Nothing Special   »   [go: up one dir, main page]

Marseille

város Franciaországban
(Masszilia szócikkből átirányítva)
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. szeptember 8.

Marseille (ejtsd: marszej) Franciaország második legnagyobb városa és legnagyobb kikötője, Európa ötödik legnagyobb kikötője,[2] Provence-Alpes-Côte d’Azur régió és Bouches-du-Rhône megye székhelye (prefektúra). A Marseille-i főegyházmegye érseki székvárosa.

Marseille
Marseille címere
Marseille címere
Marseille zászlaja
Marseille zászlaja
Közigazgatás
Ország Franciaország
RégióProvence-Alpes-Côte d’Azur
MegyeBouches-du-Rhône
KerületMarseille
Kanton25 kanton
TelepüléstársulásCommunauté urbaine Marseille Provence Métropole
Alapítás évei. e. 600
PolgármesterBenoît Payan (2020–2026)
INSEE-kód13055
Irányítószám13001-13016 (kerületenként változik)
Körzethívószám
  • 491
  • 496
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség873 076 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség3535 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság12 m
Terület240,62 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 43° 17′ 48″, k. h. 5° 22′ 35″43.296667°N 5.376389°EKoordináták: é. sz. 43° 17′ 48″, k. h. 5° 22′ 35″43.296667°N 5.376389°E
Marseille weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Marseille témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Marseille a dél-franciaországi Provence-ban, a Földközi-tenger partján fekszik. Lakóinak száma 850 726.

Marseille éghajlata mediterrán, esős, enyhe téllel és száraz, meleg nyárral.

Marseille-Marignane (Aéroport Marseille Provence) (átlag: 1981–2010, rekord: 1921–2017) éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)19,922,125,429,634,937,639,739,234,330,425,220,339,7
Átlagos max. hőmérséklet (°C)11,412,515,818,622,927,130,229,725,520,915,111,920,2
Átlagos min. hőmérséklet (°C)2,93,66,29,113,116,619,419,015,712,47,24,010,8
Átl. csapadékmennyiség (mm)48313054412593177675646515
Havi napsütéses órák száma1451742392452933333693272591871531352858
Forrás: Météo France[3] , Infoclimat.fr (humidity 1961–1990)[4]


Marseille (Longchamp observatory) (átlag: 1981–2003, rekord: 1868–2003) éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)21,222,726,128,633,236,940,638,633,830,924,323,140,6
Átlagos max. hőmérséklet (°C)11,812,715,918,322,626,229,629,125,220,915,212,520,0
Átlagos min. hőmérséklet (°C)4,95,17,39,313,116,419,419,116,113,08,36,011,5
Átl. csapadékmennyiség (mm)51323151392482872795852523
Forrás: Météo France[5] , Infoclimat.fr[6]


Története

szerkesztés

A várost az Égei-tengeri Phókaiából, a mai İzmir tartományból érkezett görög hajósok alapították Kr. e. 600-ban Μασσαλία (Masszalía) néven. Erről az időszakról keveset tudunk, csak legendák maradtak fenn. Később az etruszkok, a karthágóiak és a kelták fenyegetése miatt a rómaiakkal szövetkeztek. Ez fellendítette a kereskedelmet, mivel Masszalia közvetítő szerepet játszott a római és a gall piac között. Függetlenségét Julius Caesar alatt vesztette el, miután egy polgárháborúban rossz oldalra állt.

Marseille kikötőjéből indult 1347-ben a fekete halál európai pusztítása.

A 19. században az ipari fejlődés és a francia gyarmatosítás fellendítette a tengeri kereskedelmet, ami hozzájárult a kikötőváros fejlődéséhez. Itt rendezték meg 1906-ban és 1922-ben az első nagy sikerű francia gyarmati kiállításokat.

1962-ben több százezer elkeseredett Algériából hazatelepülő érkezett a városba, rányomva bélyegét a közhangulatra.

Népesség

szerkesztés
A bevándorlók (még nem állampolgárok) eredete
Eredet Népességük 2011-ben [7]
  Algéria 37,673
  Tunézia 32,800
  Marokkó 30,000
  Törökország 12,283
  Olaszország 9,094
  Lengyelország 8,227
  Románia 7,134
  Portugália 6,988
  Spanyolország 5,002
  Bulgária 4,902

A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott:

A népesség alakulása 1901 és 2021 között
Lakosok száma
491 161
908 600
874 436
798 430
850 636
855 393
862 211
868 277
870 731
873 076
1901197519821999201120132016201820192021
Adatok: Wikidata

Közlekedés

szerkesztés

A város főpályaudvara fontos vasúti csomópont, öt vasútvonal is összefut itt: a Párizs–Marseille-vasútvonal, a Marseille–Ventimiglia-vasútvonal, a Lyon-Perrache-Grenoble-Marseille-vasútvonal, a Marseille-Saint-Charles-Marseille-Joliette-vasútvonal és a L'Estaque–Marseille-Joliette-vasútvonal.

A városban metró és villamos is közlekedik.

 
A régi kikötő és környéke

A régi kikötő (Vieux-Port de Marseille) az egyik főutca, a La Canebière végén van. Az ókortól kezdve a város természetes kikötője volt, és környéke ma is Marseille népszerű helye. A város Fos nevű kikötője az ország fő kereskedelmi kikötője. Két fő része van: Marseille északi részén, a La Joliette-től az l'Estaque-ig, valamint Fos-sur-Mer-ben.

Nevezetességei

szerkesztés
 
Notre Dame de la Garde

Marseille-ben forgatott filmek

szerkesztés

Híres marseille-iek

szerkesztés

Testvérvárosai

szerkesztés

Városkép

szerkesztés
Panorámakép a városról
  1. Populations légales 2021
  2. Activité des principaux ports maritimes européens. [2012. december 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. január 12.)
  3. Marignane (13) (french nyelven). Fiche Climatologique: Statistiques 1981–2010 et records. Meteo France. [2018. március 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. március 10.)
  4. Normes et records 1961–1990: Marseille-Marignane (Marseille Provence) (13) - altitude 5m (french nyelven). Infoclimat. [2016. március 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. március 10.)
  5. Marseille–Obs (13) (french nyelven). Fiche Climatologique: Statistiques 1981–2010 et records. Meteo France. [2018. március 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. március 10.)
  6. Normales et records pour la période 1981-2010 à Marseille Observatoire Longchamp (french nyelven). Infoclimat. [2018. március 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. március 10.)
  7. Aire urbaine 2010 de Marseille – Aix-en-Provence (003) – NAT1 – Population par sexe, âge et nationalité – 2011. INSEE . (Hozzáférés: 2015. június 2.)
  • Jean Contrucci: Histoire de Marseille illustrée, Toulouse, Le Pérégrinateur Éditeur, 2007. ISBN 2-910352-49-8

További információk

szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés
A Wikimédia Commons tartalmaz Marseille témájú médiaállományokat.


Előző:
Guimarães, Maribor
Következő:
Riga, Umeå