Vérzés

Vérzés
Vérző emberi ujj
Latinul	Haemorrhagia
Angolul	Bleeding, Hemorrhaging, Haemorrhaging
Osztályozás
BNO-10	R58
BNO-9	456.20
Leírás
Érintett szervek	Erek, bőséges vérellátású szervek
Etiológia	Érsérülés, véralvadási zavar
Kockázati tényezők	Alvadásgátlók alkalmazása, ellátatlan külső és belső sérülések, balesetek, értágulatok
Főbb tünetek	Jól látható külső vérzés. Belső vérzésnél sápadtság, vérnyomásesés, szomjúság, általános rosszullét, eszméletvesztés
Diagnosztika	Külső vérzésnél közvetlen észlelés, belső vérzésnél a páciens állapota, fizikális és labor vizsgálatok, képalkotó eljárások
Szövődmények	A vérzés helyétől függ (pl. szívtamponád, hasüregi vérzés, emésztőrendszeren belüli vérzés, agyi vérzés stb.)
Kezelés	Első segélyként leszorítás kézzel, majd szorító-, de inkább nyomókötés, folyadék itatása. Vérpótlás/Vérátömlesztés+Infúzió. Végleges megoldásként a sérült érszakasz helyreállítása vagy érprotézises pótlása. A véralvadászavarok megfelelő kezelése.
Kórjóslat	A vérzés mértékétől és a sérült érszakasz helyzetétől függ.
Megelőzés	A kockázati tényezők kerülése, magas vérnyomás karbantartása. Véralvadásgátlók helyes és ellenőrzött adagolása.
MedlinePlus	000045
A Wikimédia Commons tartalmaz Vérzés témájú médiaállományokat.

A vérzés a vér elvesztése, a vér kilépése a keringési rendszerből.^[1][2] A vérzés felléphet a testen belül (belső vérzés), azaz a véredényekből szivárgó vér a testen belül marad; illetve külsőleg - akár valamely természetes nyíláson (szájüreg, fül, orr, hüvely, végbélnyílás), akár a bőr sérülésén át. A jelentős vérveszteséget hipovolémiának,^[3] a teljes vérmennyiség elvesztését elvérzésnek (exsanguinatio)^[4] nevezik.^[5] Egy egészséges felnőtt ember a teljes vérmennyiség 10-15%-ának elvesztését képes elviselni komolyabb egészségügyi következmények nélkül. Véradáskor a véradó (donor) vérmennyiségének 8-10%-át veszik le.^[6]

A WHO egy egységes osztályozási skálát készített a vérzés súlyosságának meghatározására.^[8]

WHO egységes osztályzás táblázatban összefoglalva

Az American College of Surgeons által kidolgozott Advanced Trauma Life Support (ATLS) négy részre tagolja a vérzést.^[9]

• I. osztályú vérzés a teljes vérmennyiség 15%-ának elvesztéséig. Általában nincs változás az életjelekben és az esetek többségében nem szükséges folyadékbevitel.
• II. osztályú vérzés a teljes vérmennyiség 15-30%-ának elvesztéséig. A páciens szívverése gyakran felgyorsult, a szisztolés és diasztolés vérnyomások közti különbség beszűkül. A szervezet igyekszik kompenzálni a perifériás érszűkület. A bőr sápadttá, és hideg érintésűvé kezd válni. A betegek viselkedése enyhén megváltozhat. Általában szükséges a folyadékbevitel, élettani sóoldat vagy Ringer-laktát oldat^[10] formájában; vérátömlesztés azonban általában nem szükséges.
• III. osztályú vérzés a teljes vérmennyiség 30-40%-ának elvesztéséig. A beteg vérnyomása csökken, a szívverése megemelkedik. A perifériás hipoperfúzió (sokk), úgymint a kapilláris átáramlás rosszabbodik, és a mentális állapot romlik. Vérátömlesztés és folyadékbevitel általában szükséges.
• IV. osztályú vérzés a teljes vérmennyiség +40% elvesztése. A szervezet eléri kompenzációjának határát, agresszív folyadékbevitelre van szükség a halál elkerüléséhez.

Ez a rendszer lényegében megegyezik a hypovolémiás sokk fázisainak osztályozásával.

A kiváló fizikai és érrendszeri formában lévő egyének kompenzációs mechanizmusai hatékonyabbak lehetnek a vérkeringés összeomlása előtt. Ezért ezek a betegek megtévesztően stabil állapotúaknak tűnnek, életjeleikben minimális zavarokkal; habár perifériás perfúziójuk rossz. Az idős betegek, vagy a krónikus betegségben szenvedők vérveszteséggel szembeni toleranciája kisebb lehet, kevésbé képesek kompenzálni; és lehetséges, hogy gyógyszert szednek - például béta-blokkolókat, amelyek potenciálisan tompítják a szív-és érrendszeri választ. Ezen betegek vizsgálata odafigyelést igényel.

• Szájüreg
  • Vérhányás (hematemézis) - friss vér hányása.
  • Vérköhögés (hemoptízis) - vér felköhögése a tüdőből.
• Végbél
  • Hematokézia - rektális vérzés
• Kiválasztó szervrendszer
  • Vérvizelés (hematuria) - vér a vizeletben, húgyúti vérzésből eredően.
• Agykoponya
  • Koponyaűri vérzés - vérzés a koponyában.
  • Cerebrális vérzés - az agyszövet állományára is kiterjedő koponyaűri vérzés.
  • Intracerebrális vérzés - az agyban lévő véredény megrepedése által bekövetkező vérzés az agy állományában.

    Bővebben: Agyi érkatasztrófa

  • Pókhálóhártya alatti vérzés(subarachnoidealis vérzés) (SAH) - a pókhálóhártya alatti résben/térben jelenlevő vérre utal, amely patologikus folyamat eredménye. A gyakran használt orvosi szakkifejezés, a SAH a nem traumás vérzésekre utal.
• Tüdő
  • Tüdővérzés (Pulmonalis hemorragia), ismétlődő kisebb vérzések következménye pulmonalis hemosiderosis
• Nőgyógyászati
  • Hüvelyi vérzés
    • Szülés utáni vérzés
    • Áttöréses vérzés
  • Petefészek vérzés. Potenciálisan katasztrofális/végzetes, és nem olyan ritka szövődmény^[11] a transzvaginális petesejt kiszíváson (Petesejt aspiratio) átesett policisztás ovárium szindrómában szenvedő betegek körében.^[12]
• Vérzés az emésztőrendszer felső szakaszából (nyelőcső vénatágulatból, gyomor- és nyombélfekélyből).

A vérzés oka lehet traumás sérülés, mögöttes egészségügyi állapot, vagy ezek kombinációja.

A traumás vérzés oka valamilyen sérülés, melyekből több különbözőt különböztetünk meg. Ezek a következők:

• Horzsolás - egy idegen test keresztirányú mozgása a bőrön, általában nem hatol a hám alá.
• Felsértés - a horzsoláshoz hasonlóan a bőr mechanikai károsodása okozza, de előfordulhat mögöttes egészségügyi ok.
• Vérömleny (Hematoma) - a véredények sérülése, amely a vér helyi felgyülemléséhez vezet.
• Tompa seb - szabálytalan seb, amelyet egy tompa tárgy okoz, amely áthatol a kemény szöveten a lágy szövetig.
• Metszés - éles eszközzel behatolás a test szövetébe, vagy egy szervbe; például szikével orvosi beavatkozás, műtét során.
• Szúrt seb - olyan tárgy okozza, amely áthatol a bőrön, és az alatta lévő szöveteken; például szög, tű vagy kés.
• Zúzódás - (Contusio) a bőrfelület alatti szövet károsodása, amelyet tompa trauma okoz.
• Szakított seb - (Laceratio) extrém nagy erő behatás okozza, hatása nem jelentkezik azonnal.
• Lőtt seb - lőfegyver lövedéke okozta seb, amely magában foglalhat két külső sérülést (belépés és kilépés), illetve a kettő közti összefüggő sebet.

A sérülés mintája, értékelése és kezelése változik a keletkezési mechanizmustól függően. Tompa trauma a fájdalom és a belső szervek rázkódás miatti működészavara által kiváltott sokkhatáson keresztül is okoz sérülést: az energia egy adott területen oszlik el. A sérülések közvetlenül általában nem láthatóak, a sértetlen bőr komoly sérüléseket és belső vérzéseket is elrejthet. Az áthatoló trauma követi a kárt okozó idegen test útját. Mivel ez esetben az energia fókuszáltabb, ezért kis energia is jelentős sérülést idézhet elő. A test bármely szerve - beleértve a csontokat és az agyat - megsérülhet és vérezhet. A vérzés ténye nem mindig látható azonnal; a máj, a vese és a lép vérzésekor a hasüregbe jut(hat) a vér. Az egyetlen látható jel a vérveszteség. Egy testi nyílásból - például végbélnyílás, fül, orr - eredő vér jelezhet belső vérzést, erre azonban nem lehet támaszkodni. Az orvosi eljárásból eredő vérzések ugyanebbe a kategóriába esnek.

Az „orvosi vérzés” megjelölés a mögöttes kóros állapot okozta vérzésre (pl.: olyan esetek, amikor a vérzést nem közvetlenül a trauma váltotta ki) utal. A vér alapvetően három módon juthat ki a véredényekből:

• Intravaszkuláris változások - változások a véredényeken belül (pl.: ↑ vérnyomás, ↓ véralvadás).
• Intramurális változások - változások a véredények falában (pl.: aneurizma (kóros értágulat), aortafal-szétválás (disszekáló aorta aneurizma), érfejlődési rendellenesség (arteriovenozus anasztomózi; shunt), vaszkulitis).
• Extravaszkuláris változások - a véredényeken kívüli változások (pl.: Helicobacter pylori fertőzés, agyi tályog,^[13] agydaganat).

Bizonyos betegségek hajlamossá teszik a betegeket a vérzésre. Ez azt jelenti, hogy hatással vannak a szervezet normális vérzéscsillapító képességére. A vérzéscsillapító rendszer több komponenst foglal magában; fő összetevői a vérlemezkék, és a véralvadás folyamata.

A vérlemezkék a vér apró alkotóelemei, amelyek dugót alkotnak a véredények falán, így állítva meg a vérzést. A vérlemezkék emellett számos anyagot termelnek, amelyek serkentik a vérrög képződést. A megnövekedett vérzési kockázat egyik leggyakoribb oka a nem-szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszereknek (NSAID) való kitettség. Ezen gyógyszerek alaptípusa az aszpirin, amely gátolja a tromboxán képződését. Az NSAID-k gátolják a vérlemezkék aktiválódását, így megnövelik a vérzés idejét és kockázatát. Az aszpirin hatása irreverzibilis, ennélfogva a gátló hatás mindaddig jelen van, amíg a vérlemezkék újra nem termelődnek (körülbelül tíz nap). Egyéb nem-szteroid gyulladáscsökkentők, mint például az ibuprofén és rokon szerek, reverzibilis hatásúak, ezért a vérlemezkékre gyakorolt hatásuk nem olyan hosszantartó.

Számos úgynevezett alvadási faktor komplex módon lép kölcsönhatásba egymással, hogy vérrögöt képezzen. Ezen alvadási faktorok hiányát a klinikai vérzéshez társítják. Például, a VIII-as faktor (Antihemofíliás globulin A) hiánya okozza a klasszikus vérzékenységet (hemofília A), míg a IX-es faktor (Christmas faktor) hiánya a "Christmas betegséget" (hemofília B). A VIII-as faktor antitestjei a VII-es faktort (Proconvertin) is inaktiválhatják, és vérkiválást okozhatnak, amelyet nagyon nehéz kontrollálni. Ez egy ritka állapot, amely legnagyobb valószínűséggel idősebb betegeknél és az autoimmun betegségben szenvedőknél fordul elő. A von Willebrand betegség egy másik gyakori vérzéses rendellenesség.^[14] Ennek oka a von Willebrand faktor hiánya, vagy abnormális működése, amely a trombociták aktivációjáért felel. Egyéb faktorok hiánya - például a XIII-as faktor vagy VII-es faktor - alkalmanként előfordul, de nem jár súlyos vérzéssel, és nem olyan gyakran diagnosztizált.

A NSAID gyógyszerek mellett, a vérzések másik gyakori oka a warfarinhoz (Coumadin és mások) köthető. Ezt a gyógyszert szigorúan kell ellenőrizni, mert a vérzés kockázatát jelentősen megnöveli, azáltal, hogy más gyógyszerekkel kölcsönhatásba lép. A warfarin hatása, hogy gátolja a K-vitamin termelést a bélben. A K-vitamin elengedhetetlen a II-es, VII-es, IX-es és X-es alvadási faktorok májban történő termelődéséhez. A warfarin tartalmú antibiotikumok megölik a K-vitamin termelő bélbaktériumokat; így a vitamin és a véralvadási faktorok szintje is lecsökken.

A vérlemezkék hiánya trombocita transzfúziót; míg az alvadási faktorok hiánya friss fagyasztott plazma, vagy specifikus alvadási faktor transzfúzióját teheti szükségessé.

Bővebben: Elsősegély

A vérzés típusa szerint lehet artériás, vénás, kapilláris és belső vérzés.^[15]

Ellátása szorítókötéssel, nyomókötéssel, fedőkötéssel történhet, melyeknél a fertőtlenítés és a sterilitás kiemelten fontos.

A drámák, krimik és háborús filmek szereplői gyakran erőszakos halált halnak, és a drámai hatás fokozására sok esetben vérzést is bemutatnak. Ezek során praktikusan művért szoktak alkalmazni, amely nem alvad meg.

A katolikus vallásban a Jézus végtagjain ejtett Szent Sebeket gyakran vérzéssel ábrázolják.

• Vér
• Véralvadás
• Vérzékenység

Ez a szócikk részben vagy egészben a Bleeding című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

A Wikimédia Commons tartalmaz Vérzés témájú médiaállományokat.

Az itt található információk kizárólag tájékoztató jellegűek, nem minősülnek orvosi szakvéleménynek, nem pótolják az orvosi kivizsgálást és kezelést. A cikk tartalmát a Wikipédia önkéntes szerkesztői alakítják ki, és bármikor módosulhat.