Szamosdara
Szamosdara (Dara) | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Partium |
Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Szatmár |
Község | Pusztadaróc |
Rang | falu |
Községközpont | Pusztadaróc |
Irányítószám | 447132 |
SIRUTA-kód | 137700 |
Népesség | |
Népesség | 1170 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | 1144 |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 118 m |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 48′ 59″, k. h. 22° 45′ 08″47.816362°N 22.752163°EKoordináták: é. sz. 47° 48′ 59″, k. h. 22° 45′ 08″47.816362°N 22.752163°E | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Szamosdara (románul Dara) falu Romániában, Szatmár megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Romániában, a Szatmári-síkságon, Szatmárnémetitől nyugatra, a Szamos jobb partján, a román-magyar határ mellett található.
Története
[szerkesztés]A település neve már az 1300-as években előfordult az oklevelekben, Darah alakban, mint a Darahy család birtoka.
1373-ban a Piliskey család szerez itt magának részbirtokot.
1433-ban a Csáky család, 1483-ban a Szokoly család volt a település birtokosa, ugyanakkor a Daray család a velük rokon Irinyi család tagjainak adnak zálogba részeket.
1633-ban az Ujlaky család kap benne részt az egyik Petheő leány révén.
1635-ben Sóvágó Gergely és Sóvágó János az egész helységre nyer nádori adományt, de beiktatásuknak Pethő István özvegye, Melith Péter és Vetési Kökényesdi Péter ellentmondanak.
A 18. század elején a báró Thoroczkay, a Bölcskey, Buday, Kisdobronyi Isaák családok birtoka volt, majd a század végén, és a 19. század elején az Eötvös, báró Jósika, Kállay, Buday családoké lett.
A 20. század elején legnagyobb birtoka Csengery Mayer Samunak volt itt.
A település határába olvadt Vizsoly középkori falu is:
Vizsoly
[szerkesztés]1483-ban még népes településnek írták le Vizsoly falut a korabeli oklevelek. Ekkor abban a záloglevélben említik, melyben a Daray család a vele rokon Irinyi család tagjainak zálogosítja el, s ugyancsak ekkor, 1483-ban iktatják be a Szokoliakat és a Darayakat más részekbe.
1608-ban már pusztaként említették, ekkor Pethő István birtoka volt.
1633-ban Sóvágó Gergely és János kapnak rá királyi adományt.
Nevezetességek
[szerkesztés]- Római katolikus templom – 1916-ban épült a középkori templom rossz állapota miatt.
- Református templom – 1948-ban építették újjá.
Források
[szerkesztés]- Szatmár vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.