4. század

A 4. század a 301–400-ig tartó éveket foglalja magába.

• 303–304 Az utolsó nagy keresztényüldözés (Diocletianus uralma alatt)
• 312. A keresztények üldözésének vége, a kereszténység a Római Birodalom elismert vallásává válik.

Nagy Konstantin 312. október 28-án a Milvius-hídi csatában legyőzi Maxentius római császár légióit és egyesíti uralma alatt a birodalom nyugati részét. Ez a csata válik a történelem egyik legfontosabb csatájává a kereszténység szempontjából.

• 313. A milánói edictum engedélyezi a keresztény vallás szabad gyakorlását a Római Birodalomban.
• 325. Az első keresztény egyetemes zsinat Niceában
• 330. Konstantinápoly alapítása a korábbi Büzantion görög gyarmatváros helyén, a város a Római Birodalom új székhelye
• 361. Iulianus lesz a római császár, aki a Constantinus és utódai által elfogadott keresztény hit helyett a régi pogány vallást próbálja feléleszteni
• 375. A hunok átlépik a Volgát, elözönlik a dél-orosz sztyeppét, és a római birodalom határai felé szorítják az ott élő nyugati gótokat. Lassan az összes germán törzs mozgásba jön, megindul a nagy népvándorlás.
• 378. A római hadsereg pusztulása a gótok és a Római Birodalom közötti hadrianopolisi csatában
  • 379-től: Nagy Theodosius kelet-római császár a Balkánon letelepíti a gótokat a Birodalom szövetségeseiként. (Ez volt az első eset, hogy a letelepített germánok a birodalmon belül is megtarthatták saját politikai szervezetüket. Ez a gyakorlat nyugaton általánossá válik, és a birodalom széthullásához vezet.)
• 380. I. Theodosius császár kizárólagos államvallássá teszi a kereszténységet
• 381. Az I. konstantinápolyi zsinat végleges formában megfogalmazza a kereszténység hitvallását
• 389. Lerombolják az alexandriai könyvtárat
• 393. Görögországban utoljára tartanak olimpiai játékokat
• 395. I. Theodosius császár halála után fiai felosztják a Római Birodalmat, Arcadius a Keletrómai Birodalom császára, Honorius pedig a Nyugatrómai Birodalom császára lesz. A nyugati résznek Milánó, majd Ravenna, a keleti résznek Konstantinápoly lesz a központja.

• 316: A hsziungnuk (ázsiai hunok) megdöntik a Csin-dinasztia uralmát Kína északi részén
• 320 körül a Gupta-dinasztia egyesíti Hindusztánt (→ Gupta Birodalom). 414-ig fokozatosan egyesítik India nagy részét
• 350 körül: Belső-Ázsia felől megindul a hunok által vezetett nomád törzsek vándorlása. Egyik águk Irán keleti tartományait szállja meg, a másik a kelet-európai síkságnak veszi útját.
• A Zsuanzsuan Birodalom megalakulása Belső-Ázsiában, a hunok első állama Közép-Ázsiában
• Japánban: Jamato- ill. Kofun-kor
  • 380 körül: A japánok koreai hadjárata, japán települések Dél-Koreában

• 350 körül az Akszúmi Királyság fénykora a mai Etiópia és Eritrea területén
• A Niger folyó felső folyásánál kialakul az ókori ghánai állam

• 300 körül a maja városállamok virágzásának kezdete

• Kámaszútra
• Elkezdik megünnepelni Jézus születését karácsony néven

Lásd még: Ókeresztény művészet

• 311: Észak-Afrikában az egyházon belüli szakadás kiváltja a donatisták mozgalmát
• Codex Sinaiticus (görög nyelvű Biblia-kézirat)
• Remete Szent Antal (251–356) és társai megteremtik a keresztény szerzetesség alapjait
• 382: A bibliai kánon kialakulása (megállapítják az Istentől ihletett iratok gyűjteményét)

Lásd még: Ókeresztény egyház

• Diocletianus római császár (ur.: 284–305)
• I. (Nagy) Konstantin (Flavius Valerius Constatinus) római császár (280 körül – 337)
• Flavius Iulianus római császár „Apostata”, a pogány vallás visszaállítója

• Szent Ambrus, Milánó püspöke
• Szent Márton, a katonák védőszentje
• Szent Mónika (332 körül – 387), Hippói Szent Ágoston anyja, a katolikus anyák védőszentje
• Szent Balázs vértanú
• Szent Jeromos egyháztanító
• Aranyszájú Szent János (344/347 – 407) egyházatya
• Wulfila püspök
• Arius, az arianizmus tanának szellemi létrehozója

• Ammianus Marcellinus római történész
• Anazarbai Athanasziosz ókeresztény író
• Arusianus Messius (4. század – 5. század) római író
• Audentius (4. század) ókeresztény író
• Aériosz (4. század) ókeresztény író
• Bakkhiosz (4. század) görög író

• Wulfila püspök megalkotja a gót ábécét

Megjegyzés: A negyedik század előtti és utáni évek dőlt betűvel írva.

A Wikimédia Commons tartalmaz 4. század témájú médiaállományokat.