Nothing Special   »   [go: up one dir, main page]

Ugrás a tartalomhoz

Mateško Selo

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mateško Selo
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeKárolyváros
KözségGeneralski Stol
Jogállásfalu
PolgármesterIvan Škrtić
Irányítószám47262
Körzethívószám(+385) 047
Népesség
Teljes népesség22 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság205 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 19′ 34″, k. h. 15° 25′ 41″45.326000°N 15.428000°EKoordináták: é. sz. 45° 19′ 34″, k. h. 15° 25′ 41″45.326000°N 15.428000°E
SablonWikidataSegítség

Mateško Selo falu Horvátországban, Károlyváros megyében. Közigazgatásilag Generalski Stolhoz tartozik.

Fekvése

[szerkesztés]

Károlyvárostól 21 km-re délnyugatra, községközpontjától légvonalban 5 km-re, közúton 15 km-re délkeletre fekszik.

Története

[szerkesztés]

A település kezdetei az idő homályába vesznek. Az itt talált ókori faragott kövek azt tanúsítják, hogy már a római korban is éltek itt emberek. A templom régészeti kutatása során megállapították, hogy alapjában és falaiban római szarkofágokból származó kőlapok találhatók. Ilyen típusú szarkofágokat a 4. században faragtak ezen a vidéken. A templom építését a 13. századra teszik a szakemberek, ezzel a környék legősibb templomának számít. Egyedülálló abban a tekintetben is, hogy aránylag épségben túlélte a török kor pusztításait. A templom 1802-ben plébániatemplom rangjára emelkedett és egészen 1892-ig a mrežnički bresti templom felépüléséig ez volt a plébániatemplom. A honvédő háború során azonban súlyos károk érték ezért helyre kellett állítani. A felújítási munkálatok 2006-ban fejeződtek be. A településnek 1857-ben 137, 1910-ben 176 lakosa volt. Trianon előtt Modrus-Fiume vármegye Ogulini járásához tartozott. 2011-ben 34 lakosa volt.

Lakosság

[szerkesztés]
Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
137 152 113 149 145 176 160 187 225 208 186 142 111 87 52 34

Nevezetességei

[szerkesztés]

Szent György tiszteletére szentelt temploma[4] a legrégibb az ogulini régióban, építését a 12. -13. századra teszik. Egyhajós épület négyszög záródású szentéllyel. Főbejárata felett római szarkofág fedőlapja van befalazva. Harangtornya eltér a hagyományos tornyoktól, tulajdonképpen a homlokzat falazatának meghosszabbítása, melyben a harangok számára két fülke van kialakítva. A harangozáskor a harangkötelet kívülről, a templom előtt kell meghúzni. A templom alapjában és a sarkok megerősítésére is római szarkofágokból származó kőlapokat használtak. Kis méretű belső tere egyszerű fehérre meszelt, dísz nélküli. Egyetlen dísze a barokk aranyozott márvány oltárépítmény, melyen két női szent között a sárkányölő Szent György lovas szobra látható. 2006-ban a templom teljes felújításon esett át, mely során külseje és környezete is megújult. A homlokzat elé fából nyitott előteret ácsoltak. A feltárás során talált római kőemlékek a templom udvarára vannak kiállítva.

Források

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]