Nothing Special   »   [go: up one dir, main page]

Ugrás a tartalomhoz

Felsőhomoród

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Felsőhomoród (Homorodu de Sus)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióPartium
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeSzatmár
KözségKözéphomoród
Rangfalu
KözségközpontKözéphomoród
Irányítószám447164
SIRUTA-kód137933
Népesség
Népesség301 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság1
Földrajzi adatok
Tszf. magasság175 m
TerületHiba a kifejezésben: nem várt > operátor km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 36′ 60″, k. h. 23° 03′ 17″47.616537°N 23.054657°EKoordináták: é. sz. 47° 36′ 60″, k. h. 23° 03′ 17″47.616537°N 23.054657°E
SablonWikidataSegítség

Felsőhomoród (románul Homorodu de Sus) falu Romániában, Szatmár megyében. Középhomoród községközponthoz tartozik.

Fekvése

[szerkesztés]

Szatmárnémetitől délkeletre, a Bükk-hegység nyugati lejtője alatt, Bükkszoldobágy mellett fekvő település.

Nevének eredete

[szerkesztés]

Nevét a rajta keresztülfolyó Homoród-patakról kapta.

Története

[szerkesztés]

1390 után említették először nevét Homorod néven.

1424-ben Felsehomoprod, Naghomorod, Megerlehomorodként írták a három részből álló Homorogd falut.

1390 után az Erdőalja kerületbe tartozó királyi falut Mária királynő Szász fiainak, Balk mesternek, vajdának, Drág vajdának, a Bélteki család őseinek és Jánosnak adományozta.

1424-ben Bélteki Balk fia: Sandrin fiai: János és László, valamint Drág fiai: György és Sandrin megosztoztak birtokaikon.

A három részből álló román lakosságú birtokból Felsőhomoród Balk ágának, míg Nagyhomoród és Megyerlehomoród Drág ágának jutott.

1424-ben említették Renthe-i Barta, Homorod-i Paska és Csaholc-i Lőkös nevű jobbágyokat is.

A 20. század elején Szatmár vármegye Erdődi járásához tartozott.

Felsőhomoródnak 1910-ben 474 lakosa volt, ebből 6 magyar, 8 német, 460 román, melyből 6 római katolikus, 460 görögkatolikus, 7 izraelita volt.

Források

[szerkesztés]
  • Szatmár vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.  
  • Németh Péter: A középkori Szatmár megye települései

Jegyzetek

[szerkesztés]