapcsolható.

A kocsilánc előfeszítése a két ütköző, illetve ütközőkeret révén kerül felvételre. Az 1-6 vasúti kocsik távolsága egymástól az alapvetően azonos kapcsolók azonos rugóereje révén kiegyenlítésre kerül, aminek következtében mindegyik vasúti kocsi 5 cm-nél kisebb tűréssel kerül a kívánt geometriai helyzetbe. Ez az előfeltétele automatikus be- és kirakodóberendezés alkalmazhatóságának, különösen kombinált sín és közúti szállítás esetén, ha egy teherautót, trailert vagy konténert kell tehervagonról megrakni, vagy fordított irányú rakodást kell végezni.

Mint említettük, a 6 vasúti kocsi 10’ ütközőberendezését 11 csappal a 7’ kimunkálást, a 20’ ellenütközőt nem különösen mutattuk be az ábrán. Ezek tükörképben vannak kialakítva a 2. ábrán látható megoldással. A vonóhoroggal és szemekkel rendelkező vonóberendezések, amelyek az 1-6 kocsik összekapcsolására szolgálnak, hagyományos módon rugókkal vannak ellátva, és így kapcsolják össze az 1-6 vasúti kocsikat az alkalmazott rugókat, mint önmagában ismert szerkezeti részeket különösen itt sem szemléltettük.

A vasúti kocsisorra kifejtett húzóerő feszítés kifejtésével elért úgynevezett találmány szerinti húzópozicionálás kinematikusán fordítottan ugyanúgy nyomó előfeszítés kifejtésével is elérhető, amelyet elsősorban újra a 30 vonat mozdonyával érhetünk el. Ez akkor az 1. ábrán bemutatott X haladási iránnyal szemben mozog, amikor is a 2. ábra szerinti 11 csap a további 40 ellenütközővel kerül érintkezésbe, és ott megtámaszkodik. A kifejtett nyomóerő hatására bekövetkezik a 30 vonat rugalmas rövidülése. Értelemszerűen azonos módon, mint a rugalmas vonatmeghosszabbodásnál a 10’ ütközőberendezés 11’ csapja aktivizálódik, és így az a 7’ kimunkálás irányában mozog és a 20’ ellenütköző 21’ csillapítójával kerül érintkezésbe. A vonat ekkor nyomott előfeszítésben van a 40 és 40’ ellenütközők között, és a mozdony igény esetén a 30 vonatról eltávolítható.

A 3. ábrán a találmány szerinti pozicionálóberendezés úgy van kialakítva, hogy a 10” ütközőberendezés helyhez kötötten van kialakítva, míg a 20” ellenütköző az 1 vasúti kocsin, illetve az 1-6 vasúti kocsikon. A bemutatott kiviteli példánál a 3. ábra szerint egy 11” billenőemelő veszi át a magassági irányban állítható 11, 11’ csapnak a szerepét. Ez egy 35 hidraulikus henger segítségével vízszintes helyzetéből a 3. ábrán bemutatott függőleges helyzetébe billenthető, ahol az 1-6 vasúti kocsi, valamelyikének 20” ellenütközőjével működik együtt. Az ő nem ábrázolt vízszintes helyzetében all” billenőemelő a vágányágy 7 kimunkálásában van elrendezve, mikor is nem tud együttműködésbe kerülni a 20” ellenütközőkkel. A 35 henger-dugattyú elrendezés all” billenőemelő billenőmozgását biztosítja úgy, hogy mind a billenőemelőn, mind pedig a 7 kimunkálás tartományában billenthetően van horgonyozva.

A 4. ábrán a 3. ábrával azonos pozicionálóberendezés látható. Itt, azonban mint járulékos pozicionálóberendezés a pozícionálandó vonat középrészén van elrendezve. Járulékosan a már leírt két pozicionálóberendezéshez, amelyek a vonat elején és végén vannak, ez vagy több ilyen 4. ábra szerinti járulékos pozicionálóberendezés lehet elrendezve, amelyek a fokozott pontosságot szolgálják.

Claims (6)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Eljárás vonat pozicionálására, amely vonat egy lokomotívval és több vasúti kocsival (1-n) rendelkezik, amelyek rugóerővel vonó- és ütközőberendezések révén vannak összekapcsolva, azzal jellemezve, hogy

   - a vonat (30) egy első végét előpozícionáljuk, és egy ütközőberendezést (10) aktivizálunk,

   - a vonatot az ütközőberendezésnek (10) egy ellenütközővel (20) történő együttműködéséig a vonat hosszirányában ható erő kifejtésével és továbbá a rugóerő igénybevételével rugalmasan hosszabbítjuk vagy rövidítjük,

   HU 223 290 Bl

   - a vonat (30) másik végén egy további ütközőberendezést (10’) aktivizálunk,

   - a hosszirányban ható erőt csökkentjük, és a vonatot (30) a rugóerők hatásával az előidézett hosszváltozásokkal szemben egészen az ütközőberendezésnek (10’) egy további ellenütközővel (20’) történő együtthatásáig rugalmas előfeszítés fenntartása mellett mozgatjuk.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a vonat (30) hosszirányában ható erő húzó- vagy nyomóerő.
3. 3. Berendezés az 1. és 2. igénypont szerinti eljárás foganatosítására, azzal jellemezve, hogy legalább a vonat (30) két végének tartományában egy-egy ütközőberendezés (10, 10’) van, amelyek aktivizálódáskor egyegy helyhez kötött ellenütközővel (20, 20’) együttműködésben vannak.
4. 4. Berendezés az 1. és 2. igénypont szerinti eljárás foganatosítására, azzal jellemezve, hogy legalább a vonat
5. 5 (30) két végének tartományában egy-egy ütközőberendezés (10,10’) van, amelyek aktivizálódáskor egy, a vonaton elrendezett ellenütközővel (20, 20’) együttműködésben vannak.

   5. A 3-4. igénypontok bármelyike szerinti berendelő zés, azzal jellemezve, hogy mindegyik ütközőberendezésnek (10, 10’) egy kijáratható csapja (11, 1Γ) van.
6. 6. A 3. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy az ellenütközők (20, 20’, 20”) csillapítóberendezéssel (21,21’) vannak ellátva.