Parlament
A parlament modern államokban a törvényhozó testület. Az elnevezés a francia parler („beszélni”) szóból származik. Eredetileg a középkori Franciaországban a királyi bíróságokat nevezték parlamentnek – francia írásmóddal parlement – (1789-ig). Innen került át a kifejezés Angliába, ahol a 15. században az igazságszolgáltatási funkció mellett tanácsadó, később törvényhozó szerepet kapott.
A parlament egyfajta szinonimájaként használható az „országgyűlés” szó is, noha ezzel elsődlegesen a magyar parlamentre utalunk. A magyar köznyelvben a parlament kifejezés elsősorban a budapesti Országház épületére utal.
Funkciói
[szerkesztés]
A parlament a képviseleti demokrácia intézménye, amelynek jogköre koronként és országonként különbözik.
- az alkotmány elfogadása (ha van)
- törvényhozás
- különféle állami tisztségviselők választása
- a végrehajtó hatalom felügyelete
- vizsgálóbizottságok működtetése
- nyílt politikai vita színtere
- az egész politikai berendezkedés legitimitásának biztosítása
Egykamarás és kétkamarás parlamentek
[szerkesztés]Az egykamarás parlament (mint például a jelenlegi magyar Országgyűlés) közvetlenül alkot törvényeket. A köztársasági elnök megfontolásra visszaküldheti a törvényt a kihirdetés előtt, vagy az Alkotmánybírósághoz fordulhat.
A kétkamarás parlament bonyolult képviseleti rendszer terméke, amelyben az alsóház, illetve felsőház választása és összetétele eltérő lehet. Az alsóház által elfogadott törvények a legtöbb kétkamarás rendszerben a felsőház elé kerülnek további megvitatásra. Magyarországon 1608-1848 között működött kétkamarás rendi országgyűlés.
A világ parlamentjei
[szerkesztés]
A világ országaiban a törvényhozás intézménye számos különböző formában és elnevezések alatt működik. A parlamenti munka általában egy külön erre a célra fenntartott épületben zajlik, amely gyakran kiemelkedik a közintézmények épületeinek sorából, és jellemzően az ország fővárosában található.
| Ország | Intézmény neve | Épület neve | Megjegyzés |
|---|---|---|---|
| Albánia | Albán Köztársaság Nemzetgyűlése | Nemzetgyűlési Ülésterem | |
| Amerikai Egyesült Államok | Kongresszus (Congress), két kamarája a képviselőház (House of Representatives) és a szenátus (Senate) | Capitolium | |
| Dánia | Folketing | Christiansborg palota | |
| Egyesült Királyság | Két kamarája a Képviselőház (House of Commons) és a Lordok Háza (House of Lords) | Westminster-palota | 1999 októberétől néhány kivétellel a Lordok Házában sem születési előjogokkal rendelkező főnemesek ülnek, a kamara reformja folyamatban van. |
| Észak-Korea | Legfelsőbb Népi Gyűlés | Manszude Díszterem | |
| Feröer | Løgting | Az egyik legősibb a világon | |
| Finnország | Eduskunta (finnül) vagy Riksdag (svédül) | Eduskuntatalo | |
| Franciaország | Két kamarája a Nemzetgyűlés (Assemblée Nationale) és a Szenátus (Sénat) | Bourbon-palota | |
| Horvátország | Szábor | ||
| Izrael | Kneszet (כנסת) | Nincs alkotmány, nincs egységes törvényhozás | |
| Izland | Alþingi | A világon elsőként, 930-ban hozták létre | |
| Japán | Két kamarája a Képviselőház és a Tanácsosok Háza | ||
| Kanada | Két kamarája a Képviselőház (House of Commons) és a Szenátus (Senate) | Parliament Buildings | |
| Laosz | Szapha Heng Szat | ||
| Lengyelország | Nemzetgyűlés (Zgromadzenie Narodowe), két kamarája a Szejm és a Szenátus (Senat) | A nagy szejm 1791-ben megalkotta Európa első írott (kartális) alkotmányát, a Május 3-i Alkotmányt. | |
| Litvánia | Seimas | ||
| Magyarország | Országgyűlés | Országház | Az Országház 1885-1904 között épült. Jelenleg Európában a 2., a világon a 3. legnagyobb parlamenti épület. |
| Mexikó | Képviselőház és Szenátus | ||
| Mongólia | Nagy Népi Hurál | ||
| Németország | Két kamarája a Bundestag (1945-ig Reichstag) és a Bundesrat | Reichstag | Az épület 1933-ban, majd 1945-ben leégett. 1990-ig üresen állt, majd a német újraegyesülést követően újjáépítették. |
| Norvégia | Storting | ||
| Olaszország | a parlament két kamarája Képviselőház és Szenátus | ||
| Oroszország | Szövetségi Gyűlés (Федеральное Cобрание), két kamarája az Állami Duma (Дума) és a Szövetségi Tanács (Совет Федерации) | ||
| Románia | Románia parlamentje (Parlamentul României), két kamarája a Képviselőház (Camera Deputaților) és Szenátus (Senat) | Parlament Palota (Palatul Parlamentului) | A Palota 1984-1997 között épült. A világon a 2. legnagyobb parlamentépület, 3. legnagyobbb alapterületű közigazgatási épület és az egyik legnagyobb tömegú építmény. |
| Spanyolország | Cortes Generales | Palacio de las Cortes és Palacio del Senado | Az alsóháznak és a felsőháznak külön székhelye van. |
| Svédország | Riksdag | ||
| Szlovákia | Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa | ||
| Törökország | Török Nagy Nemzetgyűlés | ||
| Ukrajna | Legfelsőbb Tanács |
Kapcsolódó irodalom
[szerkesztés]- Szente Zoltán: Kormányzás a dualizmus korában. A XIX. századi európai parlamentarizmus és Magyarország kormányformája a kiegyezés után 1867-1918, Atlantisz Könyvkiadó, Budapest, 2011 (East-European Non-Fiction), ISBN 9789639777170
- Szente Zoltán: Bevezetés a parlamenti jogba (2. bővített kiadás), Atlantisz Könyvkiadó, Budapest, 2010 (East-European Non-Fiction), ISBN 9789639777095
További információk
[szerkesztés]- Nemzeti törvényhozó testületek listája országonként (angolul)
- Szente Zoltán: A parlamentek története – A korai rendi gyűlések kialakulásától a modern népképviseleti törvényhozásokig. Budapest, Országház Könyvkiadó, 2018.