Európa kulturális fővárosa

Az Európa kulturális fővárosa programot Melina Mercouri görög kulturális miniszter kezdeményezte 1983-ban. Javaslatára az Európai Unió Tanácsa eredetileg Európa kulturális városa néven 1985-ben indította útjára a programot, és a görög főváros, Athén kezdte a sort. Azóta a kezdeményezés egyre sikeresebbé vált.

1990-ben útjára indult az Európai Kulturális Hónap program is, ami hasonló a Kulturális Városhoz, de rövidebb ideig tart és kimondottan közép- és kelet-európai országok részére lett kitalálva.

1999-ben keresztelték át a programot az Európa kulturális fővárosa névre, így ezt a címet az írországi Cork városa viselhette először. 2000-ben kivételesen kilenc fővárost választottak. A 2005 és 2019 közötti időszakra új kiválasztási módszert vezettek be: ez alatt az idő alatt minden tagországnak lehetősége lesz arra, hogy egyik városa megkapja a címet. 2007-től kezdve évente két város osztozik a címen.

2006. március 11-én a törökországi Isztambult, a magyarországi Pécset és a németországi Essent választották Európa kulturális fővárosának 2010-re.

2023-ban Temesvár és Elefszína mellett Veszprém (a Balaton régióval) lett Európa kulturális fővárosa.

Jóllehet csak a tagállamok városai kaphatják meg a címet, a Tanács évente még egy nem EU-tag városnak is odaítélheti, amennyiben ezt a javaslatot a Tanácsban egyhangúlag támogatják.

Az aktuális kulturális főváros neve vastagon szerepel a térképen.

 

 

Athén

 

Graz

 

Brüsszel

 

Amszterdam

 

Berlin

 

Dublin

 

Reykjavík

 

Antwerpen

 

Prága

 

Santiago
de
Compostela

 

Koppenhága

 

Rotterdam

 

Porto

 

Salamanca

 

Vilnius

 

Marseille

 

Liverpool

 

Luxembourg

 

Glasgow

 

Stavanger

 

Avignon

 

Szaloniki

 

Cork

 

Bergen

 

Tallinn

 

Weimar

 

Bologna

 

Helsinki

 

Isztambul

 

Stockholm

 

Párizs

 

Turku

 

Nagyszeben

 

Pátra

 

Leeuwarden

 

Guimarães

 

Maribor

 

Lille

 

Kassa

 

Plovdiv

 

Valletta

 

Páfosz

 

Umeå

 

Essen

 

Aarhus

 

Évora

 

Plzeň

 

Wrocław

 

San Sebastián

 

Mons

 

Linz

 

Firenze

 

Madrid

 

Lisszabon

 

Krakkó

 

Brugge

 

Genova

 

Pécs

 

Riga

 

Matera

 

Fiume

 

Galway

 

Temesvár

 

Elefszína

 

Újvidék

 

Kaunas

 

Esch

 

Veszprém

Európa kulturális fővárosai

Bővebben: Pécs2010 Kulturális Főváros projekt, Pécs 2010-ben és Pécs kulturális élete

A 2010-es kulturális fővárosok egyikét Magyarország városai közül választották ki. A 2004. december 31-ei határidőig tizenegy magyar város adott be pályázatot a címre (Budapest, Debrecen, Eger, Győr, Kaposvár, Kecskemét, Miskolc, Pécs, Sopron, Székesfehérvár, Veszprém), melyek közül a zsűri március 7-én kihirdetett döntésében egyhangú döntéssel továbbjuttatta Egert, Miskolcot és Pécset, egyszerű többséggel pedig Budapestet, Debrecent, Győrt és Sopront. Végül a magyar városok közül a címet Pécs nyerte el 2005. október 19-én. A második helyezett Miskolc, a harmadik Debrecen lett.

Pécs mellett még a németországi Essen és Isztambul volt 2010 hivatalos fővárosa.

Pécs négy fejlesztési kulcsprojekttel készült az eseményre:

• Kodály Központ (korábbi nevén Pécsi Konferencia- és Koncertközpont),
• Zsolnay Kulturális Negyed,
• Dél-dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont (Kaptár), valamint
• Közterek és parkok újjáélesztése.

A hivatalos EU-honlap szerint^[1]

• 1985: Athén (  Görögország)
• 1986: Firenze (  Olaszország)
• 1987: Amszterdam (  Hollandia)
• 1988: Nyugat-Berlin (  NSZK)
• 1989: Párizs (  Franciaország)
• 1990: Glasgow (  Egyesült Királyság,   Skócia)
• 1991: Dublin (  Írország)
• 1992: Madrid (  Spanyolország)
• 1993: Antwerpen (  Belgium)
• 1994: Lisszabon (  Portugália)
• 1995: Luxembourg (  Luxemburg)
• 1996: Koppenhága (  Dánia)
• 1997: Szaloniki (  Görögország)
• 1998: Stockholm (  Svédország)
• 1999: Weimar (  Németország)
• 2000: Reykjavík (  Izland), Bergen (  Norvégia), Helsinki (  Finnország), Brüsszel (  Belgium), Prága (  Csehország), Krakkó (  Lengyelország), Santiago de Compostela (  Spanyolország), Avignon (  Franciaország), Bologna (  Olaszország)
• 2001: Rotterdam (  Hollandia), Porto (  Portugália)
• 2002: Brugge (  Belgium), Salamanca (  Spanyolország)
• 2003: Graz (  Ausztria)
• 2004: Genova (  Olaszország), Lille (  Franciaország)
• 2005: Cork (  Írország)
• 2006: Pátra (  Görögország)
• 2007: Luxembourg (  Luxemburg), Nagyszeben (  Románia)
• 2008: Liverpool (  Egyesült Királyság,   Anglia), Stavanger (  Norvégia)
• 2009: Linz (  Ausztria), Vilnius (  Litvánia)
• 2010: Essen (  Németország), Pécs (  Magyarország), Isztambul (  Törökország)
• 2011: Turku (  Finnország), Tallinn (  Észtország)
• 2012: Guimarães (  Portugália), Maribor (  Szlovénia)
• 2013: Marseille (  Franciaország), Kassa (  Szlovákia)
• 2014: Umeå (  Svédország), Riga (  Lettország)
• 2015: Mons (  Belgium), Plzeň (  Csehország)
• 2016: Donostia-San Sebastián (  Spanyolország), Wrocław (  Lengyelország)
• 2017: Aarhus (  Dánia), Páfosz (  Ciprus)
• 2018: Valletta (  Málta), Leeuwarden-Friesland (  Hollandia)
• 2019: Matera (  Olaszország), Plovdiv (  Bulgária)
• 2020-2021: Fiume (  Horvátország), Galway (  Írország)
• 2022: Kaunas (  Litvánia), Esch (  Luxemburg), Újvidék (  Szerbia)
• 2023: Veszprém (  Magyarország), Temesvár (  Románia), Elefszína (  Görögország)

• 2024: Tartu (  Észtország), Bad Ischl (  Ausztria^[2]) , Bodø (  Norvégia)

A hivatalos EU-honlap szerint^[3]

• 2025: Nova Gorica (  Szlovénia)/ Gorizia (  Olaszország), Chemnitz (  Németország)
• 2026: Trencsén (  Szlovákia), Oulu (  Finnország)
• 2027: Liepāja (  Lettország), Évora (  Portugália)
• 2028: České Budějovice (  Csehország), Bourges (  Franciaország), Szkopje (  MKD)
• 2029:   Lengyelország,   Svédország
• 2030:   Ciprus,   Belgium
• 2031:   Málta,   Spanyolország
• 2032:   Bulgária,   Dánia
• 2033:   Hollandia,   Olaszország

• Amerika kulturális fővárosa
• Arab kulturális főváros

• Pécs 2010^{[halott link]}
• Miskolc 2010
• Eger 2010
• Budapest 2010
• Győr 2010