Hydra csillagkép
Megjelenés
Hydra csillagkép | |
Adatok | |
Latin név | Hydra |
Latin birtokos eset | Hydrae |
Rövidítés | Hya |
Rektaszcenzió | 8h 00m – 15h 00m |
Deklináció | -35° – +7° |
Területe | 1303 négyzetfok |
Nagyság szerinti helyezés | 1 |
Teljesen látható | északi 54°-tól déli 83°-ig |
Legfényesebb csillag | α Hydrae (Alphard) |
fényessége | 1,98m |
Szomszédos csillagképek |
A Hydra (Északi Vízikígyó) a legnagyobb a 88 csillagkép közül.
Története, mitológia
[szerkesztés]A görög mitológiában Héraklész második feladata az volt, hogy ölje meg a lernéi Hüdra nevű, sokfejű szörnyet.
Ismert az a történet is, mely szerint Korvusz, a Holló feladatául kapta, hogy hozzon vizet Apollónak egy kupában. A kupa vagy Serleg csillagkép és a Holló csillagkép a Hydra csillagkép hátán látható.
Csillagok
[szerkesztés]Fényes csillag
[szerkesztés]- α Hydrae, arab nyelven Alphard (elhagyatott, magányos): 1,99m fényességű, narancssárga színű óriás, a távolsága 180 fényév.
Változócsillagok
[szerkesztés]- R Hya: Mira típusú változócsillag (l.: Mira Ceti), a fényrendje 3,5m – 10,9 m 386 napos periódussal ingadozik.
- U Hya: vörös színű, 5m - 6m között szabálytalan időközönként változik a fényrendje.
- ε Hya egy harmadrendű sárga- és egy hatodrendű kék csillagból álló szoros kettős, a megpillantásához legalább 75 mm-es nyílású távcső szükséges.
- N Hya a kettős csillagainak fényrendje 5,8m és 5,9m.
- Σ1270 a komponensek fényrendje 6,4 és 7,4 magnitúdó.
- 27 Hya egy ötöd- és egy hetedrendű csillagból áll, látcsővel is megfigyelhető. Távcsővel már látható a 7m-s csillag kilencedrendű kísérője is.
Rádióforrás
[szerkesztés]Egyéb jelölt csillagok
[szerkesztés]- b Hya: fényrendje 4,3m.
- σ Hya, arab neve Minaruja (orr), negyedrendű csillag. A kígyó feje hasonlít az Āshleshā nakshatra-ra (indiai csillagászat).
Mélyég-objektumok
[szerkesztés]- M48 (NGC 2548) nyílthalmaz
- M68 (NGC 4590) gömbhalmaz
- M83 (NGC 5236) spirálgalaxis
- NGC 5694 - gömbhalmaz
- NGC 3242 - planetáris köd
Irodalom
[szerkesztés]- Josef Klepešta - Antonín Rükl: Csillagképek atlasza, Gondolat Kiadó, Budapest, 1978, ISBN 963-280-711-1
- Ian Ridpath - Wil Tirion: Égi kalauz, Gondolat Kiadó, Budapest, 1991, ISBN 963-282-479-2
- Ian Ridpath: Bolygók és csillagok, Panemex Kft., Budapest, 1999 ISBN 963-9090-28-X
- Csillagászati kislexikon, szerkesztő: Kisbán Gyula; Fiesta Kft., 2000, ISBN 963-8133-74-0, ISBN 963-9084-24-7[1]
- Storm Dunlop – Wil Tirion: Csillagközi kalauz, Magyar Könyvklub Rt., Budapest, 2004, ISBN 963-549-070-4
- Kevin Tildsley: Az éjszakai égbolt, Grafo Könyvkiadó és Terjesztő Kft, Budapest, 2006, ISBN 963 9491 675
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ A második szám egy numizmatikai könyvet is jelöl.
A Wikimédia Commons tartalmaz Hydra csillagkép témájú médiaállományokat.