Razgrad

Razgrad
Razgrad címere Razgrad zászlaja
Közigazgatás
Ország	Bulgária
Irányítószám	7200
Körzethívószám	084
Testvérvárosok	Lista Wittenberge Călărași Orjol (2016. augusztus 4. – ) Jangcsou (2001–) Slobozia
Népesség
Teljes népesség	40 319 fő (2024. jún. 15.)[1]
– elővárosokkal	44894 fő
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	270 m
Terület	92,845 km²
Időzóna	kelet-európai idő
Elhelyezkedése
é. sz. 43° 32′ 27″, k. h. 26° 31′ 44″43.540895, 26.52881843.540895°N 26.528818°EKoordináták: é. sz. 43° 32′ 27″, k. h. 26° 31′ 44″43.540895, 26.52881843.540895°N 26.528818°E
Razgrad weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Razgrad témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Razgrad vagy Razgád (bolgárul: Разград [razɡrat]) város Bulgária északkeleti részén, a Beli Lom folyó völgyében, amely Ludogorie (Deliorman) történelmi és földrajzi régiójába esik. Razgrad megye közigazgatási központja.

A "grad" utótag bolgárul várost jelent, míg a "raz" első rész eredete és jelentése homályos. A második Bolgár Birodalom idején a mai város körül volt egy település, amelyet Hrasgrad, Hrazgrad és Hrizgrad néven említenek. Ezek a nevek Hors bolgár és szláv isten nevéből származnak.

Razgrad, ókori elődje, a római város: Abritus romjaira épült, a Beli Lom folyó partján. Abritus városa egy Kr.e. 4-5. századi ismeretlen nevű trák településre épült. A régészek az épületek romjain kívül, III. Seuthes (Kr. e. 330-300) trák király több bronzérmét, kerámiákat, valamint más uralkodók műtárgyait és Herkules áldozati oltárát találták meg.

251-ben ez a város volt az abrittusi csata helyszíne, amelynek során a gótok legyőzték a római hadsereget, amelyet Decius Traianus császár és fia Herennius Etruscus vezettek. A csata arról nevezetes, hogy itt volt az első alkalom, amikor a barbárok római császárt öltek, előbb Herenniust, majd az apját Deciust is.

Razgrad nevezetességei közé tartozik a Varosha építészeti komplexuma a 19. századból, amely magában foglalja a néprajzi és több más múzeumot, valamint az 1864-ben épült, jellegzetes razgradi óratoronyot a város központjában. Itt látható a csodatevő Szent Miklós templom, amely 1860-ban épült, a Momina cseshma szobor, a Felszabadítók mauzóleuma (1879–1880) és Ibrahim pasa mecsetje 1530-ból. A mecsetről azt mondják, hogy az egyik legnagyobb a Balkánon.

1933-ban megtámadták a város török temetőjét, és a holttesteket exhumálták.^[2]

A Razgrad csúcs, amely a Greenwich-szigeten, a Dél-Shetland-szigeteken, az Antarktiszon található Razgradról kapta a nevét.

2012 januárjában 33 416-an laktak Razgrad város közigazgatási határain belül, míg Razgrad önkormányzatának a jogilag hozzátartozó szomszédos településekkel (elővárosokkal) együtt: 50 457 lakosa volt.^[3] A város (nem az önkormányzat) lakóinak száma 1988-1991 között érte el csúcspontját, amikor meghaladta az 55 ezret. Az alábbi táblázat a népességszám változását mutatja be 1887 után.Sablon:Table BG town population

A 2011-es népszámlálási adatok szerint az etnikai identitásukat bevallók a következőképpen oszlottak meg:^[4][5]

• bolgárok: 24 701 (79,1%)
• törökök: 5902 (18,9%)
• cigányok: 288 (0,9%)
• Egyéb: 140 (0,4%)
• Meghatározhatatlan: 195 (0,6%)
  • Be nem jelentett: 2654 (7,8%)

Razgrad megyében él a második legnagyobb török lakosság Bulgáriában, Kardzhali megye mögött, bár a településen és Razgrad városában alacsonyabb a magukat töröknek vallók aránya, mint a tartomány többi részén.

Razgrad ismert arról is, hogy otthont ad a Ludogorets Razgrad egyesületi labdarúgóklubnak, amely az elmúlt években a bolgár futball meghatározó szereplőjévé vált, miután 2012 és 2023 között tizenegy egymást követő bolgár első liga címet nyert^[6] Miután a 2013–2014-es szezonban bejutott az UEFA Európa Liga nyolcaddöntőjébe, a klub egy szezonnal később debütált az UEFA Bajnokok Ligájában is. A ludogorecek hazai mérkőzéseiket a Ludogorets Arénában játsszák, amely 10 500 fő befogadására alkalmas.

• Szofu Mehmed pasa (meghalt 1626-ban), oszmán kormányzó
• Ivan Ivanov Bagrjanov (1891-1945), bolgár politikus, rövid ideig miniszterelnök volt
• Petar Gabrovski (1898–1945), bolgár politikus, rövid ideig miniszterelnök volt
• Dimitar Nenov (1901–1953) bolgár klasszikus zongoraművész, zeneszerző, zenepedagógus és építész
• Boncso Novakov (szül. 1935), bolgár kerékpáros
• Osman Duraliev (1939–2011), bolgár szabadfogású birkózó
• Ali Dinçer (1945–2007), török politikus, Ankara volt polgármestere és volt kormányminiszter
• Emanuil Djulgerov (született 1955), egykori bolgár sportoló
• Stoycho Stoev (született 1962), bolgár labdarúgó és menedzser
• Diyan Angelov (született 1964), egykori bolgár labdarúgó
• Mecnur Çolak (született 1967), török volt labdarúgó
• Nikolay Antonov (született 1968), bolgár egykori sportoló
• Şoray Uzun (született 1968), török humorista, író és televíziós műsorvezető
• Neriman Özsoy (született 1988), török női röplabda játékos

Razgrad testvérvárosi kapcsolatban áll:^[7]

• Orjol, Oroszország (1968)
• Szombathely, Magyarország (1992)
• Wittenberge, Németország (2001)
• Armagh, (Észak-Írország, Egyesült Királyság) (1995)
• Châlons-en-Champagne, Franciaország (1975)
• Avcılar, Istanbul, Turkey (2000)
• Yangzhou, Kína (2000)
• Brunswick, Ohio, Amerikai Egyesült Államok (1998)
• Poznań, Poland (2006)
• Assen, Hollandia (2006)
• Călărași, Románia (2007)
• Szaloniki, Görögország (2008)

Ez a szócikk részben vagy egészben a Razgrad című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

• Hírek Razgradból és Razgrad kerületből
• Razgrad önkormányzat honlapja
• Fotók Razgradról