Kígyó csillagkép

Kígyó csillagkép
Adatok
Latin név	Serpens
Latin birtokos eset	Serpentis
Rövidítés	Ser
Rektaszcenzió	15h 10m – 18h 59m
Deklináció	+25° 40’ – -16° 10’
Területe	637 négyzetfok
Nagyság szerinti helyezés	23
Teljesen látható	északi 74°-tól déli 64°-ig
Legfényesebb csillag	α Serpentis (Unik)
fényessége	2,63m
Szomszédos csillagképek	Kígyó feje: Északi Korona Ökörhajcsár Szűz Mérleg Kígyótartó Herkules Kígyó farka: Sas Kígyótartó Nyilas Pajzs

A Kígyó (latin: Serpens) egy csillagkép. Egyike azoknak a konstellációknak, amelyeket Ptolemaiosz görög természettudós az 1. században a csillagképek közé besorolt. A Kígyó az egyetlen olyan csillagkép, amely két darabból áll, ezek a Serpens Caput (A kígyó feje) és a Serpens Cauda (A kígyó farka). A Kígyó maga a Kígyótartó csillagképre (Ophiucus) van feltekeredve. Érdekessége, hogy a két rész egymással nem szomszédos, mégis egy csillagképet alkotnak.

Eredetileg a Kígyó és a Kígyótartó csillagképeket egyetlen konstellációnak vélték. A kígyótartó valószínűleg Aszklépiosz (latin nevén Aesculapius) volt, aki gyógyhatású készítményeket állított elő.

• α Serpentis - Unuk Elhaia (A kígyó nyaka): 2^m,7-s, narancssárga színű óriáscsillag.
• β Serpentis: egy kilenced- és egy tizedrendű komponensből álló kettőscsillag. Látcsövön egy hetedrendű csillag is látható a közelében, de fizikai kapcsolat nincs közöttük.
• γ Serpentis: 3,5 magnitúdós fehér törpe.
• δ1,2 Serpentis: egy 4^m-s és egy 5^m-s csillagból álló, kis távcsővel, erős nagyítással felbontható szoros pár.
• θ Serpentis két fehér színű, negyed- és ötödrendű összetevőből álló kettőscsillag.
• ν Serpentis: negyedrendű csillag 9 ^m-s kísérővel, már látcsővel is észlelhető.

• M5 vagy NGC 5904, gömbhalmaz
• M16 vagy NGC 6611, Sas-köd, köd + nyílthalmaz
• IC 4756, nyílthalmaz
• IC 1101: óriás elliptikus galaxis

A Wikimédia Commons tartalmaz Kígyó csillagkép témájú médiaállományokat.

• Ian Ridpath - Wil Tirion: Égi kalauz, Gondolat Kiadó, Budapest, 1991

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Serpens című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.