Wellington (Új-Zéland)

Ez a szócikk az új-zélandi városról szól. Hasonló címmel lásd még: Wellington (egyértelműsítő lap).

Wellington
Wellington látképe a Cable Carral
Becenév: Welly, Windy Wellington Mottó: Absolutely, Positively Wellington
Közigazgatás
Ország	Új-Zéland
Régió	Wellington
Alapítás éve	1840
Polgármester	Kerry Prendergast
Irányítószám	5010 5011 5012 5013 5014 5016 5018 5019 5022 5024 5026 5028 6011 6012 6021 6022 6023 6035 6037
Körzethívószám	04
Népesség
Teljes népesség	216 200 fő (2023. jún. 30.)[1]
– elővárosokkal	448959 fő
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	0 m
Terület	444 km²
– szárazföld	290 km²
Időzóna	NZST (UTC+12) NZDT (UTC+13)
Elhelyezkedése
d. sz. 41° 17′ 20″, k. h. 174° 46′ 38″-41.288888888889, 174.7772222222241.288889°S 174.777222°EKoordináták: d. sz. 41° 17′ 20″, k. h. 174° 46′ 38″-41.288888888889, 174.7772222222241.288889°S 174.777222°E
Wellington weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Wellington témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Wellington (maori nevén Te Whanganui-a-Tara, Poneke vagy Upoko-o-te-Ika-a-Māui) Új-Zéland fővárosa és Auckland után a második legnagyobb városa. A hozzá tartozó agglomerációval együtt lakossága mintegy 410 ezer fő. Az Északi-sziget déli csücskében található, a Cook-szoros partján, a Wellingtoni-öbölben. A déli szélesség 41°-án fekszik, és ezzel a Föld legdélebben található fővárosa.

Wellington az ország kormányzati, kulturális és pénzügyi központja. Időjárása a Cook-szoros közelsége miatt igen nedves és szeles, ezért gyakran Windy Wellingtonnak (szeles Wellington) nevezik. Az Economist Intelligence Unit 2021-es életminőség-rangsorának 4. helyén végzett.^[2][3]

Wellington az Északi-sziget legdélebbi csücskében fekvő természetes öböl, a Wellingtoni-öböl partján fekszik. Az öböl kijárata a Déli-Csendes-óceánt és az Ausztrália és Új-Zéland között elterülő Tasman-tengert összekötő Cook-szorosra nyílik. A szoros túlsó partján a Marlborough Sounds fjordvidéke terül el. A várostól északra húzódó meredek dombok mögött a homokos tengerpartjáról ismert Kapiti-partvidék található, kelet felől a Rimutaka-hegység választja el a mezőgazdasági szempontból jelentős Wairarapa síkságától. Wellingtontól északkeletre húzódik a Hutt-folyó völgye, ahol a wellingtoni agglomerációhoz tartozó egybefüggő település-hálózat épült ki (Petone, Lower Hutt, Upper Hutt, Wainuiomata stb.). Jelentősebb elővárosnak számít még az északi irányban található Porirua.

Wellington viszonylag kis területű belvárosa 4 kerületből (Lambton, Cuba, Courtenay és Willis) áll, és a várost övező meredek dombok és a tenger között húzódik. A külső városrészek (Kelburn, Thorndon, Karori, Haitaitai, Miramar, Wadestown stb.) többsége a környező dombokon található.

Wellington Budapesttől 17 958 km-re van légvonalban, így majdnem a Föld átellenes pontján található.

A terület még új-zélandi mércével mérve is fokozottan aktív szeizmikus szempontból: számos kisebb-nagyobb törésvonal találkozik itt. Évente általában többször is előfordul érezhető mértékű földmozgás. Az 1848-as és 1855-ös földrengések különösen nagy erejűek voltak, és súlyos károkat okoztak a városban. Az utóbbi rengés a Richter-skála szerint 8,2-es erősségű volt, ami az Új-Zélandon valaha mért legnagyobb érték. Hatására egy jelentős mocsaras terület emelkedett ki a kikötő vizéből, amit a később lecsapoltak, és ma a belváros részét képezi. A város utcáin sok helyen emléktáblák jelzik az 1855 előtti partszakasz helyét.

Az 1855-ös földrengést követően a további károk csökkentése érdekében szinte csak faépületek épültek a városban. A 20. században az acélszerkezetek elterjedésével lehetővé vált más építőanyagok használata is, de a lakóépületek, családi házak túlnyomó része még ma is fából készül. Az építési szabványok egyre szigorúbbá váltak. A földrengésveszély még ma is állandóan fennáll; a belvárosban található 20-30 emeletes felhőkarcolók dolgozói csak a modern építési technológiákban bízhatnak egy jelentősebb rengés esetén.

Wellington éghajlata mérsékelt óceáni, enyhe telekkel és mérsékelten meleg nyarakkal. Mivel az üvöltő negyvenesek szélességén fekszik, így időjárása gyakran szeles és esős, amit a Cook-szoros közelsége is felerősít. A legmelegebb hónapban, februárban az átlagos középhőmérséklet 17 °C, míg a leghidegebb hónapban, júliusban mindössze 8,7 °C. A napos órák száma évente 2060 óra, és az éves csapadékmennyiség átlagosan 1250 mm.

Wellington éghajlati jellemzői

Hónap	Jan.	Feb.	Már.	Ápr.	Máj.	Jún.	Júl.	Aug.	Szep.	Okt.	Nov.	Dec.	Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)	30,3	30,1	28,3	27,3	22,0	18,3	17,6	19,3	21,9	25,1	26,9	29,1	30,3
Átlagos max. hőmérséklet (°C)	20,3	20,6	19,0	16,7	14,2	12,0	11,4	12,0	13,5	15,0	16,6	18,5	15,8
Átlaghőmérséklet (°C)	16,7	16,9	15,7	13,7	11,4	9,3	8,6	9,2	10,5	11,9	13,4	15,3	12,7
Átlagos min. hőmérséklet (°C)	13,4	13,6	12,6	10,9	8,8	6,9	6,3	6,5	7,7	9,0	10,3	12,2	9,8
Rekord min. hőmérséklet (°C)	4,1	5,2	4,6	2,6	1,0	−0,1	0,0	−0,1	0,2	1,2	1,7	3,4	−0,1
Átl. csapadékmennyiség (mm)	72	62	92	100	117	147	136	123	100	115	99	86	1249
Átl. páratartalom (%)	79	82	82	83	84	86	86	84	81	80	79	80	82
Havi napsütéses órák száma	239	206	194	154	127	102	113	137	163	191	210	223	2059
Forrás: NIWA

Wellington a világ egyik legszelesebb városa. Az éves átlagos szélerősség 22 km/h, és évente átlagosan 173 olyan nap van, amikor 63 km/h (40 csomó) feletti széllökéseket mérnek. A leggyakoribb szélirány az északi, de gyakran sújtja a várost az Antarktisz felől fújó, déli, hideg és viharos erejű szél is.^[4]

Mint a déli féltekén általában, az UV-sugárzás Wellingtonban is jóval erősebb, mint az Európában megszokott.

A tenger közelsége, a hosszú tengerpart és a meredek, zöld domboldalak festői környezetet biztosítanak a városnak. A wellingtoniak túlnyomó része kevesebb, mint 3 kilométerre lakik a tengertől.^[5]

A kis alapterületű, a dombok és a tengerpart közötti lapos területen húzódó belváros (CBD – Central Business District) magas irodaépületeivel és szűk utcáival az üzleti és kulturális élet központja. A belváros kávézókkal tarkított, sportolási lehetőségeket kínáló vízparti sétánya (Waterfront) kedvelt találkozóhely. A domboldalakon elterülő külső városrészek zöldövezeti jellegűek, kertes családi házakkal, meredek utcákkal.

Wellingtonban összesen 109 park és játszótér található, köztük számos nagy kiterjedésű, sétautakkal ellátott zöldterület.^[5] A legjelentősebbek a Botanikus kert, a Mount Victoria és a Karori madárrezervátum. Az öbölben található Matiu/Somes-Sziget, amely hajóval érhető el a belvárosból, kedvelt kirándulóhely. A városon kívül is számos sportolásra, kirándulásra alkalmas tengerpart, természetvédelmi terület van elérhető közelségben.

A város Wellington első hercegéről, Arthur Wellesleyről kapta a nevét, aki a waterlooi csatában győzelmet aratott Napóleon császár seregei felett. A herceg neve az angliai Somerset megyében található Wellington város nevéből ered.

Az új-zélandi őslakos maorik Wellingtont három különböző néven nevezik: Te Whanganui-a-Tara, Poneke vagy Upoko-o-te-Ika-a-Māui. Az első név jelentése „Tara nagy kikötője”. A második név, Poneke, a település korábbi angol nevének (Port Nicholson, röviden Port Nick) maori transzliterációja. A harmadik, leginkább hagyományos elnevezés jelentése „Maui halának feje”.

A maori legenda szerint a területet Kupe fedezte fel és járta be először az i. sz. 10. században. Az európai bevándorlók letelepedése a 19. század közepétől kezdődik. 1839. szeptember 20-án egy előőrs érkezett az Új-Zéland Társaság Tory nevű hajóján, majd 1840. január 22-én az Aurora fedélzetéről 150 telepes szállt partra. Az első település a jelenlegi várostól északkeletre, a Hutt folyó mocsaras torkolatánál épült fel. (Ez a terület a mai Petone városrész.) A rendszeres áradások miatt azonban a lakók hamarosan a város mai területén levő meredek domboldalakra húzódtak.

1848-ban és 1855-ben két nagy erejű, súlyos károkkal és néhány halálos áldozattal is járó földrengés sújtotta a települést.

Az új-zélandi parlament 1862-ben ülésezett először Wellingtonban, ám a város csak 1865-től vette át hivatalosan a főváros szerepét Aucklandtől. A parlament elé terjesztett és elfogadott változtatás mögött Wellington központi elhelyezkedése, a Déli-szigethez való közelsége, valamint jó adottságokkal rendelkező kikötője szóltak. Ekkorra a lakosok száma már 4900-ra nőtt.

1875-től megindult a személyszállító hajóforgalom Wellington és a Déli-szigeti Picton között, rendszeres összeköttetést teremtve ezzel az ország két része között.

1876-ban megépült az akkori kormányhivatalok székhelyéül szolgáló Old Government Buildings. Az olasz reneszánsz stílusát követő épület a földrengésveszély miatt fából készült, és a világ második legnagyobb faépülete.

1902-től üzemel a belvárost Kelburn városrésszel összekötő sikló (Wellington Cable Car), amely azóta is a város egyik fő nevezetességének számít. 1908-ra készült el a vasúti összeköttetés Wellington és Auckland között.

Bár új-zélandi katonák mindkét világháborúban harcoltak, az ország területét a 20. században elkerülték a fegyveres harcok. Wellington mind az első világháborúban, mind a másodikban kiképző központként szolgált a hadszínterekre induló új-zélandi katonák, illetve a Csendes-óceáni hadszíntéren harcoló szövetséges erők számára. 1939-től megerősítették a város fegyveres védelmét, és az öböl bejáratához és a környező dombokra ágyúkat és légvédelmi ütegeket telepítettek, ezek azonban nem kerültek bevetésre. A Wellingtoni-öböl közepén levő Matiu/Somes-sziget a második világháború alatt hadifogoly-táborként szolgált.

1968. április 10-én a Wahine nevű komphajó viharban zátonyra futott és felborult a Wellingtoni-öböl bejáratánál. Az utasok közül 51 ember életét vesztette. Az áldozatok emlékét park őrzi.

1981-ben Sir Basil Spence skót építész tervei alapján megépült a parlament új székhelyéül szolgáló, kör alaprajzú épület, a Beehive (méhkas). 1998-ban megnyílik Új-Zéland nemzeti múzeuma, a Te Papa Tongarewa.

2000-től kezdődően Wellingtonra egyre inkább a filmipar miatt figyelt a világ: Peter Jackson rendező itt készítette el A Gyűrűk Ura filmváltozatát.

Az új-zélandi népesség 4,45%-a Wellingtonban, 11,1%-a a wellingtoni régióban él. A népesség etnikailag vegyes: a 2006-os népszámlálási adatok alapján a város lakóinak 70,1%-a vallotta magát európai eredetűnek, 13,2% ázsiainak, 7,7% maorinak, és 5,2% csendes-óceániai származásúnak.^[5] Az új-zélandi települések között Wellingtonban kiemelkedően magas a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya, a munkaképes korú lakosság aránya, az aktív népesség aránya, és az egy főre jutó átlagos éves jövedelem.^[6]

Mint az ország fővárosa, Wellington ad otthont az Új-Zéland központi kormányzatához tartozó intézmények túlnyomó részének. Itt található a parlament, a minisztériumok, a központi bank, a legfelsőbb bíróság is. A regionális GDP 10 százalékát a kormányzati szféra adja, és az állami hivatalok foglalkoztatják a régió munkavállalóinak kb. tizedét.^[7][8]

Wellington a szigetország pénzügyi központja is; a legtöbb bank, biztosítótársaság székhelye itt található, és Wellingtonban van az új-zélandi tőzsde is. Fontos iparágak továbbá a turizmus, a biotechnológia, az informatika és kommunikáció, a ruha- és divatcikkek és az oktatás. A Gyűrűk ura-trilógia készítése folyamán a város a filmgyártás egyik központjává vált, és az akkor kialakított infrastruktúra (stúdiók, digitális technika stb.) alapjaira épülve a moziipar gyorsan fejlődik.^[9]

Wellingtonban található Új-Zéland hatalmas, modern nemzeti múzeuma, a Museum of New Zealand Te Papa Tongarewa.

2016-ban döntés született arról, hogy Magyarország nagykövetséget nyit Új-Zéland fővárosában. Nagykövet: Szabó László Zsolt Konzul: Simon Tünde. Wellington és Auckland emellett magyar tiszteletbeli konzulátusok székhelye is, a tiszteletbeli konzul Fejős István illetve Szabó Miklós.^[10]

Wellingtonban kis létszámú magyar közösség él. Egy részük az 1956-os forradalmat követő években érkezett Új-Zélandra, de 2000 után is számos magyar telepedett le az új-zélandi fővárosban. A helyi magyarok szervezete a Wellingtoni Magyar Közösség, amely Napsugár néven hírlevelet is kiad. Wellingtonban szerkesztik az új-zélandi magyarok háromhavonta megjelenő lapját, a Magyar Szót is.

Thorndon városrészben található a Magyar Millennium Park, amelynek létrehozását 1998-ban Szentirmay Pál akkori tiszteletbeli konzul vezetésével a helyi magyarok kezdeményezték. 2003. augusztus 20-án avatta fel Hon. Dame Silvia Cartwright, Új-Zéland kormányzója. A parkban a magyar állam által adományként küldött faragott székelykapu és kopjafa található.^[11]

A wellingtoni elővárosi vasútvonalakon közlekedő járművek túlnyomó részét 2016. május 27-ig a magyar Ganz-MÁVAG által 1982-83-ban gyártott 44 elektromos motorvonat adta.^[12][13]

• Jane Campion, Oscar- és Arany Pálma-díjas forgatókönyvíró, rendező és producer (Zongoralecke, Egy hölgy arcképe).
• Russell Coutts, olimpiai bajnok és többszörös America-kupa-győztes vitorlázó.
• Russell Crowe, Oscar-díjas filmszínész (Gladiátor, Egy csodálatos elme).
• Peter Jackson, Oscar-díjas rendező (A Gyűrűk Ura-trilógia).
• Alan MacDiarmid, Nobel-díjas kémikus (2000).
• Katherine Mansfield, írónő.
• Anna Paquin, Oscar-díjas filmszínésznő (Zongoralecke, Jane Eyre, X-Men).

• Peking, Kína
• Szakai, Japán
• Hsziamen, Kína
• Hania, Görögország (történelmi testvérváros)
• Harrogate, Egyesült Királyság (történelmi testvérváros)
• Sydney, Ausztrália (baráti város)
• Csingtao, Kína (partnerváros)
• Tajpej, Tajvan (partnerváros)
• Tiencsin, Kína (partnerváros)

• A Wellington City Council honlapja
• Komlós Attila: Wellington - Hetedhéthatár

Sablon:Új-Zéland legnépesebb települései m v sz Új-Zéland legnagyobb települései lakónépesség szerint Stats NZ,(wd) 2020. júniusi becslés[1]
	Rangsor	Név	Régió	Népesség	Rangsor	Név	Régió	Népesség
Auckland Christchurch	1	Auckland	Auckland	1 470 100	11	Porirua	Wellington	59 600	Wellington Hamilton
	2	Christchurch	Canterbury	383 200	12	Rotorua	Bay of Plenty	58 500
	3	Wellington	Wellington	215 100	13	New Plymouth	Taranaki	57 600
	4	Hamilton	Waikato	176 500	14	Whangārei	Northland	54 400
	5	Tauranga	Bay of Plenty	151 300	15	Nelson	Nelson	51 100
	6	Lower Hutt	Wellington	110 700	16	Invercargill	Southland	50 200
	7	Dunedin	Otago	106 200	17	Hastings	Hawke's Bay	49 000
	8	Palmerston North	Manawatū-Whanganui	81 500	18	Upper Hutt	Wellington	44 300
	9	Napier	Hawke's Bay	66 300	19	Whanganui	Manawatū-Whanganui	42 200
	10	Hibiscus Coast	Auckland	59 800	20	Gisborne	Gisborne	37 000

1. ↑ Subnational population estimates (urban rural), by age and sex, at 30 June 1996-2020 (2020 boundaries) (angol nyelven). Stats NZ(wd), 2020. június 30. (Hozzáférés: 2021. augusztus 17.)